Most éppen hat százalékos a tavalyi hiány

2005.09.05. 09:17
A tavalyi költségvetési hiány a GDP hat százalékára rúgott, ezt az adatot jelentettük az Eurostatnak. A 2004-es deficit az előzetesen jelzettet számos ok miatt haladja meg: a Pénzügyminisztérium által vitatott önkormányzati tétel mellett bizonyos agrárkifizetések, illetve a korábban számítottnál magasabb nyugdíjreform-korrekció is rontotta az egyenleget.
Oszlik a homály a múlt évi költségvetési deficit mértékével kapcsolatban. A legfontosabb új fejlemény, hogy az Eurostatnak már 6 százalékos GDP-arányos nyugdíjkorrekció nélküli hiányt jelentett Magyarország.

Előbb 5,4, majd 5,8, végül 6

Mennyi a hiány(mutató)?
Az unió által alkalmazott ESA-hiánynak legalább két formája ismert: az egyik a nyugdíjpénztári befizetésekkel korrigált, illetve az azt figyelmen kívül hagyó deficit. A megkülönböztetés oka, hogy a nyugdíjrendszer átalakításából származó deficit közgazdasági jellege eltér a "hagyományos" hiánytól. A két szám között már most sem egyszerű az átjárás, mert a nyugdíjreform évről évre eltérő mértékben érinti a büdzsét, ráadásul egyszer jelentősen módosították is ezt a "hidat". Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a túlzottdeficit-eljárás és a maastrichti kritérium szempontjából a következő években a nyugdíjreform hatásai egyre kevésbé vehetők figyelembe.
A tavalyi hiány ez évi "fejlődéstörténete" márciusban kezdődött, amikor az eredményszemléletű (ESA) deficitet, több korábbi emelés után, a GDP 5,4 százalékában nevezte meg a pénzügyminisztérium. A zárszámadási törvényjavaslatban, amelyet a kormány a múlt héten nyújtott be a parlamentnek, viszont 4,9 százalékos hiány szerepelt. Ez a médiában - joggal - 5,8 százalékos deficitként jelent meg, mivel a nyugdíjkorrekció hatásának figyelembevétele - korábbi információk szerint - 0,9 százalékponttal módosítja a kimutatott hiányt.

Sokáig nem volt tiszta a közvélemény előtt, hogy mi okozta a 0,4 százalékpontos emelkedést. Végül annyi információt adott a PM, hogy bizonyos önkormányzati kifizetésekkel növelte a kimutatott hiányt a Központi Statisztikai Hivatal, ennek jogosságát azonban a tárca vitatja. A két intézmény közötti nézetkülönbség nem módszertani, hanem számszaki kérdés, mert a kimutatások nem egyértelműek. Információink szerint egyébként a jelentős eltérést nem is ez okozta, hanem számos ellentétes hatású tétel eredőjéből alakult ki a magasabb hiány, ezek közül a legjelentősebb (csakúgy, mint tavaly) egyes agrárkifizetések elszámolása volt.

Az újabb csavart a történetben az jelenti, hogy a nyugdíjreform költségvetési hiányt érintő hatása mégsem 0,9, hanem 1,1 százalékpontra tehető. Vagyis a zárszámadásban szereplő 4,9 százalékos deficit a klasszikus ESA-szabvány szerint nem 5,8, hanem 6 százalék. Úgy tudjuk, a KSH - a meglévő véleménykülönbségek jelzésével - a két módszertan alapján számolva a 4,9, illetve a 6 százalékos adatot jelentette szeptember 1-jén az unió statisztikai hivatalának.

Információink szerint egyébként e nézeteltérésekkel van összefüggésben, hogy távozik a hivataltól Bablinák Erzsébet költségvetési ügyekért felelős szakember. Mindezek fényében az sem lenne meglepetés, ha az Eurostat és a KSH között még nagyjából két hétig tartó egyeztetés során tovább emelkedne a deficit mértéke.