Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Januártól drágulhat az áram

2005.10.10. 09:46
A földgáz nagyfogyasztói árának novemberi emelése leghamarabb januárban jelenhet meg a villamos energia árában. A drágulás indokolt mértékét a piaci szereplők és az elemzők egyaránt 5-6 százalék körülire becsülik. A lakossági fogyasztók számára jó hír, hogy a GKM nem tervezi az alapdíj bevezetését.
A villamos energia árában januárban következhet be a legközelebbi korrekció, előre hozott emelésre sem a szakma, sem az elemzők nem számítanak. A gazdasági tárca tájékoztatása szerint a Magyar Villamos Művek Rt. eddig nem kezdeményezett árfelülvizsgálatot a novemberi nagyfogyasztói gázáremelés kapcsán, ám ha mégis így tenne, a revízió akkor is áthúzódna a jövő évre. Gordos Péter, a GKM főosztályvezető-helyettese érdeklődésünkre közölte, hogy a költségfedező árak miatt a villamosenergia-ipar tavaly is nyereséggel zárt, és ez várhatóan az idén sem lesz másként.

A nagyfogyasztói gázárak novembertől esedékes 19 százalékos drágulása önmagában olyan tényező, amely 2-3 százalékos végfelhasználói áremelkedést indokol, tekintettel arra, hogy a hazai áramtermelésben ezen tüzelőanyag részaránya mára 27-30 százalék körülire növekedett. A fűtőolaj világpiaci drágulása ugyanakkor nem növeli az áramtermelés költségeit, mivel az ezt használó erőművek szerepe Magyarországon marginális. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy - az inflációt és a januári áfacsökkentést is tekintetbe véve - 5-6 százalékkal drágulhat az áram jövőre, ám a legrosszabb esetet feltételezve is tíz százalék alatt marad az emelés mértéke. Sok függ attól, hogy a választási évben a politika mennyire szól bele az árak alakulásába - jegyezte meg az igazgató. Az áramszükségletüket a szabadpiacról beszerző nagyfogyasztók, a hatóságilag megállapított közüzemi tarifán vételező intézményi és vállalati fogyasztók, valamint a lakosság felhasználása nagyjából egyharmad-egyharmad arányt képvisel az energiamérlegen belül.

Ez azt jelenti, hogy a szabadpiacon vásárló nagyfogyasztók számára az árkorrekció mértéke attól függ, milyen alkut tud kötni az áram szállítójával. Ha nem sikerül egyezségre jutniuk, a nagyfogyasztó következmények nélkül visszatérhet a közüzemi díjszabáshoz. A "veszélyeztetett" kört a kis- és középvállalkozások, valamint az intézmények jelentik, szinte biztos, hogy számukra a tarifa emelkedik. A lakosságnál - amelynek kiszolgálását gyakorlatilag a paksi atomerőmű jelenlegi kilowattóránkénti 8,30 forintos tarifájára alapozzák - szerényebb mértékű lehet az áremelés. Kérdés, hogy megismétlődik-e a néhány évvel korábbi eset, amikor az Orbán-kormány úgy kerülte el a lakossági áremelést, hogy a nagykereskedő Magyar Villamos Művek Rt.-re terhelte a megnövekedett költségeket. Akkor ez több mint tízmilliárd forintos veszteséget okozott a vállalat számára, és ezt utólag kellett pótolnia az államnak. Az áramszolgáltató társaságok árrése mindenesetre nincs veszélyben, rendelet írja elő ugyanis, hogy azt minden évben az infláció mértékével növelni kell. A lakosságot érintő hír, hogy - a közszolgáltatásoknál szinte kivétel nélkül alkalmazott - alapdíj bevezetését jövőre sem tervezi a gazdasági tárca.

Reszler Zoltán, a Pannon Hőerőmű Rt. vezérigazgatója elmondta: csak a gázáremelésről szóló rendelet tanulmányozása után tudják megmondani, milyen költségnövekedés jelentkezik cégüknél novembertől. Úgy véli, az eddigi gyakorlatot kellene követni, azaz a gázáremeléssel párhuzamosan azonnal és az indokolt mértékkel növelni kellene az áram átvételi árát is.

Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke szerint elkerülendő, hogy ismét a februári áremelés technikáját alkalmazza a kormány. Akkor a 12,5 százalékos átlagos árkorrekciót aránytalanul osztották fel a szereplők között. A legkisebb költséggel kiszolgálható teljesítménydíjas közüzemi nagyfogyasztók számára 19-20 százalékos, az alapdíjas fogyasztók számára pedig 9 százalékos drágulást hozott a tavasz. Az elnök szerint is az 5 százalék körüli költségnövekedés jelenti azt a küszöböt, amikor már hozzá lehet nyúlni az árakhoz, ám ezt a szintet januárig nem érjük le. Ellentétben Nyugat-Európával, ahol valóságos árháború tört ki a fogyasztók és a szolgáltatók között. Csakhogy ott nem a termelés közvetlen költségei növekedtek, hanem a meggondolatlanul kiosztott szén-dioxid-kvóták miatt drágult a villamos energia. Az EU által kiadott levegőszennyezési engedélyek ugyanis kevésnek bizonyultak, a szabadpiaci kvótavásárlásra kényszerülő erőműtársaságok pedig háromszorosára hajtották fel az árat. Ezt a pluszköltséget azonnal be is építették a villamos áram árába. A nagyfogyasztókat tömörítő nemzetközi szervezet (ISIEC) emiatt most Brüsszel közbenjárását kéri az árak letöréséhez.