Ambrus
-7 °C
3 °C

Jelentéktelen reálbér-növekedés várható jövőre

2003.12.12. 15:49
Az Ecostat szerint Magyarország gazdasági kilátásai javultak. 2004-ben a fogyasztói adók növekedése miatt hat százalékos infláció várható.
Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szerint Magyarország középtávú gazdasági kilátásai javulnak, a reálfolyamatok kedvezően változnak. Idén a harmadik negyedévében megállt a gazdasági növekedés lassulása, a GDP 2,9 százalékkal nőtt. Az első háromnegyed évben a növekedés az előző évihez képest 2,7 százalékos volt. Kedvezőek az ipari termelés és a feldolgozóipari export tíz százalékos növekedéséről szóló jelentések, az építőipari termelés volumene gyakorlatilag elérte a múlt évi igen magas szintet, és a lakásállomány is bővül.

Növekvő infláció

Az Ecostat szerint a növekedés szerkezete a korábbinál kiegyensúlyozottabb, a fogyasztás bővülésének üteme folyamatosan mérséklődik. A reálkeresetek bővülése igazodik a teljesítmények növekedéséhez, mértéke ugyanakkor érzékelhető marad. Az előrejelzés az ideinél kedvezőbb világgazdasági élénküléssel számol. Az idei infláció várhatóan 4,6 százalék körüli lesz. A forint árfolyamának gyengülése tovább növelte az inflációs nyomást. A jövő évi inflációt elsősorban a fogyasztási adók módosulása fogja növelni, hat százalékos áremelkedést a valószínű. A lakossági fogyasztás idén magas dinamikával, hét százalékot meghaladó mértékben bővül. Jövőre összességében bruttó hét és fél százalékos keresetemelkedéssel lehet számolni, ami hat százalékos infláció mellett egy-másfél százalékos reáljövedelem növekedést jelent.

Mérséklődő deficit

A költségvetési politikát elsősorban a hiány csökkentésére tett törekvések határozták meg, 2003-ban az előző évinél nagyságrendileg alacsonyabb, ezermilliárd forint körüli államháztartási deficit valószínűsíthető. Ez GDP arányosan 5,4 százalékot jelent, ami 0,6 százalékkal haladja meg a kormány 4,8 százalékos célkitűzését. Jövőre hiány előreláthatóan négy százalékra csökkenhet. A hazai beruházások az év első kilenc hónapjában folyamatosan élénkültek, a növekedés összességében 2,1 százalékos volt, éves szinten három százalékos növekedésével számolnak az elemzők. 2004-ben a beruházások növekedése elérheti, kedvező esetben meg is haladhatja a hat százalékot. A mezőgazdaság kibocsátása 5-5,5 százalékkal lesz alacsonyabb az előző évinél. 2004-ben a mezőgazdasági termelés nyolc-tíz százalékkal nőhet, ezzel az ágazat teljesítménye elérné a 2001. évi szintet.

A külkereskedelmi mérleg hiánya nőni fog

A külkereskedelmi egyensúly továbbra is romló tendenciát követ, az export növekedési üteme nem kielégítő. A magyar kivitel volumenben öt, a behozatal tíz százalékkal növekedett az év első kilenc hónapjában, a külkereskedelmi mérleg hiánya elérte a 881,2 milliárd forintot, az első háromnegyed évben mintegy hetven százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi értéket. A világgazdaságban kibontakozó élénkülés nyomán mind az export, mind az import növekedési üteme a korábbinál néhány százalékponttal magasabb lesz. 2003-ban a kiskereskedelmi forgalom korábbinál mérsékeltebb ütemű növekedése várható. Éves szinten az értékesítés volumene nyolc százalék körül bővül. 2004-ben a bolti értékesítés növekedési üteme várhatóan elmarad az ideitől, a forgalom három-négy százalékos bővülésével várható. 2003 első háromnegyed évében a gazdasági aktivitás emelkedett. A gazdaságilag aktív népesség száma a harmadik negyedévben 4,2 millió fő, ami másfél százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának értékét. 2004-ben a gazdaságilag aktívak száma egy százalék körüli értékkel bővül.

Nem várható jelentős reálbér-növekedés

2003-ban - 4,6 százalékos inflációt feltételezve - tíz-tizenegy százalék közötti reálbér-növekedés várható. 2004-ben a keresetnövekedés jelentősen visszaesik. A versenyszféra hét-nyolc, a közszféra hat százalék körüli nettó keresetnövekedését feltételezve - hat százalékos infláció mellett - egy-másfél százalék körüli reálkereset-emelkedés prognosztizálható. 2003 első félévében a lakosság hitelállománya meghaladta a 2400 milliárd forintot. A tavalyi 67 százalékos emelkedést követően az év elején további 27 százalékkal nőtt a hitelállomány. 2003-2004-ben a lakosság pénzgazdálkodási magatartásában nem várható fordulat. 2004 végére a lakáscélú hitelállomány meghaladhatja az 1200 milliárd forintot.