Még sokat kell várni az elektronikus pénztárcára

2005.12.07. 11:15
Elege van abból, hogy a zsebe tele van apróval? Az eladó húzza a száját, ha tízezressel fizetné ki reggelijét? Mindez megszűnhetne, ha bevezetnék Magyarországon is az elektronikus pénztárcát, vagyis egy olyan bankkártyát, mely kifejezetten a kis összegű vásárlásokat tenné könnyebbé. Utánajártunk, mikorra várhatóak az első elektronikus tárcák.
A magyarországi bankok többsége nem tesz csipet a bankkártyákba, amelyik igen, az egyelőre nem használja semmire. Magyarországon ugyanakkor már megteremtették a jogi és technikai hátterét az elektronikus pénztárca bevezetésének. Az elektronikus pénztárca olyan bankkártya, melyben csipben tárolják az információt, nem mágnescsíkban. Az előnye, hogy mivel minden információ a csipben van, használatakor nem kell online kapcsolatot teremteni a banki központtal, így bárhol lehet vele fizetni. A tulajdonos feltölti egy bizonyos összeggel, és levásárolja azt.

Az egyik legnagyobb előnye az elektronikus pénztárcának, hogy nem kell aprópénzt magunknál hordani, és gyorsabb a vásárlás, mint a hagyományos bankkártyákkal. Egy korábbi cikkünkben a magyarországi gyorséttermek azzal magyarázták, miért nem teszik lehetővé a bankkártyás fizetést, hogy az lassú lenne és nehézkes. Ráadásul egy 800-1000 forintos számlánál az emberek még ott is készpénzt használnak, ahol egyébként elfogadnak kártyát - kaptuk a választ. Az elektronikus pénztárcát azonban pont a kis összegű vásárlásoknál lehetne használni. A tulajdonos határozza meg, mekkora összeggel tölti fel a kártyát, majd ha elköltötte a pénzt, újra feltöltheti.

Várni kell

Mobil pénztárca
Japánban tavaly nyáron kezdték árulni azokat a mobiltelefonokat, melyek hasonló elven működnek. Fizetéskor a tulajdonosnak nincs más dolga, mint hogy beírja titkos kódját és elhúzza telefonját egy leolvasó előtt, és máris kiegyenlítette a számlát. Az új szolgáltatás népszerű lett, főleg a kis összegű vásárlásoknál használják a japán fiatalok.

Magyarországon egyelőre csak két bank kártyáiban van csip. Elsőként a K&H Bank tett csipet az általa kibocsátott kártyákba, és év eleje óta az OTP Bank is ilyen kártyákat ad ki. Ezeken a kártyákon a csip ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint a mágneskártya. Használatakor ugyanúgy bejelentkezik a bankba, mint a hagyományos, mágnescsíkkal rendelkező kártyák. Az OTP Bank tájékoztatása szerint a csip előnye, hogy sokkal nehezebb hamisítani, mint a mágnescsíkot, vagyis biztonságosabb a használata. A pénzintézetnél a csip mellett a mágnescsík is megmarad egyelőre. Erre azért van szükség, mert az elfogadóhelyek nagy része még csak ezeket a kártyákat tudja elfogadni.

Az OTP Bank azonban nem tervezi az elektronikus pénztárca bevezetését. Tájékoztatásuk szerint "megteszik a szükséges lépéseket, amint a piac igényei ezt indokolják". Az Index által megkérdezett többi bank közül csak a CIB Banktól kaptuk azt a választ, hogy a közeljövőben tesznek csipet bankkártyáikba. Elektronikus pénztárca bevezetését azonban ők sem tervezik.

A Budapest Bank, Erste Bank, Raiffeisen Bank kártyáiban nincs csip, nem is tervezik, hogy a közeljövőben ilyen tegyenek bele. Az ELLA Banktól pedig azt a választ kaptuk, hogy egyelőre ugyan nem rendelkeznek ilyen szolgáltatással, de vizsgálják, érdemes-e bevezetni az elektronikus pénztárcát.