Ambrus
-7 °C
3 °C

Mekkora lesz a jövő évi szigor?

2006.10.31. 17:56
A parlament honlapján kedd délután megjelent a 2007-es költségvetési törvényjavaslat. A büdzsé tervezetéből kiderül: az ideihez hasonlóan jövőre is a központi költségvetésbe lapátolják az államháztartási hiány nagy részét. Az 1753,2 milliárd forintos – eredményszemléletben a bruttó hazai termék 6,9 százalékára rúgó – államháztartási deficitből 1653 milliárdot (ez a GDP 6,5 százaléka) tesz ki a költségvetés hiánya. Az állam működése nem lesz olcsóbb: a minisztériumok kiadási előirányzatai 562 milliárd forinttal nőttek, a teljes központi költségvetésé 833,9 milliárddal.

Évről évre obligát mondat az épp aktuális pénzügyminiszter szájából, hogy a következő évi a szigor költségvetése lesz. Veres János ehhez kedd délután még azt tette hozzá, hogy a 2007-es költségvetés emellett még az egyensúlyé, a felzárkózásé és a felelősségé is lesz.

A bevételek 711,57 milliárddal nőnek

A bevételeken látszik is a szigor. A társasági adóból 50 milliárd forinttal vár többet a PM, amit kiegészít a cégek különadójából elvárt 150 milliárd. Az evásoknak az idei 106,9 milliárd után jövőre már 168,2 milliárdot kell befizetniük, az áfabevételek 1791-ről 1971 milliárd forintra, több mint tíz százalékkal nőhetnek.

A különböző adónemek közül csak a regisztrációs adóból lehet az ideinél kevesebb pénze a költségvetésnek, 81 helyett 78 milliárd forint. Az szja-ból több mint 140 milliárdos bevételnövekedést vár az állam, több mint 56 milliárddal nőhet a jövedékiadó-bevétel, de az illetékeknél is több mint húszmilliárdos növekedést céloz meg a tervezet.

A központi költségvetés bevételei összesen 711,57 milliárd forinttal, 11,9 százalékkal nőnek az ideihez képest az előirányzat szerint. A bevétel így 6687,46 miliárd forint lesz az idei 5975,89 milliárdos előirányzat után.

A kiadások még többel

A központi költségvetés egyenlege azonban így is rosszabb lesz, mint a 2006-os előirányzat volt. Az idei deficitterv ugyanis 1531 milliárd forint volt, míg a jövő évi 1653 milliárd lehet. A költségvetés kiadási előirányzatai ugyanis a bevételinél is nagyobb mértékben, 833,5 milliárd forinttal növekednek.

Az állami szervek túlnyomó többsége több pénzből gazdálkodhat jövőre, mint az idén. Az Állami Számvevőszéknek, az ügyészségnek és a KSH-nak, valamint a tárcák közül a külügy-, a pénzügy- és a honvédelmi minisztériumnak a kiadási előirányzata csökken az ideihez képest.

Nyertes miniszterek

Az előirányzatok egy része a várható inflációnál kisebb vagy azzal nagyjából megegyező mértékben növekszik. Vannak azonban a jövő évi költségvetésnek igazi nyertesei is. Petrétei József például - azzal, hogy tevékenységét kibővítették a rendészeti feladatok ellátásával - jövőre az ideinél hatszor több pénzből gazdálkodhat, a minisztérium kiadási előirányzata 58-ról csaknem 360 milliárd forintra nő.

A belügyből lett önkormányzati tárca vezetője, Lamperth Mónika is elégedett lehet: tárcája a feladatok csökkenése ellenére 3,4 százalékkal többet, 372 milliárdot költhet. A nagy nyertesek között van Kóka János, a gazdasági minisztérium kiadási előirányzata az idei 512,76 milliárdról 982,67 milliárdra emelkedik, elsősorban a MÁV-val kapcsolatos feladatok költségigénye miatt.

Ugyancsak jelentősen bővülnek a miniszterelnökségi és az EU-integráció fejezetéhez tartozó kiadások. A miniszterelnökségi keret 100,69 milliárdról 255,67-re, az uniós 33-ról 65,66 milliárd forintra emelkedhet a törvénytervezet szerint.

