Sokkal olcsóbb lehetne minden frankhitel
További Magyar cikkek
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a jelzálogalapú svájcifrank-hitelek teljes hiteldíj mutatója átlagosan 7,6 százalék volt idén júniusban. Ez 2,2 százalékpontos növekedést jelent 2006 vége óta. Korábban elemzőkre és banktisztviselőkre hivatkozva megírtuk, a kamatnövekedés egy része indokolatlan, különösen annak tekintetében, hogy a svájci jegybank irányadó kamatrátája ebben az időszakban meredeken esett.
A hazai frankkamatok más összehasonlításban is magasnak tűnnek. A régiós versenytársunkként emlegetett és a hozzánk sok vonatkozásban hasonlító lengyelek nálunk jóval alacsonyabb kamatokat fizetnek a hasonló paraméterekkel rendelkező frankhiteleik után, átlagosan 4 százalékot (lásd a lenti grafikonon). Kérdés, hogy az eltérés indokolt-e, vagy sem.
Okkal drágább
A svájci frank ára mindkét országban azonos (a lenti grafikonban kékkel jelölve az egyéves kockázatmentes svájci frank bankközi kamat kétéves átlagát vettük alapul), azonban ezt a tényezőt leszámítva a hitelek költségvonzata nem csak lengyel-magyar viszonylatban, hanem minden országban eltérő, aminek több oka van.
Az ügyfelekkel megfizettetett végső kamat nagysága a forrásköltségtől, a hitelre jutó banki kezelési költségtől, a banki tőkeköltségtől, az adott hiteltípushoz és felvevői körhöz tartozó vissza nem fizetési kockázat felárától és nem utolsó sorban az elvárt profittól is függ. A lényeg, hogy egy hitel annál olcsóbb, minél megbízhatóbb az ország, a közvetítő bank és a kölcsönért sorban álló ügyfél.
A felsorolt tényezőkből adódó előnyök és hátrányok egyesével beépülnek a hitelek árába, mi pedig lényegében minden szempontból hátrányban vagyunk a lengyelekkel szemben. Az ország csődkockázatát tükröző hazai kétéves átlagos CDS-felár (bordó sáv) jóval magasabb a lengyelnél, miközben a számszerűen megjelenő legnagyobb eltérés a kamatmarzsban van (zöld sáv).
Ez utóbbi kategória természetesen nemcsak a szűken vett banki profitot tartalmazza, hanem a hitelezéssel járó költségeket és az ügyfél fizetésképtelenségének kockázati felárát is. Ez a tényező is a lengyelek javára billenti a mérleget, nálunk ugyanis több a rossz, késedelemmel küzdő adós.
A lényeg, hogy valamekkora kamatkülönbözet a lengyelek javára több tényező alapján is indokolt. Ezt a bankok érvényesítik is, az első oszlop az átlagos hazai, a második az átlagos lengyel frankhitel költségszerkezetét mutatja.
Okkal, de nem ennyivel
Az, hogy nem ok nélkül fizetünk többet, nem jelenti automatikusan azt, hogy pontosan annyit fizetünk, amennyi indokolt lenne. Az ügyfél- és partnerkockázat, illetve a nyereséget is tükröző 5,29 százalékos hazai marzs és a lengyel 2,94-es átlag között 235 bázispont a különbség.
Ha jóhiszeműen feltételezzük, hogy a bankok tulajdonosai mindkét piacon ugyanakkora profitot tesznek zsebre, az eltérés egyetlen indokolható oka az lehet, hogy nálunk ennyivel kockázatosabb hitelezni, mint a lengyeleknél.
Ennek a megítélése nem egyszerű. Több elemzőt is megkérdeztünk arról, hogyan lehet az ügyfélkockázat reális feláráról a valóshoz közelítő képet kapni. Válaszaik alapján azt tudjuk mondani, bár tény, hogy nálunk több ügyfél dőlt be az utóbbi években, de a magasabb kockázati költségeket érdemes (és etikus) a jó és a rossz idők között arányosan szétosztani, különösen olyan nagyvállalatok esetén, amelyek akár évtizedek óta a piacon vannak, és további tervekkel rendelkeznek. Ráadásul a bedőlések magas aránya nemcsak a felelőtlen eladósodásnak, hanem a felelőtlen hitelezési gyakorlatnak is köszönhető. Egy a lengyel bankrendszert is ismerő forrásunk szerint jövedelemigazolás nélkül ott soha nem lehetett kölcsönt kapni, miközben nálunk ilyen "túlkapásokra" az utolsó jó időkben, 2007-2008 környékén rengeteg példa volt.
