Luca, Ottilia
2 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Az árverezési moratórium árt a lakáspiacnak

2011.01.07. 07:03 Módosítva: 2011.01.07. 07:05
A fizetési hajlandóság romlását, a rendesen fizetők terheinek növekedését, a nem fizetők adósságának beláthatatlan emelkedését írják a Napi Gazdaság által megkérdezett szakértők az árverezési moratórium terhére, ezért alapvetően nem értenek vele egyet.

Önmagában a lakásárverezési/kilakoltatási három hónapos hosszabbításnak nincs jelentősége, ám az intézkedés fenntartása önmagában értelmetlen és rossz irányba visz - értékelte a piaci hatásokat a Napi Gazdaságnak Nagygyörgy Tibor, a Magyar Ingatlanszövetség elnökségi tagja, a Biggeorge's-csoport tulajdonos vezetője. Így azok sem fizetnek, akik megtehetnék, a bankszektor veszteségei pedig összességében a finanszírozási hajlandóságra hatnak vissza negatívan.

Nagygyörgy sokkal inkább egy piaci konstrukcióban látná a megoldást: e szerint egy állami és banki részvétellel fölállított alap a piaci ár 70-75 százalékán megvenné árveréseken az ingatlanokat, amelyekben bérlőként maradhatnának a jelenlegi tulajdonosaik, ötéves vételi opcióval. Modelljükben fele-fele arányban állami és banki forrásból állíthatnának föl egy ötszázmilliárd forintos alapot. Az államtól az induló készpénzen, induló tőkén kívül nem igényelne több ráfordítást, a bankokat pedig a hitelek negyedének elvesztéséért évi 12 százalék körüli hozammal kompenzálná az alap.

Az erre kitalált Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítása hónapok óta csak csúszik és csúszik, ősszel teljesen elhalni látszott a projekt, csak egy lebutított formában gondolkodik a jelek szerint az állam, de a miniszterelnök a minap úgy nyilatkozott, hogy idén valamikor valamilyen formában elstartolna az eszközkezelő. Április közepéig mindenesetre az árverezési és kilakoltatási moratórium érvényben van.

Bizonytalanságot szül, ezért negatívan hat a piacra a kilakoltatási moratórium - mondta a Napi Gazdaságnak Nagy Balázs, a Palace Ingatlantanácsadó vezetője. Úgy véli, a problémás hitelek miatt az ingatlanoknak amúgy is csak mintegy 10-20 százaléka kerülne kalapács alá, ez azonban tiszta helyzetet teremthetne.

Tőlünk nyugatabbra, illetve a tengerentúlon sem volt ilyen intézkedés, s az árverezések hatására 20-30 százalékkal ugyan csökkentek az árak, de a piac ment tovább, míg nálunk lényegében befagyott. Azok sem vásárolnak, akik megtehetnék, sokan ugyanis arra várnak, hogy majd fillérekért juthatnak hozzá bedőlt ingatlanokhoz, ezek azonban rendszerint ki sem jutnak a piacra. Nagy szerint 180 forint körüli frankárfolyamon már szóba jöhetne a forinthitellé alakítás, azok pedig, akik ezt sem képesek fizetni, állami támogatással válhatnának fizetőképessé.

Az intézkedés legnagyobb veszélye, hogy az adósok nyugodtan ülnek a babérjaikon, elfeledkezve arról, hogy a felmondott hitelek kamatköltsége és a végrehajtási díjak a moratórium idején is növekednek, elérhetetlen magasságokba tornászva ezzel az adósságot - hívta fel a figyelmet Lénárd Mariann, a Banki Hitelek Károsultjai Egyesületének főtitkára.

Mivel ma már a magas jövedelműek közül is egyre többeket fenyeget a fizetésképtelenség, tényleges megoldást kell kínálni a még nagyobb bedőlési hullám megállítására, különösképpen azért, mert az ingatlanokkal a jelenlegi piacon a bankok sem tudnak mit kezdeni. A moratórium helyett a kamatcsökkentéseken kellene gondolkodni - tette hozzá Lénárd; az egyesület három hónapja dolgozik egy működőképes rendszer kialakításán, ami a most elkészült hatástanulmányok szerint az adósok 80 százalékán segíthetne és a bankok sem járnának rosszul vele.