Gyöngyi
9 °C
9 °C

A légiközlekedés 2000-ben zárt utoljára nyereséges évet

2006.09.11. 08:56
Már látszik a fény egy ötéves alagút végén, van okunk óvatos optimizmusra - ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Giovanni Bisignani, az IATA, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség elnöke a szervezet júniusi párizsi kongresszusán tartott helyzetértékelésében. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás a magyar légiközlekedés fejlõdésére is rányomta bélyegét, de a hazai forgalmi adatok alapján gyorsabb volt a felépülés.

1,67 milliárdos, 9,6 százalékos növekedést jelentõ utasszám - az adat a légiközlekedési iparág imponáló 2000-es statisztikájából, azaz az utolsó boldog békeévbõl való. A társaságok akkor további folyamatos bõvüléssel számoltak, és futotta volna az ehhez szükséges fejlesztésekre is, hiszen a ma már pazarlónak minõsített gazdálkodásuk mellett is többségük nyereségesen tudott mûködni.

Csõdbõl csõdbe

2001-ben - döntõen a forgalmi adatokban negatív rekordokat hozó utolsó négy hónapban bekövetkezett visszaesés miatt - a forgalom nominálisan is csökkent, 2,9 százalékkal kevesebben, 1,64 milliárdnyian választották a repülést. Az igazi csapást azonban az jelentette, hogy a korábbi növekedési ütemnek vége volt. A 2002-ben 0,1, 2003-ban 1,4 százalékos forgalombõvülés azt jelentette, hogy az iparág éveken át képtelen volt hozni a 2000-es szintet.

Légiközlekedés számokban
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006*
Bevétel (milliárd $) 329 308 306 322 379 423 448
Utasszám (millió fõ) 1672 1640 1639 1657 1887 2030 2165
Utasszám-növekedés (az elõzõ év százalékában) 9,6 -2,9 0,1 1,5 14,0 7,6 6,7
Kiadások (milliárd $) 318 319 311 323 376 409 441
Üzemanyag-költség (a kiadások százalékában) 14 13 13 14 16 22 26
Nettó profit (milliárd $) 3,7 -13,0 -11,3 -7,6 -5,6 -3,2 -3,0
* várható

Ez részben csak közvetve volt a szeptember 11-i támadás hatása: a légiközlekedés volt az elsõ áldozata a terrortámadás nyomán indított iraki háborúnak is. Nem csak a forgalom, hanem az olajárak alakulása miatt is. Miközben az üzemanyagköltségek a légitársaságok kiadásaiból az új évezred elsõ éveiben 13-14 százalékot vittek el, ez a szám mára húsz százalék fölé kúszott. Ráadásul a turizmus és a légiközlekedés áldozatává vált az ázsiai madárinfluenza-pániknak is.


"Szeptember 11. véget vetett az iparág jövedelmezőképességének és felgyorsította a változásokat" mondta az IATA szóvivője

Az iparági szinten 2000-ben még 3,7 milliárd dolláros nettó profitot termelõ légiközlekedés 2001. óta stabilan veszteséges, és a veszteség mértékének leszorításával küzd az idén is, eredményesen. A 2001-2002-ben jellemzõ 10 milliárd dollár feletti veszteség az idei várakozások szerint már hárommilliárd dollárra olvad. Mindeközben olyan nagy nevek jutottak csõdbe, mint a US Airways, a United Airlines vagy az Air Canada.

Új megoldások

Mindez és a diszkont légitársaságok hódítása ráirányította a figyelmet arra: a repülést luxusnak tekintõ korszakból megmaradt üzleti-vállalatirányítási modellek nem fenntarthatóak, a létszám- és költséghatékonyságot hírbõl sem ismerõ társaságok nem maradhatnak életben.

Itthon is megéreztük
Annak, hogy a Malév milliárdos nagyságrendû veszteségek sorát mutatta fel az elmúlt években (2004-ben 4,9, tavaly 1,3 milliárd adózás elõtti minusszal zárt), nyilván sok egyéb, fontosabb oka is van, mint a 2001-es terrortámadás. Ugyanakkor az általános hatások, egyebek között az olajár emelkedése alól a Malév sem vonhatta ki magát. A csapást azonban magyar viszonylatban jobban érzékeltetik a repülésforgalmi adatok: a gazdasági fejlõdés, a felzárkózás predesztinálta töretlen emelkedés 2001 után átmenetileg itthon is megtört, a 2000-es 4,69 milliós utasszám 2001-ben 4,59 millióra, majd 2002-ben 4,48 millióra esett vissza. A fejlõdés azóta - jelentõs részben a fapados társaságok hódításának köszönhetõen - töretlen, 2003-ban már 5, 2004-ben 6,5 millió utas fordult meg Ferihegyen, s tavaly a nyolc milliós határt is sikerült átlépni.

A légiközlekedés sokszor és sokáig saját maga legnagyobb ellensége volt, maga is kiszolgálta a mítoszokat - ismerte el a párizsi konferencián az IATA fõigazgatója. 2001. óta azonban az iparág megváltozott - hangsúlyozta Giovanni Bisignani. Úton vagyunk afelé, hogy a légiközlekedés alacsony költségû iparággá váljon - mondta angolul a low cost, a magyarul leginkább fapadosnak fordított kifejezést használva. Bisignani azonban nem új üzleti modellrõl, hanem a hagyományos üzemeltetés mellett a költségek radikális lefaragásáról beszélt. Amiben - tette hozzá - máris óriási lépéseket tett meg az iparág: a jegyértékesítéssel összefüggõ kiadások tíz, az egyéb, nem üzemanyag-költségek 13 százalékkal csökkentek iparági szinten, miközben a munkaerõ-kihasználás 33 százalékkal javult. További jelentõs megtakarításokat várnak az elektronikus jegyrendszer általánossá tételétõl.

Az IATA értékelése szerint a legfõbb problémát ma a magas olajárak és a magas adók, valamint a repterek jelentik. A szövetség szerint elfogadhatatlan, hogy a kitermelõ és finomítói kapacitások növelése, azaz érdemi beruházások nélkül emelkedik az olaj ára. Ugyanakkor számos országban a környezetszennyezés - vagy egyszerûen a repülés luxusjellege - miatt speciális adókat kell fizetniük a légitársaságoknak, ami az IATA szerint ma már semmivel nem támasztható alá. Ahogy az sem, hogy a repterek jelentõs része, különösen az állami kézben levõk, a rövid távú haszon érdekében a társaságoknak elviselhetetlen terhet jelentõ díjakat szed. Bisignani szerint "mi megtettük, amit kellett, most ideje, hogy felébredjenek mások is".