Már a magyar is hitelből fogyaszt

A vártnál nagyobb mértékű világgazdasági lassulás ellenére a Kopint-Tárki továbbra is 2,2-2,5 százalék közé teszi a magyar gazdaság idei bővülését. A GDP első félévi 1,9 százalékos növekedése után ez a második félévben a fejlődés gyorsulását feltételezi. Előrejelzésük szerint a belföldi kereslet 2008. második negyedévétől kezdődően érzékelhető bővülése ellensúlyozhatja a világgazdasági recesszió, elsősorban a német gazdaság export lassabb növekedésének a negatív hatását.

A közeljövőben tehát a korábbi évekkel ellentétben a kivitel bővülése helyett a hazai fogyasztás lesz a növekedés meghatározója. A második negyedévben a fogyasztás már 1,1 százalékkal emelkedett. A lakossági fogyasztás növekedésében a reálkeresetek minimális emelkedése, valamint a tovább romló hitelfelvételi egyenleg játszott szerepet. A lakossági megtakarítások gyakorlatilag stagnálnak, amire korábban még nem volt példa. Noha a negatív megtakarítás az év egészében minden bizonnyal nem marad fenn, a lakosság alacsony megtakarítási hajlandósága és növekvő hitelfelvételi kedve a magyar gazdaság továbbra is az egyik legaggasztóbb problémája.

A háztartások eladósodottsága veszélyeztetheti a stabilitást

A lakosság eladósodottsága olyan mértéket öltött, hogy a hiteltörlesztések növekedése már a fogyasztás és megtakarítások növekedésének egyik legerősebb korlátját jelenti. Ráadásul eközben a lakosság a megtakarításain jelentős árfolyamveszteséget szenvedett el. A lakossági eladósodottság magas mértéke komoly veszélyforrás lehet a magyar gazdaság stabilitására, de a balti országokkal, Romániával vagy az Egyesült Államokkal szemben jelenleg még kicsi a "kemény földetérés" (hard landing) veszélye. Ugyanakkor a bankok közötti verseny erősödése, illetve a bankok kockázatvállalási hajlandóságának emelkedése miatt nem látható, mikor lesz vége az adósságspirálnak.

Az első félévben a beruházási ráta 17 százalékra zuhant, ami az egyébként is beruházás-hiányos magyar gazdaságban ez nemcsak rövid, de különösen középtávon súlyos növekedési korlátokat jelenthet. A kutatók tragikusnak tartják, hogy továbbra is érvényesül a "Hankook-hatás", azaz egy-egy nagyberuházás nagymértékben képes a statisztikát javítani. Ez azt jelzi, hogy a kis- és középvállalatok beruházási tevékenysége tartósan igen alacsony. Ez egyértelműen a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika következménye.

A beruházások terén biztató, hogy nem a magán, hanem a költségvetési szektor beruházásainak folytatódó drasztikus visszaesése húzta le a beruházási adatot az első félévben. Jó jelnek tekinthető, hogy a gépberuházások dinamikusan (több mint 10 százalékkal) nőttek a második negyedévben, ami azt jelzi, hogy a modernizációs jellegű beruházások a gyenge konjunktúra körülményei között is folytatódtak.

A mezőgazdaság az év sikersztorija

A GDP termelési oldalán a tavaly tragikus évet zárt mezőgazdaság gyors növekedése jelenti a bővülés motorját. A Kopint-Tárki prognózisa az agrárium termelésének 25 százalékos bővülésével számol (igaz, ez a tavalyi kiemelkedően rossz évhez képest értendő), de ennél nagyobb növekedés sem zárható ki. Ez önmagában kb. 1 százalékponttal emeli a GDP növekedési ütemét.

A külpiacra erősen ráutalt feldolgozóipar termelése a főbb felvevőpiacok növekedésének lassulása következtében a második negyedévben már vesztett a dinamikájából, és ez a tendencia várhatóan a második félévben is folytatódni fog. A vállalatok várakozásai egyértelműen borúlátóbbak. Az ipari termelés növekedésére vonatkozó előrejelzést ezért 4,5 százalékra csökkentették.

