További Magyar cikkek
1,67 milliárdos, 9,6 százalékos növekedést jelentõ utasszám - az adat a légiközlekedési iparág imponáló 2000-es statisztikájából, azaz az utolsó boldog békeévbõl való. A társaságok akkor további folyamatos bõvüléssel számoltak, és futotta volna az ehhez szükséges fejlesztésekre is, hiszen a ma már pazarlónak minõsített gazdálkodásuk mellett is többségük nyereségesen tudott mûködni.
Csõdbõl csõdbe
2001-ben - döntõen a forgalmi adatokban negatív rekordokat hozó utolsó négy hónapban bekövetkezett visszaesés miatt - a forgalom nominálisan is csökkent, 2,9 százalékkal kevesebben, 1,64 milliárdnyian választották a repülést. Az igazi csapást azonban az jelentette, hogy a korábbi növekedési ütemnek vége volt. A 2002-ben 0,1, 2003-ban 1,4 százalékos forgalombõvülés azt jelentette, hogy az iparág éveken át képtelen volt hozni a 2000-es szintet.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez részben csak közvetve volt a szeptember 11-i támadás hatása: a légiközlekedés volt az elsõ áldozata a terrortámadás nyomán indított iraki háborúnak is. Nem csak a forgalom, hanem az olajárak alakulása miatt is. Miközben az üzemanyagköltségek a légitársaságok kiadásaiból az új évezred elsõ éveiben 13-14 százalékot vittek el, ez a szám mára húsz százalék fölé kúszott. Ráadásul a turizmus és a légiközlekedés áldozatává vált az ázsiai madárinfluenza-pániknak is.
"Szeptember 11. véget vetett az iparág jövedelmezőképességének és felgyorsította a változásokat" mondta az IATA szóvivője
Az iparági szinten 2000-ben még 3,7 milliárd dolláros nettó profitot termelõ légiközlekedés 2001. óta stabilan veszteséges, és a veszteség mértékének leszorításával küzd az idén is, eredményesen. A 2001-2002-ben jellemzõ 10 milliárd dollár feletti veszteség az idei várakozások szerint már hárommilliárd dollárra olvad. Mindeközben olyan nagy nevek jutottak csõdbe, mint a US Airways, a United Airlines vagy az Air Canada.
Új megoldások
Mindez és a diszkont légitársaságok hódítása ráirányította a figyelmet arra: a repülést luxusnak tekintõ korszakból megmaradt üzleti-vállalatirányítási modellek nem fenntarthatóak, a létszám- és költséghatékonyságot hírbõl sem ismerõ társaságok nem maradhatnak életben.
A légiközlekedés sokszor és sokáig saját maga legnagyobb ellensége volt, maga is kiszolgálta a mítoszokat - ismerte el a párizsi konferencián az IATA fõigazgatója. 2001. óta azonban az iparág megváltozott - hangsúlyozta Giovanni Bisignani. Úton vagyunk afelé, hogy a légiközlekedés alacsony költségû iparággá váljon - mondta angolul a low cost, a magyarul leginkább fapadosnak fordított kifejezést használva. Bisignani azonban nem új üzleti modellrõl, hanem a hagyományos üzemeltetés mellett a költségek radikális lefaragásáról beszélt. Amiben - tette hozzá - máris óriási lépéseket tett meg az iparág: a jegyértékesítéssel összefüggõ kiadások tíz, az egyéb, nem üzemanyag-költségek 13 százalékkal csökkentek iparági szinten, miközben a munkaerõ-kihasználás 33 százalékkal javult. További jelentõs megtakarításokat várnak az elektronikus jegyrendszer általánossá tételétõl.
Az IATA értékelése szerint a legfõbb problémát ma a magas olajárak és a magas adók, valamint a repterek jelentik. A szövetség szerint elfogadhatatlan, hogy a kitermelõ és finomítói kapacitások növelése, azaz érdemi beruházások nélkül emelkedik az olaj ára. Ugyanakkor számos országban a környezetszennyezés - vagy egyszerûen a repülés luxusjellege - miatt speciális adókat kell fizetniük a légitársaságoknak, ami az IATA szerint ma már semmivel nem támasztható alá. Ahogy az sem, hogy a repterek jelentõs része, különösen az állami kézben levõk, a rövid távú haszon érdekében a társaságoknak elviselhetetlen terhet jelentõ díjakat szed. Bisignani szerint "mi megtettük, amit kellett, most ideje, hogy felébredjenek mások is".
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
