Erős marad a forint
További Magyar cikkek
A szakértők hangsúlyozták: a döntően a külföldi befektetők által generált keresletet kiegészíti az is, hogy a továbbra is magas a magyar lakosság devizahitelek iránti érdeklődése (a bankoknak ezek folyósításához forintot kell vennie), illetve például a három milliárd eurós állami kötvénykibocsátás.
Meddig marad erős?
Számítunk persze arra, hogy a globális befektetői kedv megváltozik, de ezt már korábban is vártuk - mondta Trippon Mariann. Az árfolyam "brutális gyengülésére", pánikra szerinte semmiképpen nem lehet számítani, ugyanakkor középtávon a "gyengülés irányába mutató kockázatok a magasabbak". Ennek azonban egyik oka éppen az, hogy lassan nem nagyon van hová erősödnie a magyar pénznek. Az elemző szerint fejlett piacokon, elsősorban az USA-ban a hosszú lejáratú hozamok alakulása lehet még meghatározó a forint iránti kereslet, és ezáltal az árfolyam alakulásában: miután az amerikai tízéves hozamok nemrég még 3,8 százalékos, nagyon alacsony szintet értek el, most elkezdődött az erősödés, és várható, hogy a hozam beáll egy 4,5-5 százalék közötti sávba. Ez a befeketetők egy részét már elcsábíthatja a kockázatosabbnak ítélt magyar, illetve régiós piacokról.
Barta Judit szerint az MNB is el akarja kerülni a forint gyengülését, a szakértő szerint akár fél százalékos kamatcsökkentés is elképzelhető a Monetáris Tanács augusztus 22-i ülésén. Ez újabb erőt adhat a forintnak, mely szerinte a kereslet tartóssága miatt sem kúszik 250-es szint fölé. Így akár az egész éves átlag ár is 250 forint/euró alá mehet - vélekedett.
Kinek jó, kinek rossz?
Alig másfél-két éve még a 260-270 forint/eurós árfolyamot tartotta volna kívánatosnak sok szakértő, és a kormány is harcban állt a jegybankkal a forint gyengítéséért: ha ugyanis erős a magyar a pénz, akkor egységnyi exporttermék után hiába kap ugyanannyi eurót a vállalkozó, az kevesebb forintot ér, azaz rosszul jár.
A legfrissebb külkereskedelmi mérleg adatai szerint azonban "exportorientált" pályán halad a magyar gazdaság, azaz nagyobb ütemben nő a kivitel, mint a behozatal. Más kérdés, hogy az első félévben az importnál több mint kétszer akkor mértékben, 11,7 százalékkal bővülő kivitel döntő részét az olyan multik adják, akik számára nem igazán jelentős az árfolyam alakulása, az ebből eredő kockázatokat különböző fedezeti ügyletekkel védik, vagy teljes elszámolásuk euró alapú. Aki tehát rosszul jár, az a makrogazdasági mutatókat kevésbé befolyásoló, likviditási problémákkal küzdő kis- és középvállalkozói exportáló réteg.
Aki pedig jól jár, az az átlagpolgár: ha utazik, többet költhet, ha devizahitelt vesz fel, kevesebbet törleszt, ha pedig import-terméket vásárol, akkor kevesebbet fizet (az importőrök az éles verseny miatt jellemzően nem vágják zsebre az árfolyamon elérhető extraprofitot). És persze jól jár a polgár azért is, mert az erős forint mellett kisebb az infláció, aminek már a kormány örülhet.