Több százezer cégre nincs is szükség

Az első félévben a tavalyi 6407-ről 7297-re, vagyis 14 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma - mondta Mikael Szabo, a Coface Hungary ügyvezetője. A cég legfrissebb elemzése szerint 14 százalékkal emelkedett a végelszámolások és a felszámolási eljárások volumene is.

Tisztul a piac

A hazai vállalkozások mgszűnését a Coface nem tartja egyértelműen kedvezőtlen folyamatnak. A világ legnagyobb exporthitel-biztosítója szerint a csődhullámmal tisztul a hazai piac. A cég előrejelzése szerint a közeljövőben a vállalkozások gyorsuló ütemben fognak megszűnni.

Elsősorban a valós gazdasági tevékenységet nem folytató kényszervállalkozások függesztik fel tevékenységüket, ami több tízezer cég megszűnését jelentheti. A Coface becslései szerint a jelenleg regisztrált több mint egymillió gazdasági szervezetből legalább százezerre tehető a "gazdaságilag irreleváns", munkaviszonyt vállalkozási szerződéssel leplező "beszállítók" száma.

Ezek a kényszervállalkozók nem végeznek valódi gazdasági teljesítményt, eltűnésük - aminek felgyorsulását a burkolt munkaszerződések felszámolására irányuló kormányzati intézkedésektől várja a Coface - nem fogja érdemben befolyásolni az ország gazdasági mutatóit.

Látszatcégek

A kényszervállalkozások mellett további több százezerre saccolja a Coface azoknak a cégeknek az arányát, amelyek szintén nem végeznek valós gazdasági tevékenységet. Egy-egy tevékenységre ugyanis gyakran 5-6 vállalkozást alapítanak a tulajdonosok, ezzel menekülve a sikertelenség és a fizetésképtelenség elől.

A valódi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások is súlyos likviditási problémákkal küzdenek. A több mint egymillió gazdasági szervezetből csak 40 ezer számít hitelképesnek a Coface szerint. Ennél a 4 százalékos mutatónál alig jobb, hogy a cégek kevesebb, mint 30 százaléka képes növelni árbevételét.

Fizetésképtelenségi eljárások száma Megye 2005 2006 Változás, % Budapest 2453 3168 29,15 Pest 659 783 18,82 Hajdú-Bihar 383 345 -9,92 Szabolcs-Szatmár-Bereg 233 317 36,05 Csongrád 324 265 -18,21 Bács-Kiskun 248 249 0,40 Borsod-Abaúj-Zemplén 182 221 21,43 Fejér 230 204 -11,30 Somogy 199 197 -1,01 Zala 177 179 1,13 Baranya 184 178 -3,26 Jász-Nagykun-Szolnok 145 173 19,31 Veszprém 137 171 24,82 Komárom-Esztergom 216 161 -25,46 Győr-Moson-Sopron 138 159 15,22 Nógrád 79 124 56,96 Heves 105 112 6,67 Békés 155 107 -30,97 Tolna 84 100 19,05 Vas 73 83 13,70 Összesen 6407 7296 13,88

Mikael Szabo felhívta a figyelmet arra, hogy az Ausztriában működő 8000 építőipari vállalkozás nyolcszor akkora forgalmat bonyolít, mint a hazánkban lévő 54 ezer. A cégek ingatag pénzügyi helyzetét és a fizetési morál romlását mutatja az is, hogy a Coface nemrégiben lerontotta Magyarország besorolását A2-ről A3-ra (ezt a besorolást nem makrogazdasági mutatók, hanem a cégek fizetőképessége alapján állapítják meg).

Kockázat, mellékhatások

Nem csoda, hogy az építőipar továbbra is az egyik legkockázatosabb gazdasági tevékenységnek számít. Ebből és a kereskedelmi szektorból kerül ki a fizetésképtelenségi eljárás alá vont cégek 46 százaléka. Mellettük csaknem ötszáz ingatlangzadálkodással foglalkozó vállalkozás ellen indult ilyen eljárás.

Az ágazaton belüli csődök aránya azonban a textiliparban volt a legmagasabb az első félévben: száz cégenként 3,11 eljárás indult. Az építőipar a második a negatív listán 2,71 százalékos mutatóval, a nagykereskedelem a harmadik 2,37 százalékkal. Csökkent viszont a csődeljárások száma a turizmusban - itt a második félév szokott kritikus lenni -, valamint a szállítmányozásban és a vegyiparban.

A fizetésképtelenné váló cégek - mellékhatásként - egyre gyakrabban keltenek maguk körül csődhullámot. A Coface adatai szerint történelmi csúcsra emelkedett a késve fizetett számlák aránya: a cégek 98 százaléka nem kapja meg időben a pénzét. A 60, 90, 120 napos fizetési határidők miatt gyakran előfordul: mire a szállító eszmél, hogy nem jut a pénzéhez, a vevője ellen már rég megindult a fizetésképtelenségi eljárás.

Vasi paradicsom

Területi megoszlásban továbbra is Budapesten és Pest megyében a legmagasabb a csődök száma (a fővárosban 3168, a megyében 783 eljárás indult az első félévben). A legjobb mutatója Vas megyének volt (83), alig maradt el ettől Tolna (100) és Békés (107). A cégek számának arányában Győr-Moson-Sopronban a legjobb a helyzet (0,91 százalékos csődhányad), míg Nógrádban a legrosszabb (2,67 százalék).

A legkedvezőbben Békés megyében változott a helyzet, ahol harmadával csökkent az eljárás alá vont cégek száma. Több mint húsz százalékkal kevesebb csőd volt Komárom-Esztergom és Csongrád megyében, ugyanakkor Nógrádban 55, Szabolcsban 33, a fővárosban 26 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma.