Bíróság elé került a magyar áfaszabályozás

Százmilliárd forint nagyságrendű likviditási rést is üthet a magyar költségvetésen az az Európai Bizottság és Magyarország közötti, áfát érintő vita, amelynek tárgyalására a héten kerül sor az Európai Bíróságon, írja a Napi Gazdaság. A bizottság azért indított eljárást, mert a magyar szabályok szerint korlátozott a cégek áfa-visszaigénylési joga.

Az általános szabályok szerint a befizetendő áfa összegéből le lehet vonni a beszerzések után keletkező áfát, s az esetleges különbözetet a cég visszakérheti az államtól. Ugyanakkor ha a cég a számlát befogadta, de annak értékét nem fizette még meg az üzleti partnerének, az áfát közben visszaigényelheti, ám ha neki nem fizettek, az áfát be kell fizetnie a költségvetésbe. Ez azt jelenti, hogy az ügyletek során mindenképp a cég vállalja a kockázatot: az állam csak akkor ad vissza áfát, ha azt valaki korábban befizette.

Az áfadirektíva nem fogalmaz egyértelműen − mondta Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere. Jóllehet általánosságban rendezi a kérdést, ám azt a tagállamokra hagyja, hogy a visszatérítés szabályait megalkossák. Adott esetben megtagadhatják a visszatérítést, ám ezt a bizottság álláspontja szerint csak egyszer tehetik meg. A magyar szabályozás azonban ennél szigorúbb: a visszatérítést egyáltalán nem teszi lehetővé, amíg a kifizetés nem történik meg.

Ez jelentősen megdrágítja a cégek működését, s erre a likviditási hátrányra hivatkozik a bizottság is. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy maga a direktíva szabályozása sem épp a legszerencsésebb. Eleve nem jó, hogy bármilyen feltétel kapcsolódik a visszatérítéshez − mondta Hegedüs. Alapvetően az lenne a célravezető, ha nem lennének ilyen korlátok.

Ugyanakkor a fékek nem véletlenek. A magyar szabályozás indoklásában eleve az szerepelt, hogy e fék beépítése az áfacsalások kiszűrését szolgálja. Vagyis ha ez kikerül a rendszerből, az az ilyen típusú csalások élénküléséhez vezethet. Ennek ellenszere lehet a fordított adózás kiterjesztése − itt annak kell az áfát megfizetnie, aki a visszatérítésre is jogosult, vagyis nem lehet úgy elcsalni az áfát, hogy az eladó azt nem fizeti be a büdzsébe, a vevő azonban visszaigényli azt. Ez is likviditási veszteséget jelent az állami büdzsék számára, vagyis érthető, hogy az államok nem kardoskodnak a kiterjesztés mellett.

A legnagyobb mínuszt persze akkor könyveli el a magyar állam, ha ezt a féket kénytelen lesz kivenni a rendszerből. Ez egy egyszeri tétel lenne. Meghatározni nem lehet ennek mértékét, de az szinte bizonyos, hogy százmilliárdos nagyságrendről van szó. Vagyis a kormányok − az ügy a korábbi kabinetek idején indult − mindent megtesznek, hogy védjék saját álláspontjukat. Sem a korábbi, sem a jelenlegi, de még a következő évek költségvetései sem viselnék könnyen ezt a tételt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!