Matolcsy levélben védi a jegybanktövényt

A jegybanktörvény módosított, és december 30-án elfogadott verziója komolyan figyelembe vette az Európai Központi Bank összes javaslatát - írta Matolcsy György ma közzétett levelében Mario Draghinak, az Európai Központi Bank elnökének.

"A jegybank függetlenségén alapuló hatékony pénzügypolitika Magyarország elsődleges érdeke. A kormány eddig is tiszteletben tartotta a jegybanki függetlenséget, és ezután is így fog tenni" - írja a miniszter, majd részletezi a törvény szövegén végzett módosításokat.

Sokat változott

Ezek szerint továbbra is biztosított a lehetőség, hogy az MNB hozzájáruljon az EKB tőkéjéhez, az osztalékfizetésről a tulajdonos helyett az igazgatóság dönthet, egy átmeneti időszak teszi lehetővé a döntéshozatalban bekövetkező változások zökkenőmentes életbeléptetését, és az igazgatóságnak mégsem kell továbbítania üléseinek napirendjét a kormánynak.

A törvény az uniós szabályoknak megfelelően tiltja az állami szektor finanszírozását, megfelelő jogokat és eszközöket biztosít a jegybank számára a pénzügyi stabilitás ellenőrzésére, és tiltja, hogy a kormány utasítást adjon vagy befolyásolja a bankot vagy bármely döntéshozóját. Emellett a törvény azzal a rendelketéssel is kiegészült, ami szerint a jegybank elnöke megválaszthatja, hogy MNB-elnökként vagy a Költségvetési Tanács tagjaként szerepel - így a tanács tagjaként kifejtett véleménye a sajátjának tekintendő, hasonlóan a többi tagéhoz.

Az EKB kritikáira, miszerint az elmúlt években túl sűrűn módosították a jegybanktörvényt, Matolcsy levelében úgy reagált, hogy ezeket a változtatásokat nagyrészt az EKB és az Európai Bizottság konvergenciajelentéseiben megjelent új megállapítások indokolták. "A kormány szándéka az új jegybanktörvénnyel az volt, hogy az alkotmányos rendszerben stabil alapot biztosítson a jegybanki működéshez, amin Magyarország eurózóna-csatlakozása előtt nem kell többet változtatni" - írja a miniszter.

Teljes mértékben megfelel

Végül Matolcsy azt hangsúlyozza, hogy a lehetőség a monetáris tanács és az alelnökök létszámának növelésére nagyobb rugalmasságot biztosít, amire biztosíték az MNB feladatkörének bővítése.

"A módosítások ismeretében meggyőződésem, hogy a január 1-jén életbe lépett jegybanktörvény teljes mértékben megfelel az EU-jogszabályoknak" - zárja levelét Matolcsy György.

Emiatt szakadtak meg az IMF-tárgyalások

Mint ismeretes, a jegybanktörvény jelentős szerepet játszott az IMF-tárgyalások megszakadásában. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke két levélben is a tervezet visszavonására szólította fel a kormányt, az EKB pedig szintén több véleményben illette éles kritikával a jogszabályt.

A bírálatok hatására ugyan számos ponton módosították a tervezetet, azonban az elfogadását nem halaszotta el a kormány, így az Országgyűlés december 30-án elfogadta az új jogszabályt.

Még mindig nem jó

A jegybank még a módosításokkal elfogadott törvényt is keményen kritizálta , közölték: veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti Magyarország érdekeit. Az  új jogszabályok együttesen megteremtik a jegybanki döntéshozatal kormányzati, pártpolitikai érdekek szerinti befolyásolásának lehetőségét, amely — ahogy arra nemzetközi szervezetek, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank többször és hangsúlyosan felhívták a jogalkotó figyelmét —, ellentétes a Magyarország által aláírt és elfogadott nemzetközi szerződéssel, az Európai Unió alapdokumentumával.

A deficitet is magyarázza Matolcsy

Matolcsy György ma Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztosnak is levelet írt, amiben jelezte, hogy a költségvetés teljesítette a tavalyi - egyszeri és rendkívüli tételek nélkül számított - pénzforgalmi egyenlegcélját, írja az MTI. Az adó- és járulékbevételek 100 milliárd forinttal, azaz a GDP 0,34 százalékával magasabbak voltak 2011-ben, mint amire a kormány a 2012. évi költségvetést alapozta.

 A miniszter hangsúlyozta, hogy a többletbevételek strukturális jellegűek, így hatással lehetnek 2012-ben és 2013-ban is. Ez hozzájárul majd az elkövetkező évek deficitcéljainak biztonságos teljesítéséhez - tette hozzá.

Szokatlan kommunikáció

Mindeddig a kormányzat és az NGM kommunikációjára sem volt jellemző, hogy a hasonló leveleket feltétlenül azonnal nyilvánosságra hozták volna – így például Orbán Viktor Barroso bizottsági elnöknek írt levele máig nem nyilvános. A mostani nyilvánosságra hozatal indokairól megkérdeztük az NGM-et, azonban mindeddig nem érkezett válasz.