Kikotyogta a kormány az IMF-nek a Nemzeti Eszközkezelő tervét

Mint ismertes, az IMF tegnap közzétette a IV. cikkely szerinti felülvizsgálathoz fűzött igazgatótanácsi közleményét, amelyben szokatlanul éles kritikákat fogalmazott meg a nemzetközi szervezet. A dokumentumból kiderül: a kormány tájékoztatást adott az IMF-nek a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter januári nyilatkozata szerint "végső simítás" alatt álló Nemzeti Eszközkezelő Társaságról. Ugyan a rendszer egyes elemeiről néhány kormányzati és kormánypárti nyilatkozat illetve kiszivárogtatás alapján már lehetett sejtésünk, hivatalos tájékoztatást a közvélemény még nem kapott minderről.

Az IMF dokumentumából azonban kiderül: a kormány az eszközkezelőhöz kapcsolódóan szinte csak minimális költségekkel számol a következő két évre, ezt követően azonban megemelkedhetnek az adósmentő programhoz kapcsolódó ráfordítások - írja a Portfolio.hu. Mindez azt vetíti előre, hogy nem számíthatunk gyors megoldásra, és komoly kétségek merülhetnek fel a kilakoltatási moratórium feloldásával, a hazai jelzáloghitelezés problémáinak mielőbbi megoldásával és a hitelezés egészséges körülmények között történő újraindulásával kapcsolatban is.

Az IMF dokumentuma az alábbiakat tartalmazza a témával kapcsolatban:

Struktúra

A rendszer három pillér köré épül. Az első pillér szerint a bankokat ösztönöznék arra, hogy a hitelek átstrukturálására vonatkozó opciók széles palettáját kínálják a bajba jutott adósok számára. Amennyiben ezt követően ismét nemteljesítővé válik a hitel, a második pillérben állami garanciáért folyamodhat a bank az újobb átstrukturálási költségek fedezésére. Amennyiben az első két pillér nem működik, a helyi önkormányzat szerezné meg az ingatlant, hogy azt bérbe adhassa a bajba került adósnak. A Nemzeti Eszközkezelő Társaság (az IMF szóhasználatában National Asset Management Agency, NAMA) a második és a harmadik pillért felügyelné, az intézmény szervezete azonban még felállításra vár.

Célcsoport

Csak azok az alacsony jövedelmű háztartások lennének jogosultak minderre, amelyek legalább 12 egymást követő hónapon keresztül eleget tettek a jelzáloghitelre vonatkozó fizetési kötelezettségüknek.

Költségek

A kormány díjat szed (vélhetően a bankoktól) a második pillérben vállalt garanciáért. A rendszernek lesznek kezdeti költségei is, hisz a háztartások egy része vélhetően azonnal a harmadik pillérbe kerül. Végül a jelenleg bajban lévő adósok mintegy harmada válhat erre jogosulttá, ugyanakkor e megoldás részletei még véglegesítésre várnak. A kormány az IMF szerint azzal számol, hogy az első és a második pillérnek köszönhetően a harmadik pillérhez kapcsolódó költségek csak később merülnek fel. Ezzel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint 10-11 milliárd forint lehet a rendszer költsége 2011-2012-ben, 2013-2014-ben pedig 130 milliárd forint (a GDP közel 0,45%-a).

Régóta vajúdtak, és egeret szültek

Még a Fidesz-KDNP-kormány megalakulása előtt jelezte azt Matolcsy György, a nemzetgazdasági csúcstárca várományosa, hogy a bajba jutott devizahiteleseket megmentik, de a kormáy többször is megszegte a saját maga elé felállított határidőt.

Mint az Index elsőként megírta tavaly ősszel, a grandiózus tervnek befellegzett, a kormány is belátta, hogy pénz híján nem tudja megvalósítani a nyáron kitalált koncepciót, és csak egy lebutított eszközkelezőre futja majd. A költségvetési törvényjavaslatban erre volt is utalás, annyi, hogy néhány köztiszviselőből állna az Eszközkezelő személyzete, és végső esetben az önkormányzatokhoz kerülnének a lakások, azokat pedig bérelheti a megszorult hitelesek. Ezt csinálja meg most a kormány, sok hónap késés és vacillálás után.