Félpénzért privatizáltuk az országot

A kormány elkészítette a privatizációs időszakot lezáró jelentését, amellyel már a vagyontörvény megalkotása óta adós. Eszerint az 1990-2007 közötti évek csúcsidőszaka 1995 volt, amikor a közműcégek eladásakor 480 milliárd forint bevételre tett szert az államkincstár. Ezt követően az utolsó privatizációs hullám 2006-ra esik, amikor körülbelül 350 milliárd forint bevételt könyvelt el az állam.

Kik voltak a legnagyobb eladók?

A közvagyon eladása egyértelműen a szocialista kormányokhoz köthető: a jobboldali kormányok közül az Antall-kormány idején indult el a magánosítások előkészítése, de csak 1993-ban értek el jelentősebb eredményeket, míg az Orbán-kormány időszakában - a meghirdetett gazdaságpolitikának megfelelően - gyakorlatilag teljesen leállt az állami vagyon értékesítése, amit a Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormányok pörgettek fel.

A legnagyobb értékű privatizációs akció a Mol 2006-os opciós értékesítése volt, akkor egy összegben 237 milliárd forinthoz jutott a vagyonkezelő révén az állam, ezt követi a Matáv 1997-es nyilvános részvénykibocsátása, ami 82 milliárd forintot hozott a konyhára.

Az állami vagyon lebontásának hasznosságát és eredményességét már korábban is sokan vitatták gazdaságpolitikai, stratégiai vagy akár társadalompolitikai szempontok alapján. Ám a kormány által most készített jelentésből kiderült, hogy pénzügyi szempontból sem volt fáklyásmenet a privatizációs folyamat.

1 forint be, 46 fillér ki

Tizenhét év alatt 2952 milliárd forintnyi vagyonhasznosítási és privatizációs bevétele keletkezett az államnak, ezzel szemben 1370 milliárd forintnyi ráfordítás áll, ami a bevételek 46 százaléka. Csak 390 milliárd forintnyi vagyon ment el társaságok alapítása révén, a második legnagyobb tétel a 350 milliárdra rúgó reorganizációs kiadás.

Az önkormányzatoknak nyújtott 156 milliárd forintnyi vagyonátadás is a privatizáció eredményességét rontotta. A privatizáció közvetlen költségeit nézve jóval kedvezőbb az arány, a 164 milliárdos kiadás a privatizációs bevételek 5,6 százaléka - ami tetszetősebb arány a 46 százalékos összes ráfordításnál.

A jelentés szerint a bevételek 37 százaléka származott külföldi befektetőktől, az 1615 vállalatból mindösszesen 139 működő cég marad állami tulajdonban 2007 végére, amikor is az új vagyonkezelési törvény elfogadásával a privatizációs folyamatot lezárták. Az állami cégvagyon értékét 918 milliárd forintban tartják nyilván.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!