Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Magyarország is veszít a konfliktuson

2006.07.19. 16:34
Még túlságosan rövid ideje tartanak a katonai beavatkozások a térségben ahhoz, hogy pontosan meg lehessen ítélni, milyen hatással lesz a világgazdaság alakulására a közel-keleti válság - szinte egybehangzóan ez a megkérdezett gazdasági elemzők és szakértők véleménye. A többség szerint csak egy időben elnyúló, esetleg több országra kiterjedő katonai konfliktus okozhat érdemi változásokat, például a világgazdasági konjunktúra lendületének megtörését. A katonai konfliktusok miatt kialakult puszta bizonytalanságnak is vesztesei azonban a közép-európai feltörekvő országok, így Magyarország is.

Túlságosan kevés tényből túl sok spekulációval lehetne megrajzolni a különböző forgatókönyveket arról, miként befolyásolhatja a világgazdasági folyamatok alakulását a katonai konfliktussá fajult közel-keleti válság - mondta az Index kérdésére Simai Mihály akadémikus. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa döntő fontosságúnak tartja, hogy mennyi ideig tart a háború, és hogy az kiterjed-e más államokra is.

Hasonlóan vélekedett Losoncz Miklós, a GKI gazdaságkutatója, aki szerint lehetetlen a közel-keleti konfliktusnak a kőolajár várható alakulására gyakorolt hatását megjósolni, mert ezeket jelentős részben a gazdasági szereplők reakciói, azaz tömeglélektani tényezők formálják. Hangsúlyozta ugyanakkor: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy háborús válságok idején a várható hatásoktól való félelmek utólag rendre túlzónak bizonyultak.

Fizetünk a bizonytalanságért

Simai szerint a közel-keleti helyzet egyelőre nem éreztette hatását a világgazdaságban. Ezt azzal indokolta, hogy az olajárak csak néhány napra ugrottak meg - elsősorban amiatt az általa indokolatlannak tartott félelem miatt, hogy az arab államok a konfliktus miatt visszafogják az exportot -, és bár az értékpapírpiacok hektikusan mozogtak, ha Izrael rövid időn belül bejelenti, hogy abbahagyja a katonai akciókat, akkor hamar megnyugodhatnak a piacok.

Eddig megúsztuk
Bár hétfőn több mint 600 pontot esett a BUX, összeségében mégis azt mondhatjuk, hogy eddig sem a tőzsde, sem a forintpiac nem sínylette meg igazán a közel-keleti válságot: sőt, a forint péntekről hétfőre, majd hétfőről keddre is erősödött, az euró ára 281 forintról 278-ra csökkent kedd délutánra. Eddig bejött a Barclays Capital tippje: a bank pénteki elemzésében hosszú forint- és rövid sékelpozíciók - vagyis forinterősödésre játszó azonnali vételi és későbbi eladási, illetve a sékel gyengülését feltételező fedezetlen eladási pozíciók - kombinációjának megnyitását ajánlotta a befektetőknek, azzal az indokkal, hogy szerinte a forint fog a leginkább magához térni azon feltörekvő piaci fizetőeszközök közül, amelyek az előző zárásig a közel-keleti válság fellobbanása miatt meredeken gyengültek.

Egyelőre még nehéz megítélni, pontosan milyen mélységben és hogyan hat a közel-keleti válság a világgazdaság alakulására - állítja Nagy Katalin, a Kopint-Datorg Zrt. Konjunktúrakutatási Alapítványának igazgatója is, aki azért hozzátette: mivel a konjunktúra alakulásában nagy szerepük van a várakozásoknak, egy háborús konfliktus rendkívüli destabilizáló tényező lehet, ha a kilátások tartósan negatívnak bizonyulnak. A konfliktus negatív hatásai rövid távon elsősorban az energiaárakban fognak megjelenni, mondja Nagy Katalin, aki egyetért azzal, hogy ezt nem valódi piaci egyensúlyhiány, sokkal inkább a kínálatok csökkenésétől való félelem okozhatja.

Az energiaárakba már most is jelentős kockázati prémium épült - hangsúlyozta Losoncz Miklós. A szakértő emlékeztetett: 2003-ban 29, 2004-ben 38, 2005-ben 54 dollár volt az olaj éves átlagára, míg az idei évre 64 dolláros átlagárra vonatkoztak az előrejelzések. Az árat persze számos tényező, egyebek között a dollár árfolyammozgása is befolyásolta, de az emelkedés jelentős mértékben a kockázatoknak volt köszönhető. A mostani kutatások szerint 50-60 dollár között lenne az úgynevezett egyensúlyi, azaz a közgazdasági alapokkal alátámasztható ár (Az utóbbi napokban nyolcvan dollárhoz közelített az olaj hordónkénti ára).

