Nem jött be az EU-parák nagy része

Ha belépünk az unióba ugrásszerűen emelkednek majd az árak - ez volt a magyar lakosság egyik legnagyobb félelme a csatlakozás előtt. A KSH utolsó, márciusi inflációs jelentése szerint egy év alatt átlagosan 3,5 százalékkal növekedtek az árak, de az egyes termékcsoportok között jelentős szóródás van: az élelmiszerekért átlagosan 1,6 százalékkal kell többet fizetni, de sok termék ára jelentősen csökkent. Megjelent a magyar piacon egyebek között az olcsóbb szlovák tej, a dél-európai primőr zöldség, a német "sör". Ugyancsak csökkent a tartós fogyasztási cikkek jelentős részének ára. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgató-helyettese szerint utóbbit nem annyira az uniós csatlakozás okozta, inkább a technikai fejlődésnek köszönhető általános tendencia, illetve az erős forint hatása érvényesült.

A szakértő szerint a csatlakozás óta eltelt egy évben jól alakult a magyar külkereskedelmi mérleg, hiánya kisebb lett korábbinál. Az export és az import alakulásában ugyanakkor nagy változást nem hozott az uniós csatlakozás, hangsúlyozta Karsai Gábor, a gazdaság nagy szektorai már korábban integrálódtak az európai gazdaságba.

Pluszban vagyunk

Nem lehet pontosan utánaszámolni, mennyit is nyert pontosan Magyarország a csatlakozással, mondta az Indexnek Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa, az uniós támogatások egy része nem is tűnik fel közvetlenül az államháztartás bevételei között. A korábban politikai viták kereszttűzében álló kérdésben így a kutatók is a kormány által publikált adatokkal számolnak. Ezek szerint az első, csonka évet 76,4 milliárd forintos plusszal zárta Magyarország. Az uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter hivatalától kapott összegzés szerint a Magyarország által befizetett 106 milliárd forinttal szemben 171 milliárd jelent meg a magyar költségvetésben, azon kívül további, közel 12 milliárd forint uniós pénz érkezett közvetlen támogatásként a magyar gazdaságba.

Egyelőre azt sem lehet még megmondani, hogy Magyarország pontosan mekkora nyereséggel zárja majd az évet, hiszen nem mindegy, hogy a 2006 végéig rendelkezésre álló összegeket nézzük, a már lekötötteket vagy a már kifizetetteket. Konkrétabb mérleget az év végén lehet vonni, amikor az Európai Bizottság jelentése alapján lesz látható a nettó költségvetési pozíciónk, mondta el az Indexnek Horváth Zoltán, az Országgyűlés Külügyi Hivatala EU-főosztályának vezetője. Szerinte a magyar profit 2007-től megháromszorozódhat, mivel akkor egy évre jut annyi a strukturális, kohéziós és agráralapokból, mint amenyi most jut két és fél évre. Horváth Zoltán hangsúlyozta: már most látni lehet, hogy kiugróan sok a pályázó, és jó esély van arra, hogy 2007-től megközelítsük a határértéket, vagyis a GDP-nek azt a négy százalékát, amit egy tagország EU-s támogatásként felvehet.

Agrárbalhé

Míg a pályázati rendszerekkel egyelőre komolyabb fennakadás nem volt, az agrártámogatásokkal kapcsolatban az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint egyértelmű a kormányzati hiba. Karsai Gábor szerint ugyan tény, hogy a jelenlegi kabinetnek be kellett volna hoznia elődje késlekedését is, számos döntés, illetve szükséges technikai fejlesztés csak későn született meg, későn indult el. Rácz Margit szerint jól láthatóan kiderült, hogy a régióból velünk együtt csatlakozó országok jobban szervezték meg az agrártámogatások lehívását.

Eltolt céldátum

Az euró bevezetésére, még a csatlakozás előtt kitűzött 2008-as határidő alig fél évig tartotta magát - az elemzők jelentős része már akkor is kétségbe vonta céldátum realitását. Az elmúlt egy évben a kormány többször megerősítette az új, 2010-es határidőt, de ez is azt jelenti, hogy több velünk együtt csatlakozó ország polgárai akár három évvel előbb fizethetnek a közös pénzzel. Ráadásul az utóbbi fél év több külföldi elemzése szerint az újabb céldátum sem lesz tartható.

Az euróbevezetés feltételeinek teljesítése ögében a magyar gazdasági és politikai problémákról lehet beszélni, nem az uniós csatlakozás hatásairól, véli Rácz Margit. Ezt mutatja, hogy a kabinet fél évvel ezelőtt sem tudta még megmondani, hogyan alakul az államháztartás 2004-es hiánya. A konvergenciakritériumok teljesítésében Magyarország egyértelműen rosszabbul teljesít, mint régiós vetélytársai: a négy feltétel közül bármelyiket nézve az utolsó két hely valamelyikét fogalja el, ennyire rossz teljesítményt egyik igazi riválisunk (Csehország, Szlovákia, Lengyelország) sem mutathat fel. (A maastrichti kritériumok szerint a hiány nem érheti el a GDP 3, az államadóság a 60 százalékát.)

Az inflációra és a kamatlábakra az unió három legalacsonyabb inflációs rátájú tagországának átlagolt mutatói az irányadóak, az infláció ennél 1,5 százalékkal lehet magasabb, a hosszútávú kamatlábak (a jegybanki alapkamat) két százalékkal. Szakértők szerint egyébként nem az az igazi probléma, ha a tervezettnél később, hanem ha utolsóként, a környező országoktól lemaradva csatlakozunk az eurózónához.