Az építőipar továbbra is gyengélkedik, a lassuló lakásépítési aktivitás, valamint a gyenge beruházási tevékenység, valamint az állami fejlesztések mérséklődése továbbra is recesszióban tartja az ágazatot. Ugyan sok jel mutat arra, hogy az ágazat teljesítménye az első negyedévben elérte a mélypontját, az év egészére továbbra is 10 százalék körüli, esetleg annál valamivel kisebb visszaesést várunk.

A szolgáltató ágazatok közül a költségvetésből finanszírozott szolgáltatások a második negyedévben a 2007. évi és az idei első negyedévi visszaesés után már növekedésnek indultak, ezzel egyidejűleg azonban a magánszolgáltatások, amelyek korábban még igen tisztes növekedést mutattak, lassuló dinamikát jeleznek.

A munkaerő-piaci mutatók 2007 közepe óta romlanak, a munkanélküliségi ráta 2007 végén átlépte a bűvös 8 százalékos szintet, igaz, ezt követően viszonylag hamar ismét az alá csökkent. Az amúgyis alacsony foglalkoztatottsági ráta folyamatos csökkenése a munkaerőpiacról kiszorulók arányának a további növekedését eredményezte: azaz a munkaerő-piaci aktivitási arány rövid javulás után ismét csökken. A munkanélküliségi ráta alakulása nagy regionális különbségeket mutat, de a munkaerő-piaci visszaesés lassan minden régiót, még a legkedvezőbb munkaerőpiacokat is érinti.

Javuló makropénzügyi helyzet kérdőjelekkel

Az államháztartás első héthavi adatai a költségvetési egyensúly jelentős javulásáról tanúskodnak. A bevételek a terv szerint folynak be, és az év végére 50-100 milliárdos túlteljesítés sem zárható ki. A kiadások terén a költségvetési szervek működési kiadásai és a kamatfizetések során várható az előirányzatok túllépése. Mindezek következtében 2008-ban a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánynál alacsonyabb deficit sem zárható ki a kutatók szerint.

A kutatók szerint a költségvetési szektor működési költségei rendre jelentősen túllépik az előirányzottat, és ez idén sem lesz máskép. A leépítések nem jártak megtakarítással. Több mint 40 milliárt forintot költöttek a távozók kompenzálására, ami ugyan egyszeri tételt jelent, de az APEH és a VPOP dolgozók premizálása további 51 milliárd forintba került. Ez utóbbi tétel az tervezett felett befolyt 130 milliárdos adóbevétel közel 40 százalékát vitte el.

A fogyasztói árindex az év folyamán a várt ütemben mérséklődött. Az első 8 hónapot 6,8 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedés jellemezte. Kedvezően hatott az árindex alakulására a külpiaci élelmiszer- és nyersanyagárak csökkenő tendenciája, valamint a belföldi kereslet által meghatározott áru- és szolgáltatáscsoportok áremelkedésének mérsékelt üteme. A Kopint-Tárki fenntartja az előző jelentésben közölt 6,5 százalékos éves előrejelzést, ezt felső becslésnek tekintve. Év végére 5,4 százalékos szintre csökkenhet a pénzromlás mértéke.

A magyar pénzügyi piacokon a viszonylag kedvező nyári hangulatot megtörte a szeptember közepén ismét felerősödött nemzetközi pénz- és tőkepiaci pánik. Ennek következtében csökkent a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Emiatt ismét megugrottak a magyar állampapír-piaci hozamok, amit a kutatók igen aggasztónak tartanak. A kérdés az, hogy mikor indulhat meg a jegybank kamatcsökkentési sorozata, hiszen a magyar kamat- és hozamfelárak továbbra is nagyon magasak, mind a fejlett, mind a régiós országokhoz viszonyítva. A piac az ősz folyamán egy 25 bázispontos kamatvágást vár, amit a csökkenésnek induló olajár és a kedvezőtlen konjunktúra miatt szűkülő gazdasági kibocsátás hatására javuló inflációs kilátások lehetővé is tesznek. Mindazonáltal a további kamatcsökkentés ütemét meghatározó nemzetközi és hazai reálgazdasági és pénzügyi feltételei igen bizonytalanok. Év végén 8,25 százalékos alapkamattal, ekörüli rövid és 7,8 százalék körüli hosszú hozamokkal számolnak a Kopint-Tárki szakértői.