Orbán egyik kezével ad, a másikkal elvesz

Foghatják a fejüket azok, akik a közelmúltban 180-200 ezer forintot költöttek arra, hogy autójukat LPG-autógázosra alakítsák át. A most literenként nagyjából 250 forintba kerülő autógáz jövedéki adóját ugyanis 2013-ban drasztikusan megemelné a kormány egy, a parlamentnek kedden benyújtott törvényjavaslattal (pdf). Az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló salátatörvény-tervezet január 1-jén ötven százalékkal, majd jövő május elsején további ötven százalékkal növelné az LPG adóját.

Az autógáz tonnánkénti jövedéki adója így jövő májustól 95 800 forint lehet. Igaz, az autógáz árának jelenleg csak mintegy nyolcadát adja a jövedéki adó, annak kétszer ötven százalékos emelése így is literenként több mint 30 forintos drágulást eredményezhet. Az LPG-vel a Totalcar egy őszi cikke szerint negyedével olcsóbban juthatunk ugyanannyi energiához, mint benzinnel, persze még ezek után jóval olcsóbb lesz a benzinnél vagy a dízelnél.  Ha most lenne adóemelés, akkor 285-290 között lenne az ára, vagyis az autó átalakításának költségei sokkal hosszabb távon, nehezebben térülnek meg.

Füstölöghetnek

A törvényjavaslat számos más termék jövedéki adóját is emelné jövő január elsejei hatállyal. Akárcsak az autógáz jövedéki adója, úgy a cigarettáé is két lépésben emelkedik, előbb januárban, aztán májusban. Az előterjesztés szerint a törvényjavaslat a cigaretta minimumadójának szálanként 3,5-3,5 forintos, tételes adójának szálanként 1,8-1,8 forint emelését irányozza el. Ez azt jelenti, hogy egy doboz cigaretta ára a kétszeri adóemelés nyomán nagyjából 100 forinttal lehet drágább a mostaninál.

A vágott dohány és egyéb dohánytermékek minimáladója a mostani kilónként 11 150 forintos szintről januárból 14 650, majd májusban 18 150 forintra nő, vagyis év elején 31,4 százalékos, majd év közben további 23,9 százalékos adóemelés lesz. Így egy év múlva a mostaninál 62,8 százalékkal magasabb lesz ezeknek a dohányféleségeknek az adótartama.

Drága egészség heti egy liter töménytől

A tömény szeszek jövedéki adómértéke az előterjesztés szerint „e termékek magasabb alkoholtartalomból adódó nagyobb mértékű egészségügyi kockázata” miatt 15 százalékkal emelkedik. A pálinka és más párlatok azonban évi 50 literig az unió által egyébként kötelezettségszegési eljárásban kifogásolt pálinkás szabadságharc értelmében továbbra is adómentesek maradnak – mintha eddig a mértékig nem lenne nagyobb mértékű egészségügyi kockázatuk –, efölött 333 385 forintra nő az adójuk.

A sör, a pezsgő és az úgynevezett köztes alkoholtermékek jövedéki adója 10-10 százalékkal lesz magasabb januártól a tervezet szerint. A pezsgő 16 460, a köztes alkoholé 25 520 forintra emelkedik, míg a söré hektoliterenként és alkoholfokonként 1620, illetve 810 forint lesz.

Minden energiaital energiaital

A törvényjavaslat átírja a csipszadó egyes rendelkezéseit is, amint azt már korábban tudni lehetett, az energiaitalok teljes körének adókötelessé tétele érdekében módosítják az adóra kötelezett termékek összetevőinek felsorolását. Erre azért volt szükség, mert a korábbi csipszadó-szabályozás miatt a gyártók „az adófizetés elkerülése érdekében a receptúra változtatásával az energiaitalból elhagyták a taurint, emellett pedig több új gyártmány esetén megnövelték a termék koffein-tartalmát” – olvasható az indoklásban.

Szintén ebben a törvényben változtatják a készpénzes fizetésről szóló rendelkezéseket. Eszerint jövő januártól az indoklás szerint a „feketegazdaság visszaszorítása érdekében”, de minden bizonnyal nem függetlenül az átutalásokat terhelő tranzakciós adó bevezetésétől, 1,5 millió forintban limitálják a „pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók” készpénzfizetését: a tervezet szerint egy cég vagy vállalkozó havonta és szerződésenként maximum ekkora összegben fizethet ki készpénzt. Aki ezt átlépi, annak a 1,5 millió fölötti rész után 20 százalékos büntetőadót kell fizetnie.

Egy helyen változik az áfatörvény is az új jogszabállyal: a tervezet szerint a 98 és a 90 százalékos támogatású gyógyászati segédeszközöket, így például az elektromos motorral meghajtott, joystick-irányítású kerekesszékeket, a különböző végtagprotéziseket, tápszondákat, távcsőszemüvegeket az 5 százalékos áfakulcs alá sorolják.