Tizedével csökkenhetne
A dolog számszerűsítve így fest: az elmúlt három évben évente mintegy 2 százalékkal, tehát 200 bázisponttal nagyobb volt a magyar bankok hitelezésen elszenvedett vesztesége, mint Lengyelországban. Ebből összesen 600 bázispontos többletveszteség adódik, amit a megkérdezettek szerint korrektebb lenne nem azonnal bevasalni a magas kamatmarzzsal, hanem hosszabb távra leosztva visszaszedni, tekintettel arra, hogy az utóbbi rosszul sikerült éveket egy 10-15 éves profitábilis időszak előzte meg. Ebben a periódusban a hazai hitelezési veszteségek a lengyelekhez képest is hasonlóak, időnként alacsonyabbak is voltak.
Tízéves periódusra vetítve ez a 3 évnyi extra költség, illetve veszteség pusztán 60 bázispontos eltérést indokolna évente a mostani 235-ből. Ezzel számolva a nehezen indokolható kamatfelár 175 bázispont, ami azt jelenti, hogy a bankok akár ennyivel csökkenthetnék átlagos kamataikat, hogy árazási gyakorlatuk hosszabb távon is reálisabb, a múlt sikereire tekintettel valamivel kiegyensúlyozottabb és nem utolsó sorban az ügyfeleknek kedvezőbb legyen, fogalmazott az egyik megkérdezett.
Ha a bankok ezt megtennék, egy "normális" svájci frank alapú jelzálogkamat durván 5,8 százalék lehetne a jelenlegi 7,6 százalék helyett, úgy, hogy még így is maradna nyereség a hitelezésen, mint alább látszik, nem is olyan kevés. (Természetesen a lengyelnél magasabb országkockázati felárral is számotunk.)
Ez forintra fordítva azt jelenti: egy átlagos, durván 15 éves hátralévő futamidejű, 27 ezer svájci frankos, tehát 6,5 millió forintos tőketartozás havi részlete 257 frankról 228 frankra csökkenne, ami bő 7 ezer forintos megtakarítást jelentene az adósnak a pénteki árfolyam mellett. Ez havonta 10 százalék fölötti részletcsökkenést eredményezne.
A bankadót fizetjük
Az árképzéssel kapcsolatban a Bankszövetség főtitkárának, Kovács Leventének is tettünk fel kérdéseket, kíváncsiak voltunk a fentiekkel kapcsolatos véleményére, esetleges ellenvetéseire.
A túlzó kamatokkal kapcsolatos kritikára - a számok részletezése nélkül - három dolgot mondott. Itthon magasabb a hitelbedőlések aránya, és az országkockázati felár is jócskán a lengyel szint fölött van, ráadásul évente több mint 120 milliárd forintot szív el a bankadó, ami a lengyel pénzintézeteket ilyen mértékben távolról sem terheli. A Bankszövetség álláspontja az, hogy "az árképzés a törvényi feltételeknek megfelel".
A gond ezzel az, hogy az átlagosnak mondható kockázati árakat föntebb számszerűsítve is megmutattuk, ezekből pedig nem adódik ekkora eltérés, a kormány és a Bankszövetség közötti hivatalos megállapodás értelmében pedig a bankadót tilos az ügyfelekre terhelni. A bankok ezek szerint mégis ezt teszik.
