További Magyar cikkek
Miközben a bányakapitányság és a közlekedési hatóság is vizsgálatot indított az M6-os Szekszárd és Bóly közötti szakaszán épülő több mint 1300 méter hosszúra tervezett alagút beomlása után, egyre több kritika éri az alagutas sztrádaépítést. Posta Zoltán, a korábbi gazdasági és közlekedési tárca korábbi osztályvezetője a múlt hét végén azt nyilatkozta – összhangban tavaly ősszel is többször kifejtett véleményével –, hogy nem szabadna a területen alagutat építeni. Az állami földtani intézet hétfőn adott ki közleményt, miszerint az útépítők nem ismerik a térség pontos földtani viszonyait, mivel a terület geológiai viszonyairól senki sem kérdezte meg a kifejezetten az állami földtani kutatások végzésére alapított intézetet.
Gyorsabban, olcsóbban
Az Indexnek sikerült szóra bírnia egy olyan, a beruházást belülről, jól ismerő műszaki szakembert, aki – neve elhallgatását kérve – azt mondta, csak részben okozták a problémát a terep sajátosságai. „Hiába van az osztrákoknak komoly alagútépítési tapasztalata otthonról, hiába fúrták át az elmúlt évtizedekben töviről hegyire az Alpokat, itt nem mészköves, kristályos sziklákban, hanem löszös talajban kellett dolgozniuk, ami nekik is új volt” – mondta. Hozzátette ehhez azt is, hogy a kivitelezőnek nagyobb gondot kellett volna fordítania arra, hogy úgy építkezzen, ahogyan az eredeti tervekben szerepelt, ám „gyorsabban és olcsóbban” akartak dolgozni; szerinte ez bosszúlta meg magát.
A baleset okairól és körülményeiről egyelőre hivatalos álláspont nincs. Kapás Szabolcs, az M6-M60 sajtóiroda munkatársa korábban azt mondta, megkezdődtek a vizsgálatok, de fejleményekről még nem tudnak beszámolni. Kérdésre válaszolva annyit azért megemlített: lehet, hogy technológiaváltásra kerül sor.
Keresik a megoldást
Annyi biztos, hogy a hatóságok a baleset miatt indított vizsgálat időtartamára minden alagútépítési munkát leállítottak. Ez a határozat annyit ugyan enyhülhet, hogy lehetővé teszik bizonyos, a további károsodást megakadályozó állagmegóvó munkák végzését, mondta Rakita András, a generálkivitelező MCG konzorcium illetékese. Azonban várhatóan így is hetekig állni fog az érdemi munkavégzés az M6-os Szekszárd és Bóly közötti szakaszán.
A kényszerszünet várható időtartamát Rakita András az Index kérdésére nem kívánta megjósolni. Annyit mondott, hogy a következő időszakban a beruházók – ezt a szakaszt, valamint az M60-ast Bóly és Pécs között két cég, az osztrák Strabag érdekeltségében lévő Magyar Aszfalt, valamint a francia Colas magyar cége, a Colas Hungária Kft. építi, de az alagutakat az osztrák Strabag Tunnel AG alakítja ki – feladata lesz, hogy megtalálják a továbbépítés technológiai lehetőségeit, bevonva ebbe a munkába a tervezőket.
Hogy ebben a munkában a tervezőknek milyen feladatuk lehetne, arról Szórádi Róbertet, az alagutas M6-os terveit készítő Unitef ’83 Zrt. vezérigazgatóját szerettük volna megkérdezni. Ő azonban elzárkózott mindennemű válaszadástól, mondván: a cégüket megbízó konzorciummal kötött szerződés értelmében nincs joga nyilatkozni.
A nyomvonal marad
Arról, hogy a mostani építkezést teljesen leállítsák az alagútomlás miatt, és új nyomvonalon, alagút nélküli utat kezdjenek el tervezni, illetve építeni, egyelőre nincs szó. Az Index ezzel kapcsolatos felvetésére és a földtani intézet kifogásaira reagálva Rakita azt mondta: a tervezést és a kivitelezés megkezdését alapos és komoly vizsgálatok, próbafúrások előzték meg. „Nem úgy történik ez, hogy csak úgy belevágunk, aztán majd lesz valami, itt részletesen kidolgozott, szakhatóságok által jóváhagyott építési engedélyes tervek készültek” – mondta a konzorcium illetékese.
Hogy a mostani leállás miatt veszélybe kerülhet-e az autópálya-együttes (M6 Szekszárd-Bóly és M60 Bóly-Pécs) átadása, arról Rakita András nem nyilatkozott, mondván, egyelőre korai a határidőkről beszélni. Csak annyit mondott, remélik, hogy a hatóságok a vizsgálat során mindig határidőn belül végeznek, ideális esetben nem is használják ki teljesen a rendelkezésükre álló időt.
A minisztérium nem válaszol
A kialakult helyzetről az Index szerette volna megtudni a közlekedési tárca, valamint a korábban a szakminisztérium – akkor még a gazdasági és közlekedési tárca – nevében a tervezői közbeszerzési tenderen eljáró, valamint a beruházásban az állam műszaki képviselőjeként részt vállaló Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. álláspontját a kialakult helyzetről. Egyelőre sikertelenül, írásban elküldött kérdéseinkre válaszul a minisztérium türelmet kért, a NIF előbb keddre, majd szerdára ígért választ, de azt eddig nem kaptuk meg.