Megvan, miért késnek a vonatok

Magyarországon nincs jogszabályban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció és stratégia, amely rögzítené az állami feladatokat és a szükséges forrásokat, mondta el Makkai Mária, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felügyeleti vezetője kedden az állami közutak javításáról, állapotáról, illetve a vasúti közlekedés állami támogatási rendszerének ellenőrzéséről készített jelentéseket ismertető sajtótájékoztatón – írta az MTI.

Makkai hozzátette, hogy a vizsgált időszakban, 2006 és 2011 első féléve között országos szinten a közutak állapotában ugyan kismértékű javulás volt, de lényeges változás nem történt. A közutak burkolata nem megfelelő, háttérbe szorult az útfejlesztések mögött az útfelújítás és a szűkös anyagi lehetőségek ellenére a gazdaságossági szempontok nem érvényesültek.

Makkai Mária elmondta, hogy az említett öt és fél év alatt 3794 kilométeren újították fel az utakat, ez töredéke a 32 ezer kilométeres közúthálózatnak. Az említett beruházásoknak köszönhetően azonban a közutak állapotmutatói nem javultak, ráadásul a finanszírozásban forráshiány jelentkezett, írja a Napi Gazdaság.

Az útfelújítások háttérbe szorultak, mert a fejlesztések elsődlegesek voltak. Évente 2500 kilométernyi út felújítása lenne szükséges, aminek a forrásigénye 125 milliárd forint. Ehelyett tehát évi 632 kilométeren történt felújítás és burkolatmegerősítés, évi 28 milliárd forintos (állami és uniós) ráfordítással. A szakmai elvárások szerint tíz évente kellene felújítani az utakat, ehelyett Magyarországon 35 évente kerül sor erre.

Az ÁSZ egyebek között azt javasolta  fejlesztési miniszternek, hogy az állami közutak fenntartását, üzemeltetését és fejlesztését célzó előirányzat szerint rendelkezésre álló éves összeg fejezeten belüli elosztását gyorsítsák fel.

A vasúti közlekedés állami támogatása kapcsán pedig arra jutott az ÁSZ, hogy a jelenlegi gyakorlat nem ösztönzi megtakarításra a társaságot, mondta el Podonyi László, ellenőrzés-vezető a lapnak. A MÁV 2007-ben 111,6 milliárd forintos tőke emelésben részesült, a következő évben megkapta a MÁV Cargo eladásából származó 102,5 milliárdot, s következő években is hasonló támogatásokban részesült. Az ÁSZ azt is megállapította, hogy az állami költségtérítések késése, rendezetlensége többletköltséget okozott a hitelkamatok, a halasztott beszerzések miatt.

A vizsgálat szerint a romló pályavasút határozza meg az egész vasúti közlekedést, jelenleg a teljes, 7200 kilométeres vasúthálózat felén van valamilyen lassú jel, korlátozás, s emiatt is késik minden tizedik vonat.

Podonyi azt is elmondta, hogy a vizsgálat szerint a 2006-2008 közötti szervezeti átalakítások után sem csökkentek az állami támogatások, a MÁV és leányvállalatainak likviditási helyzete nem állt helyre, megnőtt a vezetői beosztások száma és a humán költségek aránya 2007-ben 32 százalékkal, 2010-ben pedig 45 százalékkal nőtt. Az ÁSZ azt is megállapította, hogy a MÁV csoport ingatlanjainak jogi helyzete 1993 óta rendezetlen.