Még épülő hidat avatnának Orbánnal

Május tizedikén írta meg a pozsonyi Új Szó, hogy a szlovák-magyar határhíd-építési program kezdeményezője, az Ipoly Újjáépítéséért Polgári Társulás június végére tervezi a négy Ipoly-híd közül az első átadását. A cikkből kiderül, hogy a Pösténypuszta és a szlovákiai Pető közötti június végi hídavatásra már meg is hívták a szlovák és a magyar kormányfőt.

A miniszterelnökség sajtóosztályán ezt megerősítették; azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Orbán Viktor valóban kapott meghívást a rendezvényre. Arra a kérdésünkre, hogy részt is vesz-e azon, azt közölték: "erre akkor tudunk válaszolni, ha lesz végleges időpontja a hídavatásnak." Úgy tudjuk, a civil szervezet azért szeretné mindenképpen még júniusban megtartani a hídavatást, hogy ezzel a szimbolikus gesztussal búcsúztassa a magyar EU-elnökséget.

A Pösténypuszta–Pető-hídnak a tervek és a kivitelező konzorciummal kötött szerződés szerint idén június 2-ra kellene elkészülnie – ez megmagyarázhatja, miért tervezi a civil szervezet június végére a hídavatót. Lapunk értesülései szerint viszont a társulás túl optimista volt, a híd ugyanis a tervezettnél lassabban és több műszaki problémával épül, így Orbán Viktor és Iveta Radicova aligha fog bő egy hónap múlva Topvarral vagy Borsodi Bikával teletöltött hordókat gurítatni az Ipoly fölött átívelve.

Szabálytalanságok, problémák

Információinkat, miszerint a kivitelezők nem tudják tartani a június 2-i határidőt, megerősítette a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt., a nettó 3,188 millió euróba kerülő híd építésének állami beruházója. Loppert Dániel kommunikációs vezető írásban azt közölte: a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásnak június 2-i határideje „a kivitelező Porr Építési Kft. szabálytalanságai és egyéb problémái miatt nem tartható”.

A NIF-től kapott tájékoztatás több pontban sorolta a kifogásokat. A válaszból kiderül, hogy gond volt már a cölöpözésnél, aztán kifogásolható az is, hogy a híd acélszerkezetét az úgynevezett saruzsámolyok megépítése előtt beemelték a helyére, a híd pályalemezének magasságában a tervezetthez és előírásokban foglalt megengedett tűrésekhez képest hússzor nagyobb eltérések mutatkoznak.

A NIF szerint a Porr és a az MCE Nyíregyháza Acélszerkezetgyártó Kft. alkotta konzorcium akkor is szakszerűtlen munkát végzett, amikor a híd úgynevezett alaptesteit kialakította, azok betonacélból készült borítása ugyanis az előírtnál mélyebben van. Mivel a NIF utasítása ellenére ennek a hibának kijavítása előtt kezdte az alapok bebetonozását, ezért nagyjából száz köbméternyi területen azokat el kell bontani, majd újra kellett építeni.

Június végén egyébként már csak azért sem lehet ünnepélyes hídavatás, mert a szlovák oldalon még a műszaki átadás-átvételi eljárás is legkorábban csak június 27-én kezdődhet. Ez a folyamat a szlovákok tájékoztatása szerint körülbelül hatvan napot vesz igénybe, amiből az következik, hogy várhatóan csak augusztus második felében adhatják át a hidat a forgalomnak.

Arra a kérdésünkre, hogy a kivitelezést hosszas közbeszerzési procedúra elnyert konzorciumnak kell-e kötbért fizetnie, a NIF nem adott egyértelmű választ. Csak annyit közöltek: „minden felelősség az átadási határidő elhúzódásáért a kivitelezőt terheli”.

Áll az építkezés

„Valóban történtek olyan, részben előre nem látható hibák, amikért a NIF kifogást emelt. Ezeket a Porr Építési Kft. a műszaki ellenőr és a megrendelő jóváhagyása és ellenőrzése mellett javította. A NIF által említett hibák, előírásoktól való eltérések egyike sem befolyásolja károsan a híd biztonságos használatát, élettartamát, fenntarthatóságát” – válaszolta kérdéseinkre írásban a Porr.

A cég azt közölte: miután a NIF elrendelte a hídépítés leállítását, jelenleg áll a híd folyó felett átívelő részének építése. „Az építő cég azonnal megkereste azt a műszaki megoldást, mellyel az ilyenkor szokásos módon a hiba elhárítható és ezzel kapcsolatos javaslatát a független mérnökkel egyeztetve, 2011. május 13–án benyújtotta a megrendelő felé. A NIF a híd továbbépítési engedélyét azóta nem adta ki” – közölte a Porr, hozzátéve: az építkezés is csak ezt követően folytatódhat.

Hatéves álom

Az Ipoly-hidak újjáépítési programja 2005-ben indult el, amikor Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter Pavol Prokopovic szlovák közlekedési miniszterrel szándéknyilatkozatot írt alá négy szlovák–magyar határhíd megépítéséről. Aztán látszólag hosszú ideig nem történt semmi – ilyenkor mondják azt, hogy zajlottak az előkészítő munkák –, mígnem 2009 tavaszán eldőlt, hogy a két ország uniós támogatást kap a hídprogramra.

A Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 elnevezésű kezdeményezés hétmillió eurós támogatást nyert az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól. A pénzből a korábban felsorolt négy kétszer egysávos, teherforgalom lebonyolítására alkalmas határhíd megépítése – pontosabban egykor létezett hidak újjáépítése – kap nagyjából nyolcvan százalékos támogatást. A négyből kettő Szécsény–Losonc térségében, a másik kettőt a Börzsönytől nyugatra terveztek; előbbieket kezdték el hamarabb építeni, azonban mindkettővel vannak gondok.

Mint tavaly ősszel hírt adtunk róla, a rárósi is a tervezettnél lassabban és nehezebben épül. A munkát különös tényezők nehezítették, mint például az, hogy közbeszerzés közben lejárt a magyar és a szlovák út és a híd engedélye, az, hogy a két országban tervezett nyomvonal tengelye között több mint tíz méter volt az eltérés, ráadásul a szlovák oldalon egy garázs állt a magántulajdonban lévő folyóparton, ahová a hidat álmodták.