Az általában is bizonytalanságot gerjesztő geopolitikai helyzet, egyebek között az iraki konfliktus, a nigériai törzsi villongások vagy éppen a bolíviai visszaállamosítás lehetőségének veszélye mellett így az izraeli konfliktus csak fokozza bizonytalanságot. Hiába nem jelentős termelő sem Izrael, sem Libanon, félő, hogy a konfliktus a globális kőolajellátásban meghatározó szerepet játszó országokra: Irakra vagy Iránra is kiterjedhet, ez az aggodalom tükröződött az árak megugrásában.

A pesszimizmus már tombol
A Merryll Lynch kutatása szerint soha nem fordult még elő, hogy az alapkezelők közül ennyien a világgazdaság lassulását prognosztizálták volna a következő évre, mint most. A szakértők az emelkedő olajárakat, és jegybanki alapkamatokat hibáztatják a gazdasági bővülés lassulásáért. A megkérdezett intézményi befektetők 60 százaléka a gazdaság lassulására számít a következő évben, ami az eddigi felmérések történetében még nem fordult elő. Az extrém kockázatkerülő és pesszimista magatartás a gazdaság növekedését tekintve oda vezethet, hogy a részvénypiacokon heves vételek alakulhatnak ki elhanyagolható pozitív hírek hatására is, árulta el David Bowers, a Merrill Lynch munkatársa.
A gazdaság lehűlése természetesen a vállalati profitokra is hatással lesz. A megkérdezettek 44 százaléka szerint csökkenni fog a társaságok eredményessége, és kétharmaduk azt mondja, hogy kétszámjegyű profibővülésekre már csak elvétve számíthatunk majd az elkövetkező években. Egy hónap alatt sokat változott a szakértők véleménye, hiszen akkor a két adat 34, illetve 14 százalék volt. (portfolio.hu)

Ha az energiaárak tartósan is magasan maradnak, az már komolyan visszavetheti a növekedést, hiszen a világ egyik legdinamikusabban erősödő gazdasága, a kínai komoly energiafüggőségben szenved. A kínai mellett Nagy Katalin szerint a háborús övezettel szoros gazdasági kapcsolatban lévő fejlett országok is megsínylik majd a háborút, amely - a növekvő bizonytalanság miatt - a fejlődő országok tőke- és értékpapírpiacát is visszavetheti.

Kamatemelési hullám jöhet

Ez utóbbi a globális kockázatvállalási hajlandóság visszaesésére vezethető vissza, ami megfordította a fejlődő piacok tőkeáramlását. A bizonytalanabbá váló nemzetközi környezet tőkepiaci hatásának ellensúlyozásához a 2007-től mérséklődő ikerdeficit következtében javuló kockázati megítélés is kevésnek bizonyulhat - hangsúlyozta Gárgyán Eszter, az OTP elemzője. Miközben a válsághelyzetben általában is felértékelődik a biztonságos (amerikai) államkötvények vagy éppen az arany szerepe, és ez a kockázatosabbnak ítélt hazai deviza- és részvénypiacok felől önmagában is eltéríti a tőkemozgást, ezt a trendet fokozza az emelkedő olajár hatása.

Ez utóbbi eredményeképpen ugyanis emelkedhet az infláció, és biztosan erősödik az inflációs félelem, várakozás. Ez kamatemelésekhez vezet a fejlett országokban, ami önmagában is vonzóbbá teszi az ottani államkötvényeket a feltörekvő piaci eszközöknél. A kamatemelések ráadásul egymást gerjesztik, azaz a fejlett piacokon egy ilyen lépés rákényszeríti az MNB-t is arra, hogy a kockázatosabb forint megvásárlásáért jelentősebb kamatfelárat fizessen, tovább emelje a hazai kamatot is. A kamatemeléseknek és az energiaköltség emelkedésének ugyanakkor a gazdasági növekedést visszafogó hatása van, amivel mind itthon, mind globálisan szembe kell nézni.

Magyarország számára emellett az energiaárak alakulása, valamint a legfontosabb kereskedelmi partnerek gazdaságának lanyhulása is problémákat okozhat - vélekedik Nagy Katalin. A szakértő szerint sokkszerű hatása csak akkor lehet a háborúnak, ha az időben vagy térben jelentős mértékben eszkalálódik, vagy ha emiatt az Egyesült Államoknak komolyan megváltoznak a térségbeli kapcsolatai. A nemzetközi kereskedelem bővülését az idei 8 százalék után már a háború nélkül is csak 6-6,5 százalékra becsüli a Kopint a legutóbbi konjunktúrajelentésében; ha a helyzetet a világ vezető hatalmai nem tudják kézben tartani, akkor a visszaesés a jósolt 1,5-2 százalékpontnál sokkal nagyobb lehet.