Legalizálják a házi sörfőzést

"Jövő héten a kormány elé terjesztjük a hazai kisüzemi sörfőzőket támogató törvényjavaslatot" - jelentette be Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a csütörtöki Főzdefeszt megnyitóján.

Szerinte a a kormány céljai összhangban vannak a kisüzemi főzdék törekvéseivel, így az adminisztráció csökkentésével és adókedvezménnyel is szeretnék segíteni a nem licensz alapon működő, kisüzemi sörfőzőket.

Az államtitkár közölte: 2012 januárjától 50 százalékkal csökkentenék a kiskereskedelmi forgalmazásban lévő kisüzemi sörfőzdék termékeinek jövedéki adóját, ezzel párhuzamosan a sörfőzdék által nyújtandó jövedéki biztosíték minimuma is 50 százalékkal, 500 ezer forintra csökken, mely összeg a megbízható adósnak minősülő sörfőzdék esetében mindössze 250 ezer forint lesz.

A sörfőzdéknek termékmérleg-nyilvántartás helyett elegendő lesz a számviteli szabályoknak megfelelő készletnyilvántartást vezetni olyan tartalommal, amelyből a jövedéki adóztatáshoz szükséges adatok megállapíthatóak, megszűnik a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg követelménye.

Ezenkívül támogatnák a házi sörfőzés elterjedését is, saját felhasználásra ezentúl évente 1000 litert lehetne otthon főzni, és az eddigi gyakorlattal ellentétben nem lesz engedélyköteles a sörfőzéshez használt felszerelés vásárlása sem, gyártása, forgalmazása azonban továbbra is. A házi sörfőzést ugyanakkor bejelentési kötelezettséghez kötnék, és a házi főzésű sört nem lehet értékesíteni.

A bejelentési kötelezettség azt jelenti, hogy főzésenként, a főzést megelőző harmadik napig be kell jelenteni a vámhatósághoz az előállító nevét, lakcímét, az előállítani kívánt sör mennyiségét, valamint az előállítás címét is, amennyiben az eltér az előállító lakcímétől.

Házilag sört főzni eddig is lehetett, de lényegében ugyanazoknak az előírásoknak kellett megfelelni, mint egy főzdében, a bürokratikus akadályok, és az egymillió forintos kötelező letét a házi főzést lényegében ellehetetlenítették.

A kisüzemi sörfőzdék az 1990-es években alakultak, jellemzően kevés létszámot foglalkoztató családi vállalkozásként. A kezdeti, kedvező jogi és gazdasági körülmények hatására számuk meghaladta a 300-at. A kisüzemi sörfőzdére vonatkozó jövedéki és egyéb jogszabályok azonban egyre szigorúbbak lettek, az elmúlt időszakban már azonos követelmények vonatkoztak rájuk, mint a sörgyárakra.

A kisüzemi sörfőzdék létszáma jelenleg 50 körüli. A hazai sörtermelés körülbelül 0,1 százalékát állítják elő. Több uniós ország olyan jogi környezetet alakított ki, amely a kisüzemi főzdéket támogatja, sikeresnek mondhatók a kis, nemzeti sörfőzdék például Németországban, Csehországban, ahol jelentős adókedvezményt biztosítanak ezeknek a vállalkozásoknak.

Az Európai Unió irányelvei szerint a kedvezményes adómérték tekintetében független kisüzemi sörfőzde az a sörfőzde, amely jogi és gazdasági szempontból független minden más sörfőzdétől, amely minden más telephelyétől fizikailag elkülönült telephelyet használ, s amely nem licencelv alapján működik.

A kisüzemi főzdék adótámogatása már a házi pálinkafőzés tavalyi legalizálásakor felmerült, végül azonban mégsem került bele az törvénymódosításba. A Fidesz részéről Lezsák Sándor vetette fel még tavasszal akkor Szatmáry Kristóf, az NGM államtitkára ígéretet tett a főzdék támogatására. "Úgy gondolom, hogy a sörfőzdék hasonló intézményei a magyar élelmiszeriparnak, mint a pálinkafőzdék" - fogalmazott.

A pálinkafőzést már tavaly, a gazdaság rendbetételére bejelentett 29 pont egyikeként adómentessé tette a kormány – 2010 szeptember 27. óta fejenként 50 litert lehet adómentesen főzni vagy főzetni. Az intézkedés hatására jelentősen csökkentek a költségvetés bevételei: az adóváltozás előtt 2,5 milliárd, utána már csak 300 millió forint jött be a magánfőzés adójából.

Adóoldalról a mostani lépés aligha jelent egyáltalán érezhető kiesést: míg a kis főzdék a kínálat 0,1 százalékát állítják elő, a tényleges házi főzéssel foglalkozó hobbisták számát egyik élharcosuk maximum százas nagyságrendűre becsülte.