Milliárdokat lopunk el munkahelyekről

Kétévente készít felmérés a gazdasági bűnözés hatásairől a PricewaterhouseCoopers (PwC). A Globális gazdasági bűnözés című tanulmány Magyarországra vonatkozó megállapításai számos meglepetéssel szolgálnak: hazánkban kevesebb vállalatot érintett a probléma, mint világszerte, viszont ahol megtörtént a baj, ott több esetről számoltak be.

Minden negyedik vállalat áldozat lett

A felmérés keretében 34 ország több mint 3600 vállalatánál, köztük 75 magyarországi piacvezető nagyvállalatnál készültek felsővezetői interjúk. A hazai felmérésben résztvevő cégek negyede vált gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt két év során, elmaradva ezzel a globális szinten tapasztalt 45 százalékos aránytól.

A PwC jelentése ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a helyzet azonban nem annyira kedvező, mint első ránézésre tűnik. Azok a magyar válaszadók, akik ellen bűncselekményt követtek el, átlagosan 8,8 esetről számoltak be, amely nemcsak a közép-kelet-európai értéknél (6,7), hanem a teljes nemzetközi átlagnál is magasabb (7,9). A visszaélések elkövetője 95 százalékos gyakorisággal 31-40 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkező férfi volt.

A megkérdezett magyarországi vállalatok csaknem kétharmadának (58 százalék) tapasztalata szerint a visszaélések elkövetői a saját alkalmazottaik köréből kerültek ki. Ez persze nem meglepő, hiszen egy adott cég dolgozójaként az elkövetői jól ismerik a visszaélések megakadályozására hivatott rendszerek erősségeit és gyenge pontjait is. A bennfentes elkövetők 58 százalékos magyarországi aránya jóval magasabb, mint a közép-kelet-európai régióban összesítve (28 százalék).

Az eltűnt vagyon harmada kerül elő

Magyarországon a kézzelfogható visszaélések által a vállalatoknak okozott pénzügyi károk összege cégenként átlagosan meghaladta a 170 millió forintot. Ez a 75 cég egynegyedét alapul véve azt jelenti, hogya válaszadók összesen 3,2 milliárd forintnyi kárt szenvedtek el. A cégek 17 százalékának 1 millió dollárt (210 millió forintot) is meghaladó veszteségei voltak.

A válaszadók által jelzett legnagyobb mértékű veszteségek csalásból származtak. Az eltűnt vagyon mindössze 32 százalékát sikerült kézre keríteni. A visszaélésekről szóló kérdésre a megkérdezett vállalatok 48 százaléka jelezte, hogy voltak "járulékos veszteségei", például presztízsveszteség, a munkavállalók motivációjának visszaesése, valamint üzleti kapcsolatok megromlása formájában - közölte a PwC.

Magasabbról kisebbet esni

Azoknál a vállalatoknál, amelyek a felmérés során azt mondták, hogy már követtek el ellenük valamilyen komoly vétséget, többnyire belső vizsgálatot indítottak az adott ügyben. A bennfentes elkövetőket általában elbocsátották állásukból (61 százalékos gyakorisággal), és legtöbbször bírósági feljelentést is tettek ellenük.

A felső vezetéshez tartozó elkövetőket azonban nemcsak ritkábban bocsátották el tettük miatt, mint a náluk alacsonyabb beosztásban dolgozókat, hanem büntetőjogi feljelentést is ritkábban kezdeményeztek ellenük. Ez azért is megdöbbentő, mert a PricewaterhouseCoopers adatai szerint a bennfentesek által elkövetett visszaélések nagy részben felsővezetők követik el.