Lesz még megszorítás a választásokig

A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) számításai szerint Matolcsy György 750 milliárdos kiigazítása fölött még bő 200 milliárd forintnyi egyenlegjavulást kell elérnie a kormánynak a 2,5 százalékos GDP arányos hiánycél teljesüléséhez jövőre. Ez a kiadáscsökkentésre vonatkozó tervekkel – amennyiben ezek hiánytalanul megvalósulnak – teljesíthető, távolabbra tekintve azonban borulhat a költségvetés és újabb megszorító lépésekre lehet szükség - mondta kérdésünkre Romhányi Balázs, a KFIB vezetője.

A KFIB kivetítéséből kiderül, hogy a 2013-ra vonatkozó kiigazítási igény 1466 milliárd, 2014-ben pedig 1443 milliárd forint az idei alappályához képest, ami meghaladja a bejelentett adóemelések (közük az áfa és a jövedéki adók emelését, részletek itt) 2013-ra és 2014-re vetített egyensúlyjavító hatásait.

Lesz még itt válságadó

A KFIB számításában figyelembe vette az utóbbi hetekben nyilvánosságra hozott javaslatokat, azonban nem számoltak a devizahitelek előtörlesztését lehetővé tevő, mától hatályos törvény hatásaival, illetve a minimálbér 2012-től érvényes 18 százalékos emelésével sem.

Ezek az intézkedések várhatóan tovább rontják majd az egyenleget például a versenyszféra munkahelyteremtő képességének romlásán keresztül, ezért az intézet vezetője, Romhányi Balázs szerint nem megalapozott a kormány többször is lerontott, jelenleg 1,5 százalékra becsült jövő évi növekedési prognózisa sem.

Az elemzők szerint, bár a bejelentett csomag az szja rendszerben hatályos szuperbruttó jövő évtől hatályos kivezetése mellett 9 adóemelést tartalmaz, ezek együttes hatása jövőre a vártnál kisebb, csupán 700 milliárd, 2013-tól pedig 1200-1400 milliárd forint lesz, de mint említettük, a jövő év utáni hiánycélok teljesítéséhez mindez kevés lesz.

Az elemzők mindebből arra következtetnek, hogy a kormány az egyensúlyi célok tartása érdekében két korábbi ígérete mögül is kifarolhat. Eszerint 2013-tól nem fogják kivezetni az ágazati különadókat, tehát a kiskereskedelmi láncokra, illetve a telekom- és energetikai cégekre kivetett különadókat, melyek együttesen 2013 és 2015 között évente 161 milliárddal javíthatják a költségvetési egyenleget.

Egy másik intézkedés lehet az egyszer már bejelentett, majd 2013-ra halaszott társasági adókulcs 19-ról 10 százalékra csökkentésének újabb kitolása. Ez az 500 millió forintnál nagyobb nyereséget kimatató cégeknek lenne komoly adóelőny, azonban nem lenne meglepő, ha a kormány a kedvezményt mégsem adná át a vállalatoknak a költségvetés helyzetére hivatkozva.

Persze az is lehet, hogy bizonyos válságadókat Brüsszelből megtorpedóznak, erre a legfrisebb példa, hogy most felszólították a kormányt a 60 milliárd forintra rúgó telekomadó eltörlésére. A helyzet most az, hogy a kormánynak két hónapja van arra, hogy lépjen az ügyben, ha semmit nem tesz, akkor jogi eljárás indul hazánk ellen, az ügy ugyanis az Európai Bíróság elé kerül.

Mindez végső soron azt jelentheti, hogy nem csak a 2013-as, de már a jövő évi költségvetési hiánycél is veszélybe kerül, ha az eddig beszedett pénzt az állam vissza kell fizesse, mindez pedig tovább fokozza az újabb kiigazítási, megszorítási igény valószínűségét. (Igaz, mint a brüsszeli vétóról beszámoló cikkünkben is rámutattunk, egyelőre az valószínűsíthető, hogy a kormány a bírósági eljárás végéig elhúzza az ügyet, így a jövő évet még megúszhatja).

Válságadókkal együtt is bajban vagyunk

A KFIB technikai kivetítése mellett összeállított egy feltételezett kiigazító csomagot is, amiben számolt a fenti tételek hatásaival, tehát a válságadók meghosszabbításával, a társasági adókulcs csökkentésének elhalasztásával, illetve a kormány két hete bejelentett adóintézkedéseivel. Az elemzők megállapítás azonban még így is az, hogy mindez kevés a 2013-as és 2014-es hiánycélok tartásához.