Mint korábbi cikkünkben rámutattunk: az indokolatlan kamatfelár a frankban nyilvántartott, 5000 milliárd forintot közelítő teljes, fogyasztási hitelekkel együtt számolt hazai hitelállományra vetítve durván 75-100 milliárd forint körüli extraprofitot jelent a bankrendszernek (csak a jelzáloghitelekre vetítve kevesebbet), magyarán, ennyivel több pluszkiadás jelentkezik az amúgy is nehéz helyzetben lévő adósoknál. Ez az összeg ugyan elmarad a bankadó 120 milliárdjától, de nem kis részét mégis fedezi.
Végső soron az állam is hibás
Egy névtelenül megszólaló szakértő szerint az extraprofitot a bankadó bőségesen elszívja, mégis, pont azokat rövidíti meg, akiknek a legnagyobb szüksége lenne a pénzre. Ilyen extraprofit ráadásul a bankadó előtt is létezett már, tehát lényegében az is mondhatjuk, hogy az állam döntött úgy, a korrekt szabályozás bevezetése helyett ezt a pénzt finanszírozási szükségletei miatt elveszi a bankoktól. Végső soron az ügyfelek fizetnek, anélkül, hogy átláthatnák az összefüggéseket.
A megoldás a bankadó eltörlése lenne - mondja a szakértő -, a jelenlegi devizahitelek kamatrátájának referenciakamathoz kötésével párhuzamosan, és a bankok közötti versenyt is erősíteni kellene a hitelcserék (refinanszírozás) és devizacserék megkönnyítésével. De úgy tűnik, a követendő irány nem ez. A napokban a kormányfő a svájci frankban eladósodottak védelmében "veszteségmegosztásról" beszélt, ami a pénzintézetek különadóztatásának kibővítését is jelentheti.
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Gazdaság
A nukleáris ipar területén kötött együttműködést Magyarország Nagy-Britanniával
Kis méretű atomreaktorok fejlesztéséről született megállapodás.
január 28., 13:25
- Gazdaság
Rekordot hirdetett a kormány, beindították Orbán Viktor fantasztikus évének motorját
Soha ennyien nem voltak kíváncsiak Magyarországra.
január 28., 09:42
- Gazdaság
Donald Trump felfedte terveit, így véreztetné ki Oroszországot
Ezzel még Magyarország is jól járhat.
január 28., 17:31
- Mindeközben
Jennifer Garner olyan jóban van exférjével, Ben Affleckkel, hogy jelenlegi párja már útban érzi magát
1 órája
- Mindeközben
Disneylandben készült fotója miatt a változás mellett döntött, látványos átalakulását pedig megosztotta a világgal
4 órája
- Gazdaság
Hátborzongató jóslatot mondott a Magyar Nemzeti Bank, jöhet a nagy ellenszél
Nem történt meglepetés.
január 28., 14:00
- Gazdaság
A „dupla pofon” hatásai még sajognak, de vonzó célpont Magyarország
Hogyan küzd meg egy irodaház a globális felmelegedés jelentette kihívásokkal?
8 órája
- Gazdaság
Navracsics Tibor: 175 járásból csak 12 van országos átlag felett fejlettség tekintetében
A miniszter elmondta, miért van szükség a Versenyképes Járások Programra.
január 28., 11:11
- Gazdaság
Folytatta egyeztetéseit az iparkamara a kormányzattal
Hatékonyabb támogatná a szervezet a vállakozói tevékenységet.
január 28., 18:37
- Címlapon
Ahol luxuslakások tornyosulnak a termelői piac fölé
Különös kontraszt alakul ki a két világ között.
3 órája
- Gazdaság
Vegyi anyag került az üdítőkbe, visszahívja egyes termékeit a Coca-Cola Európában
A klorát nagy mennyiségben fogyasztva hányást, hasmenést okozhat.
január 28., 07:02
- Gazdaság
Emelkedik a személyi okmányok kiállításának díja
A személyi igazolvány után többe kerül a jogosítvány és az útlevél is.
január 28., 15:07
- Gazdaság
Rég nem látott üzemanyagár-csökkenés várható csütörtöktől
Fordulat jön a kutakon.
január 29., 10:52
- Gazdaság
Bejelentést tett a kormány, a munkavállalók után milliókhoz juthatnak a vállalatok
Az egy főre jutó támogatás mértéke nagyjából 2,5 millió forint lehet új munkavállalónként.
január 27., 09:30
- Címlapon
Brüsszelbe utazott Orbán Viktor, elárulta, mi a célja
Az Egmont-palotában gyűlnek össze a politikusok.
