A pénzünk egyötödét veszi el a kormány

A kabinetnek látszólag nem jutott ideje a kiigazító csomag kidolgozása során annak foglalkoztatási hatásait megbecsülni. Sem a munkaügyi, sem a pénzügyi tárca nem rendelkezik hatástanulmánnyal arról, miként hat majd a foglalkoztatásra a számos adó- és járulékemelés.

Majd megmondják

A munkaügyi tárca vezető főtanácsosa szerint nagyon nehéz volna előre jelezni a hatásokat, ezért inkább az utólagos piackövetés mellett döntött a szaktárca, s amennyiben szükséges, az esetleg emelkedő igényekhez szabják a foglalkoztatáspolitikai eszköztárat. Bali Gellért szerint a most rendelkezésre álló támogatási eszközök (álláskeresési támogatás, különféle szociális alapon nyújtható pénzek, az ötven éven felüliek, illetve a pályakezdők elhelyezkedését segítő eszközök) előirányzatai között képzelhető el átcsoportosítás. Az pedig politikai döntéstől függ, hogy a munkanélküliség kezelésére szánt összkiadás emelhető-e az előirányzathoz képest.

Burik Mária, a foglalkoztatási tárca jogi főosztályvezető-helyettese hozzátette: élesen el kell választani egymástól a foglalkoztatáspolitikai és a költségvetési kiigazítást szolgáló eszköztárat, s a kettő hatását külön-külön kell figyelembe venni. A most következő két év a stabilizációról szól, majd 2008 után következhet a foglalkoztatásbővítés a kormánypártok álláspontja szerint.

Öt százalékkal csökken a jövedelem

Annyi valószínű, hogy a következő négy év foglalkoztatáspolitikai fejleményeit az adó- és járulékmértékeken túl a gazdasági növekedés alakulása határozza meg. A prognózisok egyelőre meglehetősen eltérő képet mutatnak: Veres János legutóbb az idei 4,5 százalékos növekedés után 2007-re 2,5, majd 2008-ra ismét 4 százalék körüli bővülést prognosztizált, míg a jegybank a következő két évre egyaránt 2-3 százalékos bővülést vár.

A PM által az adótörvényekhez készítetett háttéranyag szerint a háztartások elkölthető – vagyis a közvetlen adókkal csökkentett – jövedelme 1–4 százalékkal csökken, az elvonás leginkább az aktív keresős gyermekes családokat és a két legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozókat érinti. Az indirekt adók – az áfa és a jövedéki adó – emelése hasonló mértékben növeli a házttartások kiadásait, jelentősebb mértékben a szegényebbekét, a felső jövedelmi csoportok viszont kevésbé érzékelik majd ezt a hatást. E két tényezőt összegezve 4-5 százalékos többletterheléssel számolnak.

A havi nettó húszezerrel lehet kevesebb

A kalkuláció alapját az államigazgatásban jelenleg rendelkezésre álló jövedelmi adatok jelentik, ezek viszont még a PM álláspontja szerint sem tükrözik valósághűen a jelenlegi állapotokat. A tárca ugyanis már több alkalommal kifejtette: legalább egymillió olyan, minimálbérre bejelentett foglalkoztatott van ma az országban, akinek ennél jóval magasabb a jövedelme. Ha e pénzek legalább egy része kifehéredik, az az érintett foglalkoztatók és magánszemélyek számára jelentős jövedelemcsökkenéssel, és elbocsátásokkal járhat.

A kabinet minimális elvárását, vagyis a duplájára emelkedő járulékalapot véve alapul ez rögtön havi 21 ezer forint plusz adó- és járulékterhet jelent a munkavállaló és 23 ezer forintnyi többletkiadást a munkáltató számára – a 2,5 százalékos járulékemelést figyelembe véve. Ez pedig az átlagos, havi bruttó 169 ezer forintos bérből kiindulva a nettó jövedelem csaknem 19 százalékos csökkenését eredményezi – amennyiben a kifizető nem változtat a bruttó jövedelem összegén.

Az ennél kedvezőbb jövedelmi helyzetű „fehéredők” esetében nyilván ennél alacsonyabb mértékű tehernövekedésről lehet majd beszélni. Így félmillió magánszemélyt és a havi jövedelem 10-20 százalékos csökkenését véve alapul országos átlagban az elkölthető jövedelem 1–4 százaléknál jelentősebb csökkenéséről lehet majd beszélni, ráadásul e félmillió ember arányosan apadó fogyasztása nemzetgazdasági szinten is érzékelhető csökkenést okozhat – már rövid távon is – a belső fogyasztásban.

A pénzügyi szolgáltatók különadójaként ismert, a lakáshitelek állami kamattámogatásának 20 százalékát elvonó adóból a PM évi 20-25 milliárd forintos bevételt vár - mondta Szatmári László, a PM főosztályvezetője. A törvénytervezet szerint jövő januártól a hitelintézeteknek az adott negyedévben ténylegesen befolyt kamattámogatás után kell megfizetni a 20 százalékos adót.