144 milliárdra büntetne minket Brüsszel

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy fagyasszanak be 495 184 000 euró Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeget, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit – közölték szerdán Brüsszelben. A jelenlegi 290 forint körüli árfolyamon ez 143-144 milliárd forintot jelent.

A testület közleménye szerint a GDP 0,5 százaléka a befagyasztani tervezett összeg – ez a legmagasabb érték, amiről dönthettek. A szabály az, hogy legfeljebb GDP 0,5 százalékát vagy a kohéziós támogatás 50 százalékát fagyaszthatják be. Ha ennyi pénzt valóban elvonnak, akkor a 2013-ra tervezett kohéziós támogatás 29 százalékkal csökken.

Szerintük is példátlan

A döntést, amit maga a bizottság is példátlannak nevezett, azért hozták meg az indoklás szerint, mert a magyar kormány nem tudta garantálni, hogy „költségvetése tartósan és fenntartható módon az EB által megkövetelt 3 százalékos GDP arányos hiánytartományon belül marad”.

Vélhető egyébként, hogy a várt brüsszeli döntés miatt született meg az újabb százmilliárdos megszorításról szóló, kedden közzétett kormánydöntés. Igaz, ezt maga a Matolcsy-minisztérium nem kiigazításnak tartja – szerintük a változtatás az eredeti út megerősítése –, míg Olli Rehn azt mondta az ezzel kapcsolatos felvetésre: eddig nem kapott hivatalos értesítést a lépésekről, de azok megváltoztathatják a fiskális kilátásokat.

Villamos, vonat, várbusz

Hazánk a kohéziós alapból közlekedésfejlesztési és környezeti beruházásokat, jellemzően nagyprojekteket valósít meg. A folyamatban lévő fejlesztéseket – így az M43-as vagy az M3-as autópályák és a négyes metró építését – azonban nem fenyegeti a javasolt befagyasztás. Olli Rehn közölte: „Nem a kifizetések, hanem a rendelkezésre álló keret csökkentéséről van szó, így a már elfogadott meg fogják kapni a tervezett összegeket”, vagyis egy zárolás csak a tervezett projektekre szánt összeget csökkentené.

Ez is számos már előkészített nagyberuházást érinthet. A közlekedési nagyberuházások közül még nem hagyta jóvá Brüsszel az 1-es és 3-as villamosok vonalának meghosszabbítását – ennek tervezett 40 milliárdos költségéből 36-37 milliárd kohéziós támogatás lenne. Szintén nincs még jóváhagyva a budavári buszprojekt – ez kisebb tétel, az összköltségvetése csak mintegy tízmilliárd forint –, de jóváhagyásra vár a százmilliárdos nagyságrendű, majdnem nyolcvan százalékban EU-pénzből megvalósítani tervezett Szajol-Püspökladánya és Budapest-Esztergom vasútfejlesztés is. Sőt, a már lezajlott és ki is fizetett, összesen 24 milliárdos költségvetésű Margit híd felújításáról sem született még uniós döntés, így annak 6 milliárdos támogatása is veszélybe kerülhet.

Nem büntetés

„Nem büntetésként kell értelmezni a mai döntést, hanem egy megelőző intézkedésként. Együttműködünk a magyar kormányzattal, hogy javítsunk a helyzeten, a célunk természetesen egy stabil és jól teljesítő gazdaság” – mondta Olli Rehn pénzügyi biztos az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján. Johannes Rahn regionális politikáért felelős biztos viszont hozzátette: „Ha a helyzet nem javul 2014 végéig, amikor lezárul a mostani költségvetési ciklus, akkor a most zárolt pénzek örökre elvesznek”.

Rahn megjegyezte azt is: a javaslat „arányos és meghagyja a lehetőséget, hogy folytatódjanak a befektetések az alapon keresztül, míg Magyarországnak lehetőséget és időt biztosít, hogy változtasson a helyzeten. Ezt erősítette Rehn azzal: „a magyar kormányon a sor, hogy cselekedjen, mielőtt a felfüggesztés hatályba lép”.

A nyugdíjeinstand nem számított

A brüsszeli bizottság rögzíti, hogy Magyarország 2004 óta, az EU-hoz való csatlakozás kezdetétől, folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt áll, aminek határideje folyamatosan tolódott ki. 2009-ben az Európai Unió Tanácsa szerint történtek hatékony lépések a deficit csökkentése felé, de 2011-re elvárták, hogy „fenntartható módon” csökkentsék a hazai kiadásokat.

2011-re a GDP 3,5 százalékát elérő költségvetési többletet jósol az EB Magyarország számára, de az elemzés szerint ez csak a hazai össztermék 10 százalékát elérő egyszeri bevételi tételeknek köszönhető. A magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása 9,75 százalékot segített, az egyszeri válságadók, pedig a maradék 0,25 százalékot magyarázzák. Ezek nélkül az EB állítása alapján 6 százalékos hiány lett volna itthon 2011-ben.

A Bizottságot az is zavarja, hogy idén nem csak a 3 százalékos deficit határ túllépését várják, hanem a költségvetés strukturális alakulása is rossz irányba halad, mivel az is a deficit nagyságát növeli. Az elemzés alapján nincs abban semmi meglepő, hogy most részlegesen felfüggesztik a kohéziós forrásokat, hiszen ennek lehetőségét rögzítik a Kohéziós Alap szabályai.

Régóta érlelődött

Mint azt korábban megírtuk, a mai döntés több korábbi EU-s határozat következménye: az Európai Bizottság még tavaly ősszel öt tagállamot fenyegetett meg, hogy a 2004 óta életben lévő túlzott deficiteljárásuk újabb, már szankcióval járó fázisba kerülhet, ha a kormányok nem dolgoznak ki meggyőző terveket a hiányuk csökkentésére.

Végül azonban a többi négy tagállam mind korrigálta pénzügyi terveit, így a bizottság januárban úgy döntött, hogy leveszi a napirendről az ellenük hozandó szankciók lehetőségét. Az öt közül egyetlen tagállam ellen tartották fenn az eljárást: Magyarországgal szemben.

A bizottság azt javasolta a pénzügyminiszterek tanácsának, hogy lépjen következő fázisba a túlzottdeficit-eljárás Magyarország esetében. Január 24-én az EU-s pénzügyminiszterek erre rábólintottak, és ezzel felszólították a bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet – ez született meg most.

Van még kiút

A javaslat ezután ismét visszakerül a pénzügyminiszteri tanácshoz, ahol minősített többséggel kell elfogadni ahhoz, hogy érvényes legyen. Erre március 13-án kerülhet sor, és viszonylag kicsi az esély arra, hogy a pénzügyminiszterek ne bólintanának rá a javaslatra, hiszen simán átment a testületen januárban a felkérés is a javaslat kidolgozására.

Akármi is lesz a döntés, marad még mozgástér. Bizottsági és magyar oldalon is erős a meggyőződés, hogy az Ecofin-szankciókat jóváhagyó döntése sem jelenti feltétlenül azt, hogy 2013-ban bizonyosan milliárdokat vonnak el Magyarországtól. Egyrészt a büntetésről szóló döntés visszavonható, ha a magyar kormány meggyőző intézkedési tervet mutat be a spórolásra, így lényegében a 2013-as költségvetés számainak bemutatásakor dől majd el, hogy tényleg büntetnek-e. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a döntést idén még bármikor visszavonhatják.