46 perce
- Gazdaság
Új korszak kezdődik Debrecenben: csúcstechnológiával őrzik a város levegőminőségét
Több száz milliós csúcstechnológiás felszerelésekkel erősít Debrecen.
január 29., 10:22
- Gazdaság
Nehézkes hétfő, már most lejtőre kerülhetett a forint
Az eurót reggel hét órakor 408,37 forinton jegyezték.
január 27., 07:57
- Mindeközben
Kasza Tibi akkor és most fotókon mutatta meg, mennyit változtak feleségével 2013 óta
7 órája
- Mindeközben
IShowSpeedet kicsinálták egy pankrátormérkőzésen, úgy kidobták a ringből, hogy a lába se érte a földet
8 órája
- Gazdaság
Elképesztő számok a MOHU-tól: másodpercenként száz palackot váltanak vissza a magyarok
A kötelező visszaváltási rendszer fél éve élesedett.
január 27., 20:17
- Gazdaság
Hivatalosan is 18 millió forintra nőtt az áfa alanyi adómentesség értékhatára
Az adóalany február 28-ig nyilatkozhat az alanyi áfamentesség választásáról.
január 26., 08:40
- Gazdaság
Donald Trump berúgta az ajtót, azonnal nyomás alá kerültek a magyar gazdasági döntéshozók
Hamarosan fontos döntést hoz a jegybank.
január 28., 06:01
- Gazdaság
Kutatás: a magyarok könnyebbnek érzik az elhelyezkedést, és nőttek a tartalékaik
Többen vannak, akik egy évet is kihúznának fizetés nélkül.
január 29., 12:24
- Mindeközben
Kioldatta a töltőanyagokat az arcából az egykori modell, így néz ki természetesen közel 20 év után
10 órája
- Mindeközben
Opitz Barbit a Házasság első látásra Szabijával hozták hírbe, íme a találgatásokat elindító lesifotók
12 órája
- Címlapon
A leggazdagabb volt a világon, most a legkövérebbek országa, és senki sem kíváncsi rá
Évtizedek óta senki sem dolgozik a tízezer (ex)milliomos szigetén.
7 órája
- Mindeközben
Sipos Peti után Nagy Feró is kiosztotta PSG Oglit: „10-15 év múlva szégyellni fogja ezt”
13 órája
- Gazdaság
Erőre kaphat az orosz olajüzlet, Moszkva kibújhat a nyugati szankciók alól
Berobbant a finomítói forgalom, miután a szankciók a nyersolajexportot célozzák.
január 27., 20:50
- Gazdaság
Lengyelország óva int az orosz gázszállítások újraindításától
Andrzej Duda szerint Oroszország nem nyerheti meg a háborút.
január 27., 16:46
- Gazdaság
Orbán Viktor megszólalt az euró bevezetéséről
Azt is elárulta, mi lesz Matolcsy György mandátumának lejártával.
január 27., 10:48
- Gazdaság
Ezermilliárdok forognak kockán, sorban állnak a magyarok pénzéért
Sokan bírálják a kormányt, amiért ezt kegyként tálalja.
január 27., 17:30
- Gazdaság
Jó hír az autósoknak: keddtől csökkenhet a benzin és a gázolaj ára is
Egyes kutak árai ettől eltérőek lehetnek.
január 27., 12:20
- Gazdaság
Új mozdonyokat állított forgalomba a MÁV a pécsi vonalon
Korábban Franciaország és Belgium között használták ezt a típust.
január 27., 11:44
- Gazdaság
Vétózott a győri polgármester, nem jár fizetésemelés a fideszeseknek
Szerinte a párt folyamatosan akadályozza a felelős gazdálkodást.
január 27., 18:52
- Gazdaság
A Mol döntött, ismét belenyúlnak az árazásba
Éjféltől a benzint 3, a dízelt pedig 4 forinttal olcsóbban tankolhatjuk.
január 27., 17:46