További Magyar cikkek
A szervezet szerint a lobbitörvény megszületése óta eltelt idő szükségessé teszi, hogy a törvényhozók a gyakorlati tapasztalatok nyomán módosítsák azt. A hivatásos, elsősorban multinacionális megbízóknak dolgozó lobbisták véleménye szerint a törvényalkotás nem érte el célját, mert a lobbitevékenység meghatározó része továbbra sem működik átláthatóan. Álláspontjuk szerint a lobbisták kötelezettségeit szigorítani, jogaikat pedig bővíteni szükséges, ezért részletes javaslatot dolgoztak ki a jogszabály módosítására.
A PATSZ azt állítja, hogy rengeteg kijátszható kiskaput tartalmaz a jelenleg érvényes jogszabály. Például az érdekképviseletekre nem vonatkozik, így bárki létrehozhat papíron érdekképviseleti, valójában lobbitevékenységet végző szervezetet. Nem terjed ki azokra a vállalkozásokra sem, amelyek más tevékenységet is végeznek a lobbizáson kívül. Nem teljeskörű azon állami szervezetek listája sem, amelyek felé a lobbisták tevékenységüket ténylegesen kifejtik.
A hivatalos lobbinyilvántartásba olyanok is bekerülhetnek, akik nem ismerik a szakma szabályait, nem végeznek vagy végeztek ilyen tevékenységet, ezért szükséges lenne vizsgához kötni annak folytatását. A nyilvántartás nem mindig tartalmazza a valódi megbízókat, ezért nem tudni, kinek az érdekében járnak el az egyes lobbisták. Hiányosan határozták meg az összeférhetetlenségi szabályokat is. Az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok meg nemcsak hogy nem folytathatnak lobbitevékenységet, hanem nem is vehetnek igénybe ilyen szolgáltatást.
A törvény jelenleg papíron egy pluszjogosultságot ad a lobbisták kezébe, a lobbiigazolványt, ami a gyakorlatban az Országházba történő bejutáshoz kevesebb jogot biztosít a számukra, mint például az újságíró-igazolvány. Viszont nem szankcionálja azt a döntéshozót, aki megsérti a törvény előírásait, azaz nem jelenti, ha lobbistával került kapcsolatba, illetve a lobbilistán nem szereplő személy lobbizott nála. Jellemző módon továbbra is a lobbilistán nem szereplő közreműködők érik el legnagyobb eredményeket a döntéshozók meggyőzésében, ami megingatja a legális keretek között dolgozó tanácsadókba vetett bizalmat. Mindezek következtében a lobbitevékenységet továbbra is körüllengi a korrupció gyanúja, a közelmúltban több botrányba is belekeredtek magukat lobbistáknak nevezett személyek.
Ismétlődő lobbibotrányok
Az elmúlt évben a svéd és a bécsi ügyészség is nyomozni kezdett a Gripen vadászgépek megvásárlása érdekében Magyarországon is tevékenykedő Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák üzletember ellen, akin keresztül a gyanú szerint több millió euró kenőpénz áramlott át.
Idén februárban a MÁV Cargo privatizációja kapcsán derült ki hogy a győztes ajánlatot tévő osztrák államvasutak (ÖBB) közel kétmilliárd forintos sikerdíjat fizetett ki lobbitevékenységért az engedéllyel nem rendelkező, a Postabank korábbi vezérigazgató-helyettese, Gulya András nevével fémjelzett mindössze 30 ezer forintos alaptőkével rendelkező Geuronet Bt.-nek.
Április elején a Gyurcsány Ferenc érdekeltségi körébe tartozó Motim Zrt. kapott hat másik magántársasággal együtt jelentős árengedményt az állami kézben lévő Magyar Villamos Művektől. Az elért kedvezményeket a cég az érdekeikben eljáró Ipari Energiafogyasztók Egyesületének eredményes lobbizásával magyarázta. Az érdekképviselet azonban tagadta ezt.
A PSZÁF képviselői azt gondolják, hogy a törvénymódosítás csak szükséges, de nem elégséges feltétele az átláthatóbb viszonyok megteremtésének, mindenképpen erős szakmai önszerveződés kell a törvényesség határán mozgó közreműködők kiszűrésére. A jogszabály módosítása önmagában nem jelenthet teljes körű megoldást a hiányosságok megszüntetésére, ezért célszerű volna megfontolni a lobbisták köztestületi tagságának kötelezővé tételét, a lobbitevékenységet végzők kamarájának létrehozását is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
