További Magyar cikkek
- A jegybankban úgy gondoljuk, a forintspekuláció nem volt megelőzhető, nem okozott semmilyen tragédiát, de következményei még nem teljesen csengtek le - mondta Járai. Közlése szerint az országba bejött és forintra átváltott több milliárd euró egy részét már visszaváltották euróra. Más része azonban az MNB-nél van évi 3,5 százalékos kamattal (a kéthetes jegybanki betétkonstrukció keretében) vagy kereskedelmi bankoknál helyezték el.
Járai Zsigmond szerint e pénz jórészt rövid távú spekulációs tőke, amely hamarosan elhagyja az országot, de kisebb része hosszabb távú befektetéssé alakulhat át államkötvény vagy részvény formájában. Az MNB elnöke megerősítette, a múlt heti beavatkozás bevételt is hozhat az MNB-nek, amelyet utóbb befizet majd a költségvetésnek.
Politikai csatározás színtere lett a pénzpolitika
A csütörtöki költségvetési bizottsági ülésre vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette, kész beszámolni az Országgyűlésnek a forintsáv elleni spekulációs hullámról. Sajnálatosnak nevezte, hogy a pénzpolitika a pártpolitikai csatározások színtere lett, mert ez elbizonytalanítja a befektetőket.
Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a jegybank és a kormány közötti jó együttműködés folytatódik, és ezt tudomásul veszik a politikusok is.
Módosulhat a jegybanktörvény?
A Világgazdaság információi szerint nem kizárt, hogy a kabinet a jegybanktörvény módosítására tesz javaslatot. A lap úgy tudja, erről a miniszterelnök közgazdászokkal tartott szerdai konzultációján esett szó. A jegybank céljait és feladatát rögzítő passzusokat bővítenék a "magyar gazdaság állapota iránti felelősség" elvével. Jelenleg az infláció fékentartása a központi bank fő feladata.
Bokros Lajos: a jegybank függetlensége óriási érték
A költségvetés és a gazdaság helyzetéért nem lehet kizárólag a Nemzeti Bankot okolni. A most kialakult szituációért a költekező kormányzatok is felelősek - írja Bokros Lajos volt pénzügyminiszter az Élet és Irodalomban megjelent elemzésében. A sort az Orbán-kabinet kezdte el, de a Medgyessy-kormány is folytatta. Bokros cikkében meginti azokat, akik hozzá akarnak nyúlni a jegybank függetlenségéhez.
Az egykori pénzügyminiszter szerint a jegybankot támadva sokan elfelejtik, hogy a költségvetési- és a jövedelempolitika milyen befolyással van a nemzetgazdaságra.
Bokros víziójában a kilencvenes évek közepének megszorító kiigazítása után 1997 és 2000 között elérkezett a magyar gazdaság aranykora, amit a magas, az export bővülése által hajtott növekedés jellemzett. Ezt az állapotot örökölte az Orbán-kormány, amely két évig annak ellenére tartotta magát a jól bevált recepthez (az aránylag szigorú költségvetési politikával relatíve laza pénzpolitika párosult), hogy szavakban durván támadta a korábbi stabilizációt. 2000-ben azonban, a két éves költségvetéssel és a hazai kereslet mesterséges felpörgetésével "eldőlt a borjú" - fogalmaz a pénzügyi szakember.
A szoclib kormány folytatta a hibás gyakorlatot
Bokros szerint ami azután jött - vagyis hogy a kormány idézett költségvetési lazításai mellett a Nemzeti Bank kizárólag az inflációt figyelve megszüntette a csúszó árfolyamrendszert, miközben nem csökkentette a kamatokat - "tankönyvi eset arra, hogyan nem szabad gazdaságpolitikát csinálni".
Tavaly aztán végképp elszabadult a pokol és a kormány minden józan határon túllépve költekezett, ami "nem változott az új kormány hivatalba lépésével sem." Bokros szerint az MNB a jelen helyzetben önmagában nagyon keveset tehet, bár a kamatok egyoldalú és erőteljes csökkentésével "szétverheti a már repedező külső egyensúlyt is". Úgy látja, hogy csökkenteni kell a büdzsé hiányát (szigorítani a költségvetési és a jövedelempolitikán), és ezek után lazítani lehet a pénzpolitikán - vagyis engedni a kamatokat mérsékelni.
Ám a szakember szerint "a labda a kormány térfelén van. A kormány helyett a Magyar Nemzeti Bank nem cselekedhet. A jegybank keservesen kivívott függetlensége pedig óriási érték."
Lesz-e második támadás?
A külföldi befektetési bankok elemző eltérően ítélik meg, indul-e újabb támadás a forint ellen. Egy részük szerint a forintjátszma folytatódik. "Magyarországra mindenképpen folytatódik az alapok beáramlása, ahogyan az ország mind közelebb kerül az EU- és az euróövezeti tagsághoz. Meglehet, a spekulánsok hamarabb ugrottak fel a vonatra, mint a magyar központi banknak tetszett volna, de nem fognak tömegesen leugrálni" - idézte a JP Morgan bank devizapiaci stratégáját a Wall Street Journal Europe.
Hasonlóképpen vélekedik a Bear Stearns elemzője is, aki szerint a magyar központi bank lehetőségei nem végtelenek a forint gyengítésére. "Ezt a befektetők is jól tudják, és ha a forint visszatér a sáv erős oldalához, akkor van esély, hogy második nekifutásra sikerül kikényszeríteni a sáv elmozdítását".
A BNP Paribas szerint viszont az MNB nem csak csatát nyert a múlt héten az 5 milliárd eurós forinteladással és az alapkamat 2 százalékpontos csökkentésével, hanem talán a háborút is megnyerte. A francia bank legfrissebb tájékoztatója arra figyelmezteti a befektetőket, hogy a magyar árfolyamrendszer legalább 2004-ig változatlan marad.
A JP Morgan vezető devizastratégája a Wall Street Journalben arra figyelmeztetett, hogy a központi bankok küzdelme reménytelen ugyan a leértékelésre játszó spekulációval szemben, ám a magyar fejlemények arra utalnak, hogy a fölértékelődés elleni harcban még mindig igen hatásos a központi bankok fegyvertára.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
