Százezrek nyugdíj nélkül

Komoly kockázata van annak, hogy néhány évtizeden belül tömegessé válik Magyarországon az időskori szegénység, mivel sok százezer ember nem lesz képes megszerezni az időskori járandóság folyósításához szükséges minimális szolgálati időt sem - ez áll abban a szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentésben, amely a napokban került az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) elé.

Míg a nyugdíjrendszer jelenleg közel teljes egészében lefedi az idősebb korosztályokat, 1990 óta jelentős csoportok kerültek tartósan munkanélküli, inaktív státusba, és ez a rövid tb-jogviszonyban is érezteti hatását. Egyes becslések szerint 2030 körül akár a félmilliót is elérheti azoknak a száma, akik kiszorulnak az időskori ellátások köréből - tartalmazza a dokumentum. Mindezek hatására az átlagos szolgálati idő a jelenlegi 37-38 évről 33-ra csökkenhet, és ez akár tizedével is visszavetheti az új öregségi nyugdíjak értékét az átlagos keresetekhez képest. További dilemma, hogy a járulékfizetők mintegy harmada csupán a minimálbér után téríti meg a biztosítási díjakat, ebből pedig az következik, hogy a társadalom harmada a jövőben minimális vagy a minimumot csak alig meghaladó nyugdíjakat kap.

Az állam így is alig bírja

Miközben jelentős csoportok időskori megélhetése válik kérdésessé, a nyugdíjakra fordított kiadások még így is komoly kihívás elé állítják az állami büdzsét. Míg jelenleg négy aktív korúra jut egy időskorú, addig ez az arány az előrejelzések szerint 2050-ben kettő az egyhez lesz. Míg ma száz aktív befizetéséből 76 nyugdíjat kell finanszírozni, addig 2050-re ez utóbbi szám 103-ra nő. Mindezek hatására a nyugellátásokra fordított összeg a GDP arányában a 2007-es 10,3 százalékról 13-ra nőhet, legalábbis a pénzügyi tárca prognózisa szerint. Míg a nyugdíjrendszer hiánya 2030-ig a GDP 1 százaléka körül alakul, beavatkozás nélkül 2050-re elérheti a bruttó hazai termék 3,5 százalékát.

A helyzet kezelésére, a hosszú távú, paradigmatikus változásokra vonatkozó javaslatokat az év végére készíti el a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal. A szakemberektől a kormány arra is választ vár: hogyan kerülhető el az időskori szegénység tömegessé válása a következő évtizedekben.

Kisebb módosításokat ugyanakkor az utóbbi egy-két év folyamán is életbe léptetett a kormány. Magyarországon a nyugdíjak helyettesítési aránya viszonylag magas, ez pedig a munkaerőpiac elhagyására ösztönöz. Az utóbbi évek jogszabály-módosításai a nagyobb gazdasági aktivitás irányába mutatnak, ám a gazdaság munkaerő-felvevő képessége nem változott, így nem javult a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása sem - áll a stratégiai jelentésben. A következő években is fontos célkitűzés marad azonban a korhatár alatti nyugdíjazás visszaszorítása, a járulékfizetés alól történő kibúvás megakadályozása, valamint - többek között az öngondoskodás elősegítésére - a nyugdíjakkal kapcsolatos lakossági informáltság növelése. Amíg a hosszabb távú, paradigmatikus változásokról nem születik döntés, a kormány kezében még mindig ott van a korhatáremelés eszköze. Mivel az emberek nagy része most is 58-59 évesen megy nyugdíjba, ezen a téren is további szigorítások várhatók. A jelentés szerint az ezzel kapcsolatos javaslatok előkészítése a közeljövőben zárul le.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!