Csak orvosok mennek

A KSH utolsó adatai szerint tavaly óta egy százalékkal emelkedett, most 7,1 százalékos Magyarországon a regisztrált munkanélküliség. Ez még mindig közel két százalékkal jobb adat, mint az uniós átlag, mondta Karsai Gábor. Ugyanakkor aggasztó, hogy a fiatal munkanélküliek száma nagyobb ütemben nőtt, a 18-19 százalékos mutató már eléri a tagországok átlagát. A megugrásban a szakértő szerint szerepet játszott, hogy a gazdasági növekedés a harmadik negyedévtől lassult - az unióéval együtt -, és rontotta a statisztikát a sorkatonaság megszűnése is.

Miközben a hírek magyar orvosok és más egészségügyi dolgozók vagy éppen buszsofőrök külföldi munkavállalásáról szólnak, valójában nem lehet pontosan tudni, hányan mentek tavaly május elseje óta külföldre dolgozni. Magyarországon nincsenek hivatalos adatok arról, hogy a csatlakozás óta hány magyar vállalt munkát az unióban, és egyelőre az Eurostatnál sincs ilyen összegzés, mondta az Index érdeklődésére Kovács Géza, a foglalkoztatási hivatal főosztályvezetője. A részadatok alapján azonban megállapítható, hogy kevesebb magyar ment ki, mint amennyire számítottak. Ennek okait a főosztályvezető szerint csak sejteni lehet, egyebek között a magyar munkavállalók hagyományosan alacsony mobilitását és hiányos nyelvtudását lehet említeni.

A magyar munkavállalók előtt - az alaptalannak látszó félelmek miatt - csak három ország, Anglia, Írország és Svédország nyitotta meg teljesen a kapuit az egykori 15-ök közül, a többi régi tagállam mindegyike élt valamiféle korlátozással. Nem használjuk azonban ki a korlátozott lehetőségeket sem, nem telt be például a német, a francia és a luxemburgi kvóta sem.

Szlovák ingázók

Míg a szabad munkavállalást korlátozó régi tagországokkal szemben Magyarország is hasonló korlátozásokat vezetett be, a velünk együtt csatlakozó kilenc országból szabadon lehet Magyarországra jönni dolgozni. Az utolsó, tavaly december 31-i adatok szerint összesen valamivel több mint tízezren érkeztek, döntően Szlovákiából, mondta el Kovács Géza. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az uniós országból érkezőknek egyszerű csak regisztráltatniuk kell magukat a munkavállaláshoz, és a bejelentés elmulasztása nem jár szankcióval, ezért gyanítható, hogy lényegesen többen érkeztek, elsősorban a Felvidékről a határmenti megyékbe.

Beépülés az intézményrendszerbe

Sikerként könyvelheti el Magyarország, hogy az új tagok közül a magyar tisztségviselőknek sikerült megszerezniük a legtöbb helyet az uniós intézményekben, mondta az Indexnek Horváth Zoltán. Az Országgyűlés Külügyi Hivatala EU-főosztályának vezetője egy csütörtökön közzétett jelentés alapján elmondta, hogy 151 magyar tisztviselő jutott munkához, minden fontosabb főigazgatóságon vannak magyarok, és sikerült elcsípni a tagországoknak legfeljebb, de nem kötelezően járó egy darab főigazgató vagy főigazgató-helyettesi pozíciót is. Utóbbira Kazatsay Zoltán pályázott sikerrel. A lakosság számához viszonyítva csak Szlovákia volt sikeresebb, ilyen poszthoz Csehország jutott még, a negyvenmilliós Lengyelország csak kétszáz helyet tudott biztosítani magának.

Ez persze még nem jelenti azt, hogy a magyar tisztviselők a régi tagországokéihoz mérten képviseltetnék magukat az unió intézményeiben: a 2006-2010-ig felszabaduló posztokat az új tagországok pályázói tölthetik be, jelenleg még nagyságrendekkel több osztrák tisztviselő dolgozik például az összesen körülbelül huszonötezer embert foglalkoztató három legfontosabb EU-intézményben (Európai Bizottság, Miniszterek Tanácsa, Európai Parlament).

Különösebb meglepetések nélkül végződött a júniusi európai parlamenti választás is Magyarországon: a legtöbb mandátumot a Fidesz gyűjtötte, 12-t a szavazatok 47,41 százalékát szerezve meg, a kormányzati ciklus felénél tartó MSZP 34 százalékkal 9 képviselőt delegálhatott az EP szocialista frakciójába. Az EP-választási kampány ugyan a szokásos vehemenciával folyt, mégsem volt különösebb hatása, legfeljebb felgyorsította a baloldalon a szeptemberi miniszter- és pártelnökváltáshoz vezető folyamatokat.

Örülnek a határőrök

Az uniós csatlakozással részben sem tűntek el az országhatárok, hiszen Magyarország egyelőre nem részese a közös külső határokat biztosító schengeni egyezménynek. A határőrség kifejezetten profitált az uniós csatlakozásból annak ellenére, hogy hétszáz dolgozót el kellett bocsátani, számolt be az Indexnek Kovács Iván szóvivő. Az elmúlt néhány évben a PHARE-támogatásokból több tízmilliárd forintos fejlesztéseket tudtak végrehajtani, például mobil, bevetésirányító és hőkamerával felszerelt kisbuszokat vásásroltak, a gyors információcseréhez fejlesztették a számítógépes felszereltséget. Kovács egy problémát tudott megnevezni, nevezetesen azt, hogy a kibővült járműpark fenntartása, működtetése drága, ezért az elmúlt évben többször kellett benzinhiánnyal szembesülniük.