Tekla
9 °C
16 °C

Brüsszel kikelt a lex Mol ellen

2007.11.13. 18:00
A lex Mol több pontjával kapcsolatban hivatalosan is kifogást fogalmazott meg Brüsszel, a jogszabály sérti a tőke szabad áramlásának alapelvét. A belső piaci biztos magyar kormánynak címzett levele az első jogi lépés. Két hónap van a válaszra, ha az nem kielégítő, az Európai Bizottság úgynevezett indokolt véleményt ad ki, és ha továbbra is fennmarad a jogsértés, bíróság elé kerül az ügy.

Brüsszel szerint sérti az uniós jogot a lex Mol – a korábban is valószínűsített álláspont immár tény. Charlie McCreevy, a belső piacokért felelős biztos kedden bejelentette: hivatalos felszólítást küldött a magyar kormánynak az ősszel elfogadott jogszabály miatt.

A biztos közleménye két pontot emel ki: az egyik az az előírás, amely szerint a közellátás biztonsága szempontjából fontosnak nyilvánított cégek esetében a felvásárlás menete eltérne az egyébként szokásos tőzsdei ügymenettől. A lex Mol ugyanis előírja: ezen cégek, így például a Mol esetében nyilvános vásárlási ajánlatot csak akkor tehet egy cég, ha azt előbb saját legfőbb döntéshozatali szerve - jellemzően részvénytársaságokról lévén szó a közgyűlés - előzetesen jóvá hagyja. Mint korábban a szakértők, most a belső piaci biztos is kiemelte: ez jelentősen nehezítené az ajánlattevő dolgát. Az ajánlat meglepetés ereje elveszne, és mivel a vevő szándékai a megszokottnál korábban kerülnének nyilvánosságra, mire a folyamat lefut, az árak nyilvánvalóan felkúsznának.

Charlie McCreevy szerint kifogásolható a törvény azon rendelkezése is, amelynek nyomán a Magyar Energiahivatal (MEH) képviselőt delegálhat az energiaellátás szempontjából stratágiai cégek vezetésébe. Mind az intézkedés arányossága, mind értelme megkérdőjelezhető a biztos szerint, különös tekintettel arra, hogy az energiaellátás biztonsága szempontjából fontos cégek esetében a MEH eleve hatósági jogkört gyakorol, azaz voltaképpen adott tevékenység engedélyezése során már mérlegeli, teljesíti-e az adott cég a biztonsági szempontokat.

A most kiadott úgynevezett letter of formal notice az első lépés abban az esetben, ha az Európai Bizottság az uniós joggal való ütközést vél felfedezni valamelyik tagállam belső szabályaiban. A kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon. Az ilyen esetekben a tartalmi vita általában már nem segít, az elvárt válasz arra vonatkozik, mit és mikor tervez tenni az adott ország az uniós jog megsértésének felszámolására. Ha a válasz nem kielégítő, az Európai Bizottság úgynevezett indokolt véleményt ad ki (reasoned opinion), amelyet ha az adott ország figyelmen kívül hagy, a testület beperelheti.