Elvándorolnak a magyar orvosok

A kamara adatai szerint a külföldre távozó orvosok negyven százaléka szakvizsgát még nem szerzett fiatal, ám többségük több évtizedes szakmai tapasztalatot és két-három szakvizsgát felmutató, negyvenöt-ötven éves gyógyító. Egy felmérés szerint az orvostanhallgatók hetven százaléka tervezi, hogy a szakvizsga után külföldön helyezkedik el.

Kevés pénz

Az elvándorlás okát Gyenes nemcsak az alacsony – az EU-s átlag töredékét kitevő – keresetekben, hanem az alacsony – átlagosan havi hetven-nyolcvanezer forintos – nyugdíjakban is látja. Ráadásul a magyar orvosok ügyeletben töltött idejét a nyugdíj alapját képező szolgálati időbe nem számítják be.

Mindezt addig tehetik, míg az első ilyen perben meg nem hozzák a jogerős ítéletet, hiszen az EU-s jogszabályok szerint az ügyeleti idő beleszámít a szolgálati időbe, és ez most már hazánkra is vonatkozik – hangsúlyozta a MOK főtitkára. Az első ilyen per már folyamatban van, és hamarosan megszületik az elsőfokú ítélet. Egy orvos, aki havonta öt-hat alkalommal ügyel, negyven év alatt – az ügyeleti időt is beszámítva – öszszesen 64,8 év szolgálati időt teljesített.

Bruttó hétszázezer

Nálunk egy kezdő szakorvos (az ötéves egyetem után, hatéves gyakorlattal) bruttó alapbére 128 ezer, egy kórházi osztályvezető főorvosé 186 ezer forint. A nyugat-európai országok ennek a többszörösét s egyebeket is kínálnak; Svédország például a családtagoknak is munkalehetőséget ajánl, s a nyelvtanulást is finanszírozza.

Írországban és Angliában egy kétnapos ügyeletért bruttó hétszázezer forintot fizetnek, ezért sokan csak néhány napos ügyeletet vállalni is kimennek. Ám a legtöbb esetben, ha az orvossal elégedettek, általában hosszú távra szóló szerződést kínálnak – tette hozzá Gyenes Géza.