Kiveri a cégekből a béremelést a kormány

Nem indulhat közbeszerzésen és elveszíti az állami támogatásokat az a vállalkozás, amelyik nem kompenzálja az adóváltozások veszteseit – lényegében ez lenne a következménye annak, ha a parlament elfogadja a bérkommandó hétfőn benyújtott és a parlament gazdasági bizottsága által támogatott törvényjavaslatát (pdf-formátumban itt).

Az intézkedés lényegében minden munkavállalót (durván nyolcszázezer-egymillió embert) érint, aki bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keres, mert a januártól hatályos szja-átalakítás csak e szint fölött dobta meg a nettó fizetéseket (a kormány első évének adólépéseiről és annak hatásairól bővebben ide klikkelve olvashat).

A törvényjavaslat úgy módosítja a Munka Törvénykönyvét, hogy a kormánynak felhatalmazást ad arra, hogy rendeletben határozza meg „a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét”.

Módosul a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény is. A változás szerint az ellenőrök minden egyes esetben meg kell nézzék, hogy megtörtént-e az elvárt béremelés. Az öt fideszes és egy kereszténydemokrata politikus által jegyzett javaslat szerint, ha a vizsgálat kideríti, hogy egy cég nem a kormány elvárásai szerint nyúlt az alacsonyabb-közepes keresetű dolgozói fizetéséhez, akkor a „jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet”.

A béremelést elmulasztó – és az arra képtelen – vállalkozások a hatóság szemében olyan súlyú vétséget követnek el, mint a fekete foglalkoztatás miatt munkaügyi bírsággal sújtott cégek, miközben a törvényjavaslat szerint csupán az emelés elmaradása miatt külön munkaügyi bírságot nem kaphatnak. Amennyiben viszont a béremelés elmaradása más munkaügyi kihágásokkal együtt történik, úgy súlyosbító körülményként veszik figyelembe és komoly következményei lesznek.

Ilyenből a fentieken túl több is van: a renitens vállalatok listáját fölrakják az internetre, elesnek a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó állami támogatásoktól, illetve a pályakezdők foglalkoztatására vonatkozó kedvezménytől is. A törvény alapján a munkaadók 2012 januárjától két évig, 2014 januárjáig vegzálhatók.

Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója szerinta szabályozás elfogadásának két jól látható következménye lesz. Az egyik, hogy jó eséllyel megszaporodnak a bérkompenzációt hiányolók panaszai, a másik, hogy bizonyos munkáltatók pozíciók összevonásával, magyarul munkahelyek megszüntetésével tudják csak kispórólni a szükséges emelést.

A béremelés elmaradása alól egyetlen kibúvó van: ha a munkaadó igazolja, hogy a bruttó 300 forint alatt kereső dolgozók kétharmada megkapta az elvárt fizetésemelést. A javaslat részletes indoklása szerint ez „egy ésszerű határon belül” a nehezebb helyzetben lévő cégeknek segít, hogy kimagyarázzák a béremelés elmaradását.

Közgazdasági nonszensz

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az MTI-nek azt mondta a javaslattal kapcsolatban: a béreket azoknak a munkáltatóknak és munkavállalóknak kell eldönteniük, akik az adott szférában direkt módon érdekeltek. "Ma az üzleti szférában a magyar kormány nem tulajdonos, nem munkáltató" - hangsúlyozta.

A főtitkár elmondta: az az álláspontjuk, hogy a jövedelmek kompenzálása csak szociális- és családtámogatási rendszerben értelmezhető, a munkabér - amelyet a munkáltató a teljesítmény elismeréséért ad, és amellyel ösztönözni és differenciálni akar - más, munkapiaci kategória.

A versenyképesség, a piaci helyzet, a költségviselő képesség, és az adott ágazat sajátosságai határozzák meg a béremelést, "kívülről, közhatalmi jelleggel, nem piaci eszközökkel beavatkozni" "aggasztó" Dávid Ferenc szerint.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke kiemelte: a bérek - beleértve a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot is - nem "önmagukban lógnak a levegőben", hanem szoros összefüggésben állnak az adott évre vonatkozó adószabályokkal, inflációs adatokkal, valamint az arra az évre tervezett költségvetés bevételi és kiadási számaival. Zs. Szőke Zoltán szerint "közgazdasági nonszensz" kiemelni ebből a gazdasági összefüggésrendszerből a bérek meghatározását.

Ezért állt fel a bérkommandó

Az idei szja-változás azoknak kedvezett, akiknek az átlagnál magasabb volt a fizetésük vagy többet tettek zsebre úgynevezett nem bér jellegű jövedelmekből.

Persze nem a 16 százalékos adókulcs bevezetésével volt baj (tehát nem ez emelte az adóterhet), hanem az ezt kísérő adóintézkedésekkel: főként az adójóváírás szűkítésével illetve a Bajnai-kormány továbbra is meghagyott találmányával, a szuperbruttósított adóalap-számítással. Ez utóbbi miatt az adóalap, tehát az adóköteles összjövedelem a bruttó bérnél 1,27 százalékkal magasabb, ami hatásában olyan, mintha nem 16 százalékos, hanem 20,32 százalékos adókulcsunk lenne. Az adójóváírás pedig a visszajáró adókedvezményen csökkentett, ami főként az alacsonyabb jövedelműeknél csapódott le érezhetően kisebb nettó fizetésben.

A fenti hatások miatt bruttó 300 ezer forint alatt keresők a választási kampányban beharangozott és ténylegesen megvalósított adócsökkentés után is kevesebbet vittek haza januárban, mint tavaly év végén.

A kormány saját intézkedései hatását rosszul mérte fel, kompenzálást pedig a munkaadóktól kért azzal, hogy a 4-6 százalékos bérajánlást betartva hozzák fel ezt a mínuszt a béremelésekkel.

Ez azonban javarészt elmaradt, erre találta ki a kormány a bérkommandó néven elhíresült képződményt. A törvényjavaslat egyik előkészítője, Rogán Antal szerint a vállalkozások idén a tavalyinál 140 milliárd forinttal kevesebbet kell adózzanak (főként a társasági adó csökkentése miatt), tehát bőségesen van mozgásterük az OÉT-ben megfogalmazott emelésre.