További Magyar cikkek
Az ügymenet
Először a közlekedésfelügyelethez kell mennünk, ahol tízezer forintért kitölthetjük a forgalombahelyezéshez szükséges papírokat. Utána irány az okmányiroda, ahol hétezer forintért lekérik az autó adatait az Interpoltól, ez akár harminc napig is eltarthat. Vissza a közlekedésfelügyelethez, ahol hétezerötszázért levizsgáztatják az autót, utána jön a vámhivatal, ahol kifizethetjük a regisztrációs adót. Ha az Interpol visszajelzett, és nem körözik autónkat, mehetünk az eredetiségvizsgára, ami nagyjából tizenötezer forintot jelent. Ezután következik a kötelező felelősségbiztosítás, majd megint az okmányiroda, ahol átvehetjük a rendszámot és a forgalmit. A folyamat tehát legalább hatvanezerbe kerül, és öt hétig tart.
Rosszabb, mint eddig
A Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének (MGOE) titkára szerint is tragikusan hosszú ideig tart a honosítás. Bakó Zoltán elmondta, hogy a csatlakozás előtt csak a törzskönyvhöz kellett az eredetiségvizsgálat, a normális használathoz elengedhetetlen rendszámot ettől függetlenül jóval korábban megkapták az autósok. Május elseje óta azonban, azóta tehát, hogy az EU-ból származó autókat de jure belföldön vesszük, részletes ellenőrzés nélkül csak ideiglenes és drága megoldások árán használhatjuk a gépjárművet.
Máshol gyorsabb
Az MGOE titkára ugyanakkor érthetetlennek tartja, hogy miért kell lekérdezni az autó adatait az Interpoltól abban az esetben, ha eredeti uniós számlával tudjuk bizonyítani az adásvételt. Bakó Zoltán szerint ez olyan, mintha valaki budapesti létére vidéken vásárolna autót magának, az okmányiroda pedig leellenőrizné, hogy nem körözik-e az autót valahol a világban.
Kevés a csatorna
Mint azt a Belügyminisztérium közlekedésigazgatási és nyilvántartó főosztályának megbízott vezetője, Gaálné Kovács Györgyi elmondta, a külföldről behozott autók esetében azért van szükség a származásellenőrzési eljárásra, mert a hazai nyilvántartásokban nincs előélete a járműnek, a járműnyilvántartáson keresztül nem állnak rendelkezésre a megfelelő ellenőrzési csatornák. Míg a hazai nyilvántartásban már szereplő belföldi autók jogállása egyszerűen leellenőrizhető, külföldi autók esetében a Belügyminisztérium illetékese szerint csak a származásellenőrzési eljárással kerülhető el a vitatható jogállású autók honosításának veszélye.
Gaálné elmondta, hogy több helyről is megbizonyosodnak az autó jogállásáról, igénybe veszik nemzetközi körözési rendszerek és külföldi hatóságok nyilvántartását is. Különbségek abból adódnak, hogy Unión belül akad olyan tagállam, melytől hamar megérkezik a kért információ, míg másoknál kevésbé gördülékeny az ügyintézés. Ugyanakkor a megbízott vezető szerint már készültek tervek az egységes Uniós informatikai rendszer kiépítésére.
Vizsga újra és újra
Gaálné szerint azért csak a honosítás végén vehető át a rendszám, mert a folyamatot most már egy uniós irányelv szabályozza, mely szerint addig nem vehető nyilvántartásba egy gépjármű, amíg annak jogállása nem tisztázott.
A megbízott vezető szerint tervezik a rendszer gyorsítását, az informatikai alkalmazások egyszerűsítését, egyablakos ügyintézésről vagy a folyamat átszervezéséről azonban nincs konkrét információ.
Egyéni döntés
Mint az a keretesben említett példából kitűnik, a közösség nem nézi jó szemmel, ha egy tagországból behozott gépjárművet hosszasabb vizsgálattal, extra költségekkel terhelnek. Ugyanakkor egy másik uniós irányelv - ahogy azt a Belügyminisztérium illetékese elmondta - kötelezi a tagországokat arra, hogy a rendszám kiadásáig tisztázzák az autó jogállását, mely importautó esetében hosszadalmasabb, és az adminisztrációnak köszönhetően költségesebb.
Innentől kezdve már a tagországok dolga eldönteni, hogy melyik megoldást választják, melyik irányelv a fontosabb, melyik felel meg leginkább az érdekeiknek. A jelek szerint Szlovákiában vagy Lengyelországban a gyors ügyintézés élvez prioritást, míg nálunk inkább biztosra mennek. Hiszen abból kinek lehet baja, ha egy hónapig nem használhatjuk frissen vásárolt autónkat?