2007 első negyedévében az új EU-tagállamok átlagos GDP-növekedése elérte a 6,5 százalékot. Immár nem is pusztán a balti államok a fejlődés motorjai, a szűkebb, kelet-közép európai régióban is minden ország legalább 6 százalékos növekedést produkál, kivéve Magyarországot. Az idénre a Kopint-Tárki új konjunktúrajelentésében várt 2,7 százalékos növekedésre csekély vigasz, hogy az fél százalékkal magasabb a kormány prognózisában szereplő, szinte minden elemzés szerint túl konzervatív 2,2 százalékos adatnál.
Ellensúlyként egyetlen pontot emelhetünk ki: csak Magyarország és Szlovákia esetében járul hozzá számottevő mértékben a GDP-hez a nettó export, míg több országban a túlhajtott belső fogyasztás az infláció megugrásához is vezetett. Az egész unióban is csak öt olyan, jóval fejlettebb ország akadhat, amely a magyar növekedés alatt produkál; az eurózóna átlagát 2,6 százalékra várják a kutatók.
Hátulról leszünk az elsők
Ezzel együtt Magyarországon lesz a legmagasabb az idén az infláció: a megszorító csomag egyszeri, sokkhatásként jelentkező eredményeként a Kopint-Tárki 7,5 százalékos pénzromlási ütemmel számol. Ez az egész unióban rekord lehet, egyedül Lettország a versenytársunk az utolsó helyért.
Egyértelmű az utolsó helyünk az államháztartási hiányt tekintve: miközben az euróbevezetés egyik kritériumaként is meghatározó adatot az új tagállamok zömmel a 2-4 százalék közötti sávba tudták szorítani az elmúlt években, Magyarországon a Kopint-Tárki várakozásai szerint az önkormányzatok nélküli 6 százalékos pénzügyminisztériumi prognózis tekinthető reálisnak. Feltéve, hangsúlyozta Palócz Éva vezérigazgató, hogy a kormány ellen tud állni a vártnál magasabb bevételek elköltésére irányuló igényeknek. A vártnál kisebb hiány szinte kizárólag erre vezethető vissza, arról nincs szó, hogy a kiadásokból bármely területen érdemi lefaragást sikerült volna felmutatni - utal a strukturális reformok hiányára a konjunktúrajelentés. Csak a tb-alapok helyzete vált érdemben kedvezőbbé, ahol a vizitdíj miatt a kiadások növekedése visszafogott volt, ám a bevételek jelentősen emelkedtek.
Nem lehet költekezni
Az adóbevételek nem arra valók, hogy különböző kormányszervek ebből valósítsák meg költekezési szándékukat, emelte ki Palócz Éva, hangsúlyozva, a jelenlegi, kiemelkedően magas adók csak átmenetileg tarthatóak fenn. Ezt mutatja az is: miközben a régióban minden országban jelentősen nő az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért GDP - Szlovéniában már a régi tagállamok kilencven százaléka közelébe -, és ezzel párhuzamosan jelentősen emelkednek a reálbérek, Magyarországon a magas adók miatt a bruttó és a nettó bérek közötti olló jóval szélesebb, mint másutt.
A magas inflációval párosulva az idén ez a korábban várt 3,5 százalék helyett 3,8 százalékos reálbércsökkenést okoz Magyarországon.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
