Ettől félhet leginkább Matolcsy

Még csak most fogadták el, de néhány hónapon belül máris újraírhatják a jövő évi költségvetést. Noha már a múlt héten megszavazott törvényjavaslat is jelentős módosításokon ment keresztül a beadása óta – volt olyan állapota, amikor három új főösszege is volt, holott egy sem lehetett volna –, nem kizárt, hogy a sok változtatás még mindig nem lesz elég. Elképzelhető, hogy még év közben ismét hozzá kell nyúlni, ha valóban tartani szeretné a kormány 2012-ben a kitűzött 3 százalék alatti hiánycélt.

Túl optimisták

Hiába módosította korábbi 1,5 százalékos növekedési várakozását 0,5 százalékra a kormány, ez még mindig optimista lehet. Korábban maga Orbán Viktor is úgy vélte, a jövő évi növekedés inkább ez alatt lehet. A Századvég 0,4, a Kopint-Tárki 0,3 százalékos gazdasági növekedést vár, a többek visszaesésre számítanak. A Pénzügykutató 0,7 százalékosra, a GKI Gazdaságkutató 1,5 százalékos GDP-csökkenést prognosztizál jövőre, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) 1,1 százalékos visszaeséssel számol.

Ha a tervezettnél alacsonyabb lakossági fogyasztás, vagy az export lassulása miatt recesszió lesz jövőre, az egyúttal azt is jelenti, hogy nem teljesülnek a tervek szerint az adóbevételek, és borul a költségvetés, hacsak nem jelentenek be év közben további megszorításokat. Erre Lázár János is utalt egy napokban megjelent interjúban, amikor azt mondta: nem látni, hogy mi lesz a jövő év második felében.

Kisebb-nagyobb veszélyek

A vártnál rosszabb makorpálya, és gyengébb forintárfolyam azonban csak a legnyilvánvalóbb kockázat a jövő évi költségvetésben. Számos olyan veszély is ismert, amelyek költségvetési hatását sem a kormányzati számítások, sem az elemzői kalkulációk nem tartalmazzák. Holott együttesen nagy valószínűséggel komoly egyenlegromlást fognak okozni a következő két-három évben.

A KFIB egyik elemzésében több olyan ügyet is felsorol, amelyek együttesen akár 850-900 milliárd forintos egyenlegromlást is hozhatnának a következő három év alatt, ha mind bekövetkeznének.

Telekomadó visszafizetése	200 milliárd
Végtörlesztés miatti kártérítés	170 milliárd
Malév vesztesége 2011	25 milliárd
Malév vesztesége 2012	25 milliárd
Malév vesztesége 2013	25 milliárd
MFB-céltartalékolás 2011	24 milliárd
MFB-céltartalékolás 2012	35 milliárd
MFB-céltartalékolás 2013	35 milliárd
Kiskereskedelmi különadó	200 milliárd
Sportcélú tánya-kedvezmény 2011	50 milliárd
Átvett önkormányzati intézmények 2012	20 milliárd
Átvett önkormányzati intézmények 2013	20 milliárd
Egyházaknak átadott iskolák többlettámogatása	1 milliárd
A béremelés 1 %ponttal elmarad az elvárttól 2013	70 milliárd

MFB-céltartalékolás

A Magyar Fejlesztési Bank a bejelentett kormányzati tervek szerint összesen 180 milliárd forint tőkeemelésben részesül, ez nagyságrendileg 10 milliárd forinttal rontja az állam nettó kamategyenlegét. A költségvetési hiány szempontjából ezt ellentételezhetné, ha az MFB hasonló nagyságrendű többlet-osztalékot lenne képes fizetni a bővülő tevékenysége alapján, de a bank már 2010-ben is veszteséges volt a céltartalékolási kötelezettség miatt, ami a gazdasági válság mélyülésével várhatóan csak növekedni fog. A maastrichti egyenleget érintő külön elszámolási kockázat az MFB tőkemelése, a veszteséges cégben végrehajtott tőkeemelést ugyanis kiadásként kell elszámolni.

Telekomadó, kiskeradó

Több adónemnél jogi kockázatok vannak. A távközlési cégeket terhelő telekomadó ügyét már bíróság tárgyalja, a per elvesztése esetén a Magyar Államnak kamatokkal együtt 200 milliárd forint nagyságrendű fizetési kötelezettsége keletkezik. Nem elhanyagolható kockázat az elsősorban a kiskereskedelmi láncokat sújtó különadó eltörlésének és visszafizettetésének valószínűsége sem, amelynek összege szintén elérheti a 200 milliárd forintot.