Kiadási előirányzatok, millió forintban
2006 2007 Változás
Országgyűlés 71072 75699,5 1,065
Köztársasági elnökség 1598 1658,5 1,038
Alkotmánybíróság 1480,2 1532,7 1,035
Országgy. bizt. hivatala 1282,3 1379,1 1,075
Állami Számvevőszék 7719,6 7616,4 0,987
Bíróságok 69793,1 70280,3 1,007
Ügyészség 29149,7 28980 0,994
Helyi önkormányzatok 815600,7 831404,5 1,019
Miniszterelnökség 100689,1 255668,6 2,539
ÖTM 360242,8 372340,1 1,034
FVM 362147,5 382758,2 1,057
Honvédelmi M. 283091,5 278228,5 0,983
Igazságügyi M. 58008,5 359208,5 6,192
GKM 512760,8 982669,7 1,916
Körny.véd. M. 106155,7 130113,7 1,226
Területfejlesztés 313456,4 0 0,000
Külügyminisztérium 55081,1 48322,4 0,877
EU Integráció 33205 65656 1,977
O(K)M 509520,2 633857,5 1,244
EüM 146755,7 152255,2 1,037
Pénzügyminisztérium 1774633,5 1509249,7 0,850
NKÖM 112226,1 0 0,000
ICSSZEM 716911,2 0 0,000
IHM 45905,4 0 0,000
FMM 92553,1 975714,6 1,205
GVH 1436,5 1552,8 1,081
KSH 12592,6 11570,4 0,919
MTA 48047,2
NKTH 28153,7 0 0,000
Adósság költségei 835261,9 1112655,5 1,332
Összesen 7506531,1 8340436,2 1,111
Minisztériumok 5583343,6 6146042,7 1,101
Forrás: költségvetési törvényjavaslat

Plusz 562 milliárd a minisztériumoknak

Kiss Péternek sem lesz oka panaszkodni: a munkaügyi és szociális tárca előirányzata 20,5 százalékkal haladja meg a tavaly még különálló két minisztérium egyesített költségvetését. A másik összevonás valóban hozhat megtakarítást: az oktatási és kulturális tárca nagyjából annyi pénzből gazdálkodhat, mint a két minisztérium tavaly (a növekedés csak 1,9 százalékos lesz).

A minisztériumok kiadási előirányzatának az összege a tavalyi 5583,33 milliárd forint után 6146,04 milliárd forint lesz. A kormány tehát 10,1 százalékkal, 562,7 milliárd forinttal költ többet jövőre, mint az idén. Ehhez képest a helyi önkormányzatok kiadási előirányzatai az idei 815,6 milliárdról csak 831,4 milliárdra, mindössze 15,8 milliárddal (1,9 százalékkal) emelkednek.

Árkiegészítésre kevesebb jut

Az egyensúlyteremtés jegyében az ideinél 6,4 milliárd forinttal kevesebb jut fogyasztói árkiegészítésre, ugyanakkor a családi támogatásokra és szociális juttatásokra 30 milliárddal több. A lakásépítési támogatások előirányzata 216-ról csak 225 milliárd forintra nő. A közszolgálati műsorszolgáltatás támogatására 5,8 milliárd szán többet a költségvetés.

Az idei, a szakértők által alultervezettnek mondott adósságszolgálati kiadásokat jelentősen meghaladja a 2007-es. Ebben az évben 835,26 milliárd forintot szántak erre a célra a törvényalkotók, jövőre már 1112,66 milliárdot fognak. A tartalékok összege az idei 42,89 milliárdos előirányzatról 145,42 milliárdra emelkedik.

Az állam még idén átvállalja a Nemzeti Autópálya Zrt. 350 milliárd forintnyi adósságát, így a jövő évi pénzforgalmi szemléletű hiány alig tér el az uniós statisztikában fontos eredményszemléletűtől. A költségvetés emellett jövőre 210 milliárd forintot szán sztrádaépítésre, további 50 milliárdot a ppp-konstrukcióban épült gyorsutak rendelkezési díjára.

A tb-alapok minimális mínuszt hoznak

Az államháztartás többi alrendszere – a központi költségvetés mellett ide tartoznak a társadalombiztosítási alapok (nyugdíjbiztosítás és egészségbiztosító), valamint a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok – összesen 100 milliárddal növeli a deficitet, amely így pénzforgalmi szemléletben 1753,2, eredményszemléletben 1718,2 milliárd forint lesz (ez utóbbi az uniós statisztikai szerint számolt és a konvergenciatervben is szereplő 6,8 százalékos deficit).

A pénzalapok 16 milliárdos többlettel, a tb-alapok 32, az önkormányzatok 84 milliárd forintos hiánnyal zárnak. A tb-alapok költségvetését tavaly is minimális mínusszal tervezték, ám év közben a hiány százmilliárdos nagyságrendűre nőtt.

A teljes államháztartás bruttó bevételei jövőre a tervezet szerint elérik a 14 406,1 milliárd forintot, a kiadások azonban 16 159,3 milliárd forintra emelkednek.