A kormány benyújtotta a 300 milliárdos, munkahelyvédelmi akciótervnek nevezett csomagról szóló törvényjavaslatokat is. A csomag mintegy fele egyes társadalmi csoportok munkáltatói terheinek csökkentését tartalmazza, másik fele a kisvállalatokat hozná helyzetbe. A javaslat az Orbán Viktor által múlt héten ismertetett intézkedésekhez képest jelentős újdonságokat nem tartalmaz, a szociális hozzájárulási adókedvezmények a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportokat célozzák meg.

Dolgozni, élénkebben

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után, amennyiben az adómegállapítási időszak teljes időtartama alatt szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatja. A kedvezmény mértéke 14,5 százalék. Ugyanekkora támogatást kapnak a cégek a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti munkás esetén is.

A foglalkoztatás előtti kilenc hónapban legalább hat hónapig álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatott esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe, itt is 100 ezer forint bruttó a plafon. A kedvezmény mértéke 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, míg a harmadik évben 14,5 százalék. Az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe, a többi kedvezményhez hasonlóan itt is legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után.

Nem összevonható

A törvényjavaslat (pdf) rögzíti, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények a külön törvényben meghatározott Start plusz, extra és bónusz adókedvezményekkel nem vonhatók össze. A javaslat módosítja az általános forgalmi adóról szóló törvényt is, meghatározza a pénzforgalmi elszámoláshoz kapcsolódó eljárási szabályokat, az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 5 millió forintról 6 millió forintra emeli. Az alanyi adómentesség akkor választható, ha sem a naptári évet megelőző évben, sem pedig az adott naptári évben nem haladja meg az árbevétele a törvényben előírt értékhatárt.

A javaslat tartalmazza azt a korábban már bejelentett szabályt is, ami szerint azoknak a cégeknek, amelyek a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvednek el átmeneti tőkevesztést 2011-ben és 2012-ben, nem kell azonnal visszapótolniuk az elvesztett saját tőkéjüket.

Új adók jönnek

A 300 milliárdos program másik törvényjavaslata (pdf) két új, a kisvállalkozásoknak kedvező adónemet is bevezet, az egyik a kisadózók tételes adója, a másik a kisvállalati adó. Előbbi választására jogosult az egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és betéti társaság. A javaslat előírja, hogy az adóalanynak az adóhatóság felé be kell jelentenie, ha adóévi bevétele a 6 millió forintot meghaladta.

A tételes adó mértéke főállású kisadózónként havi 50 000 forint, nem főállású kisadózónként havi 25 000 forint. A kisadózó vállalkozás a tételes adót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni. A kisadózó vállalkozás abban az esetben, ha a naptári évben elért bevétele a 6 millió forintot meghaladja, a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett, amely megfizetése azonban nem mentesíti a tételes adófizetési kötelezettség alól.

Miket vált ki?

A rendelkezés rögzíti, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetése mely közterheket váltja ki, eszerint ha valaki ezt az adózást választja, nem kell külön fizetnie a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni adót, a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást, valamint a szakképzési hozzájárulást.

A kisvállalati adó alanya az lehet egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság,   korlátolt felelősségű társaság, szövetkezet és a lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda. Vagyis részvénytársaságok nem vehetik igénybe ezt az adózási formát.

500 milliós plafon van benne

A kisvállalati adó akkor választható, ha a foglalkoztatottak száma a 25 főt nem haladja meg. Új elemként belekerült az a megkötés is, hogy a vállalat bevétele az 500 millió forintot nem haladhatja meg. A javaslat értelmében a foglalkoztatotti létszám és az árbevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és árbevételét együttesen kell figyelembe venni. Az adóalanyiság megszűnik akkor, ha a foglalkoztatottak száma az 50 főt meghaladja.

A javaslat szerint az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka, amelynek megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

A törvényjavaslat szerint a pénzforgalmi elszámolás esetén az adóalanynak a fizetendő adót nem az ügylet teljesítésekor kell megállapítani, hanem a jóváírás időpontjában. Pénzforgalmi elszámolás akkor választható, ha a termékek és szolgáltatások nyújtása után megtérítendő ellenérték éves szinten az 500 000 eurónak megfelelő összeget nem haladja meg, valamint a számlán fel kell tüntetni, ha a cég ilyen elszámolást választ. Az ígéreteknek megfelelően eltörlnék a házipénztárban tartható összeg felső korlátját is, a jelenlegi szabály szerint az ugyanis nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének 10 százalékát, illetve az 500 ezer forintot.

A munkahelyvédelmi és gazdaságélénkítő programot még június 25-én Rogán Antal fideszes frakcióvezető, a gazdasági bizottság elnöke jelentette be, amikor a bizottság meghallgatta Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert. A csomagról június 28-án egyeztettek, akkor derült ki, hogy az 300 milliárd forintos bizonytalanságot jelent a költségvetésnek. Az adószakértők első reakciói szerint az irány jó, és pr-szempontból is hasznosak a javaslatok, de áttörés sem a foglalkoztatásban, sem a kis cégek adóeltitkolási szokásaiban nem várható ettől.