Amennyiben az illetékes bíróság az Európai Unió alapszerződésével ellentétesnek minősíti a devizahiteleseknek felajánlott végtörlesztési lehetőség kereskedelmi bankokra kényszerítését, akkor az államot kártérítési kötelezettség terheli a bankokkal szemben. A nagyságrend elérheti a 150-200 milliárd forintot.

Sportcélú támogatások

A hatályos szabályozás szerint a társasági adóból levonhatók bizonyos sportcélú támogatások. A 2012-es költségvetés tervezésekor elfogadott 15-20 milliárd forint hatásbecslés helyett egyes információk szerint az összeg elérheti a 70 milliárd forintot. A támogatások státuszát egyelőre nem ismerjük, de a hatás egy része a 2011. decemberi adófeltöltéskor, egy másik része a 2012. júniusi visszaigénylések alkalmával jelentkezhet.

Önkormányzati kockázatok

A közszférában kockázatot jelent az átvett önkormányzati intézmények működési költségeinek kontrollálása és saját bevételeinek biztosítása részben új vezetési rendszerben. Kockázatot jelent a tervezett EU-s projektek önrészének biztosítása a korábbi fenntartó önkormányzat helyett, és egyes önkormányzati iskolák átadása az egyházaknak. Az önkormányzatok központi és egyéb finanszírozási forrásainak csökkenése miatt az önkormányzatok pénzügyi helyzetevárhatóan romlani fog.

Bérkompenzáció

Jelentős bizonytalanság van azzal kapcsolatban is, hogy a cégek hogyan fognak reagálni az állami béremelési elvárásokra. A bérkompenzáció miatt a 2012-es költségvetési egyenleget ez a bizonytalanság csak korlátozott mértékben érinti, mivel a kisebb béremelés a bérkompenzáció összegét is csökkenti. Ugyanakkor a 2012-ben elmaradó béremelések a teljes középtávú pályán csökkentik közvetlenül a béradók, közvetve pedig a fogyasztási adók alapját.

Malév

A Malév a 2009-2010-es adatok alapján várhatóan 2011-ben, és mindaddig, amíg nem sikerül a céget hatékonyabbá tenni, vagy eladni, további 24-25 milliárd forint veszteséget termel évente. Ha nem sikerül a társaság helyzetére gyors megoldást találni, ez a pénzügyi probléma az állami tulajdonost rendszeres tőkeemelésre kényszeríti. A légitársaságnak jutatott költségvetési pénz az EU-által vizsgált deficitet növeli, ráadásul ha az eddigi mintegy százmilliárdos tőkejuttatást szabálytalannak minősítik, annak újabb súlyos kihatása lesz. Az állami cégekkel kapcsolatos helyzetet némileg javítja ugyanakkor, hogy az MVM nyeresége 2011-ben megközelítheti a 60 milliárd forintot, amiből a tervekben szereplő 10 milliárd forinton felül osztalék vonható el, ez a költségvetés szempontjából pozitív.

Bankszövetség megállapodás

A KFIB anyaga a váratlan tételek között külön nem említi, de a Magyar Nemzeti Bank elemzése fehívja a figyelmet, a Bankszövetséggel kötött megállapodás is rontja az egyenleget. Ennek kapcsán megjegyzik: a kormány Bankszövetséggel kötött megállapodása egyrészt a költségvetés által vállalt kiadások, másrészt a bankok által vállalt kiadásoknak a pénzügyi szervezetek adóját csökkentő hatása következtében rontja a jövő évi költségvetés egyenlegét.

A jegybank számításai szerint a bankokkal kötött megállapodás a GDP 0,4 százalékával növeli közvetlenül a költségvetés hiányát, amit legfeljebb részben kompenzál a magasabb növekedésből és a háztartások magasabb fogyasztási kiadásaiból származó bevétel-növekedés (0,1 százalékpont). Előztes kalkulációk szerint a megállapodás költségvetési hatása nagyjából 50-60 milliárd lehet.

2013 is veszélyes lesz

Vagyis nem kell ahhoz még recesszió sem, hogy a következő években boruljon a költségvetés, egy-két elvesztett per százmilliárdos lyukat üthet a büdzsén. Hogy ezt honnan teremtené elő a kormány, egyelőre nem tudni, a jövő évi megszorítás mértéke már így is eléri az 1400 milliárdos nagyságrendet.

A következő év, 2013 sem ígér sok jót. Akkor ugyanis több válságadó is kiesik a költségvetésből, a bankadó pedig a tervek szerint megfeleződik, miközben a növekedés megugrása sem várható, arra az évre 0,8-1,5 százalékos GDP-bővüléssel kalkulálnak az elemzők.