Judit
-2 °C
8 °C

Újabb adótörvények ütköznek az uniós joggal

2006.07.18. 12:05
A parlamentben múlt héten elfogadott, Sólyom László által hétfőn aláírt adótörvények több ponton sértik az európai uniós jogszabályokat - állítja Oszkó Péter. A Deloitte adószakértője szerint emellett a törvények több esetben növelik az adminisztrációs terheket. A jogszabályoknak jelentősen bővítik az APEH jogköreit is.

Nem uniókonform a múlt héten elfogadott adótörvények több rendelkezése - mondta Oszkó Péter egy keddi szakmai szemináriumon. A Deloitte adószakértője az adószám felfüggesztésével, valamint az adószám kiadásával kapcsolatos egyes szabályokat nevezte az európai jogot sértőnek.

Kötelezettség van, jog nincs

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ezentúl egy vállalkozás nem kérhet visszamenőlegesen adószámot, arra csak a kérelem benyújtásától jogosult, még ha a tevékenységét hamarabb is kezdi el. Ez főként a külföldi adóalanyok magyarországi regisztrálása, továbbá az alapítványok és az egyesületek bejegyzésekor jelenthet problémát.

A szabályozás azért nem felel meg az európai uniós előírásoknak, mert annak értelmében ha valakinek nincs adószáma, akkor nem jogosult adóvisszatérítésre, miközben adókötelezettsége keletkezik. Tehát egy áfakörös tevékenységet folytató vállalkozásnak az áfát be kell fizetnie a bevételei után, a költségei után viszont nem számolhatja el, ha még nem rendelkezik az adószámmal. Ez Oszkó szerint azért ütközik az uniós joggal és jogalkalmazási gyakorlattal, mert az adólevonási, adóvisszatérítési jog nem az adószámtól, hanem az áfakörös tevékenységtől függ.

Adószám-felfüggesztés feliújságon

Az adószámmal kapcsolatos másik új szabály, annak felfüggesztése is ütközik az uniós joggal Oszkó szerint. Az akár a hazai, akár a közösségi adószám felfüggesztésével akkor szankcionálható egy vállalkozó vagy vállalkozás, ha az APEH által két egymást követő alkalommal postázott küldemény "címzett ismeretlen" megjelöléssel érkezik vissza, ha egy ellenőrzés során az adórevizorok a székhelyet nem valósnak minősítik, továbbá ha a cég képviselője nem érhető el vagy fiktív személy.

Az így sújtott vállalkozások az adószámot csak a "felfüggesztés alatt" megjelöléssel használhatják. Amíg ez az állapot fennáll, nem jogosulnak a korábbi - akár a szabályos működés időszakára szóló - adóvisszatérítésre. Emellett a felfüggesztés időszakára akkor sem kaphatnak később adóvisszatérítést, ha be is bizonyosodik utólag, hogy a felfüggesztés jogtalan, alaptalan volt.

Szintén visszás az a rendelkezés, miszerint a felfüggesztés az APEH döntésétől számított 15 napon belül jogerőre emelkedik, ha az adózó azt nem fellebbezi meg. A fellebbezést ugyanakkor megnehezítheti, hogy a felfüggesztésről szóló döntést az adózóval nem közlik, azt csak az APEH faliújságján és honlapján teszik közzé.

Ha az adózó a felfüggesztéstől számított 90 napon belül nem változtatja meg az ahhoz vezető állapotot, az APEH törli az adószámot. Az adóhatóság ezzel egyidejűleg kezdeményezheti a bíróságnál a vállalkozás törlését a cégnyilvántartásból. Mivel ez utóbbi eljárás nem következik be automatikusan, Oszkó Péter szerint akár több tízezer cég maradhat adószám nélkül, ami szintén sérti az uniós jogot.

Adminisztrálj, adminisztrálj, adminisztrálj

Az adótörvények egyik módosítása értelmében a tb-járulék minimális alapja ezentúl a minimálbér kétszerese lesz. Ha egy munkaadó ennél (vagyis a minimálbér kétszeresénél, jelenleg 125 ezer forintnál) alacsonyabb bérrel foglalkoztat egy munkavállalót, ezt az APEH-nél írásban bejelentheti, és akkor mégsem ekkora összeg után kellett járulékot fizetnie.

Ez számos teljesítménybérrel foglalkoztató munkaadó számára jelenthet gondot, hiszen előfordulhat, hogy havonta kell bejelentést tennie, attól függően, hogy az adott hónapban mennyi bért fizet ki. Ráadásul a bejelentést legkésőbb 15 nappal a járulékfizetés előtt el kell juttatni az adóhivatalhoz, és mivel a járulékokat minden hónapban 12-ig kell elutalni, még egy nem lezárt hónapban kell a munkaadónak megsaccolnia: kevesebb lesz-e az alkalmazott keresete a limitáltnál vagy sem.

Revizori szupercsapat alakul

Az adóeljárási szabályok változásával átalakul az adóhatóság szervezete is, bár itt - egyedüliként a közigazgatásban - nem csökken az alkalmazottak száma. A szerkezeti átalakulás egyik elemeként létrejön egy, az ország bármely területén központosított ellenőrzések elvégzésére jogosult "szupercsapat", amely az APEH-elnök utasítására végezhet ellenőrzéseket.

Ezek az ellenőrzések a határokon átnyúló és a közösségen belül színlelt kereskedelmi tevékenységeket, valamint kapcsolt vállalkozások egymás közötti üzleteit vizsgálná. A testület bárhol, egyszerre akár több adózónál is vizsgálódhatna. Az adószakértő szerint ez a szabályozás azért különös, mert ahhoz, hogy valamilyen kereskedelmi tevékenységet színleltnek minősítsenek - és így a revizori szupercsapat vizsgálhassa - elvileg már kell egy APEH-revízió, ami színleltté minősíthet.

Az APEH jogkörei szélesednek azáltal is, hogy a társaságoknak a cégbíróságon most már nem kell bejelenteniük, milyen tevékenységre alakultak - csak egy főtevékenységet kell megnevezniük -, miközben az adóhatóságnál továbbra is fel kell sorolniuk minden tevékenységet. Ez is komoly dilemmákat vethet fel, például azt, hogy egy pénzügyi szolgáltatónak vagy egy útépítő cégnek be kell-e az adóhivatalhoz jelentkeznie gépjármű-kereskedőként, ha eladja a meglévő gépjárműparkját.

Bővülnek az APEH közzétételi jogai is. Az adóhatóság honlapján ezentúl megtekinthető lesz minden áfakörös cégről, hogy hány alkalmazottat foglalkoztat, valamint az adózói feketelistára ezentúl nemcsak azok kerülnek fel, akiket az APEH kapott rajta, hanem azok is, akik önbevallás alapján hat hónapnál régebbi, 100 millió forintot meghaladó adótartozást halmoztak fel.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!