Már a litvánok is előznek

Az Eurostat friss elõrejelzése szerint Magyarországon az egy fõre jutó, vásárlóerõ-paritáson számolt GDP az idén az uniós átlag 63 százalékát éri el. Ez két százalékponttal kisebb, mint ami két évvel ezelõtt jellemezte az országot, világosan mutatva, hogy megakadt a felzárkózási folyamat.

Leállósávban

Eközben a régió többi gazdasága valóban dübörgött. Az Európai Unió felfutó konjunktúraciklusára támaszkodva 6 százalék feletti növekedési tempót mutatott fel , ami gyors konvergenciát jelentett a fejlettebb országok szintjéhez. Különösen nyilvánvaló a felzárkózásban mutatott elmaradásunk, ha az egy fõre jutó GDP fejlõdését a 2000-es években két szakaszra bontjuk. Az alábbi ábrán látható, hogy Magyarország - egyedülálló módon - az utóbbi négy évben nem lépett elõre. 2000 óta viszont 20-25 százalékpontot javult a balti országok és Szlovákia mutatója.

Ennek hatására nem csupán annyit történt, hogy a régió fejlettebb országaitól (Szlovénia, Csehország) mért lemaradásunk is nõtt, hanem két ország, Észtország és Szlovákia elhagyott minket. A balti ország 2006-ban, északi szomszédunk pedig tavaly mutatott fel elõször jobb eredményt, mint Magyarország. Az élet nem állt meg: az Eurostat friss számai azt sejtetik, hogy 1-2 éven belül újabb ország érhet utol minket.

Jönnek a baltiak

A 2007-2008-as (még becslésen alapuló) magyar adatokat a vártnál is rosszabb növekedési teljesítmény miatt lejjebb húzta az Eurostat. Eközben ugyan a túlhevülési gondokkal küszködõ balti országok makrogazdasági kilátásai is bizonytalanná váltak, ám a növekedési elõny így is nyilvánvaló. Ennek követeztében az unió statisztikai hivatala úgy becsli, hogy az idén már csak marginális, 1 százalékpontos különbség lesz a magyar és a litván adat között. Figyelembe véve, hogy 2009-ben várhatóan még mindig Litvánia GDP-növekedése lesz a gyorsabb, jövõre valószínûleg utolér minket a legdélibb balti ország. Érdekességképp: 1995-ben az egy fõre jutó GDP alapján még a hazai fejlettségi szint kétharmadán álltak a litvánok.

Az utóbbi években a lettek is megközelítették a magyar fejlettségi szintet, ám ott a szakértõk szerint az egyensúlyi problémák súlyosabbak, ezért a jövõbeli növekedési kilátásokkal kapcsolatban kevésbé derûlátók.

Alsóházba sorolva

Ezzel együtt a következõ két évben jó esély mutatkozik arra, hogy a magyar gazdaság az alsó ötös csoportba csússzon le, ahol a lettek mellett a lengyelek is szorongathatják a 6. helyért. A friss számok tehát az alacsony hazai növekedési potenciál mellett a régión belüli folyamatos pozícióvesztést jelzik. A folyamat megállításához, lassításához több tényezõ is hozzájárulhat.

Egyrészt a kiigazítási sokk elmúltával a gazdaság folyamatosan közelíthet a potenciális növekedési pályához. Ugyanakkor az utóbbi idõben felmerült, hogy ez a pálya meglehetõsen alacsonyan húzódik, 3-3.5 százalékos lehet. Ennél gyorsabb tempót csak munkaerõpiaci és adórendszerbeli átalakításokkal és egyéb intézményi, hitelességépítõ lépésektõl várhatunk - ezek megvalósítására azonban jelenleg nincs esély.