Irén, Írisz
6 °C
15 °C

50 milliárd a Strabagnak valós verseny nélkül

2009.01.21. 22:38
Különösen – de a magyar közbeszerzések történetében nem ismeretlen módon – véget ért a Tárnok és Székesfehérvár közötti negyven kilométeres vasúti pályaszakasz felújítására kiírt tender. Az európai uniós támogatással megvalósuló beruházást a Strabag-érdekeltségű konzorcium úgy nyerte el, hogy a négy pályázóból csak a harmadik legjobb árat kínálta. Ám minden vetélytársát kizárták, így nem volt valós verseny. A kizárt cégek várhatóan jogorvoslatért fordulnak.

Szerdán hirdette ki a Tárnok-Székesfehérvár közötti vasúti vonalszakasz és a kapcsolódó állomások felújítására még nyáron kihirdetett pályázat eredményét a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. A tenderen négy pályázó vett részt, a legalacsonyabb árat 48,9 milliárd forinttal a Vegyépszer ajánlotta. Mégsem ők, de még nem is a második helyezett, 49,9 milliárdos árat kínáló szlovák-cseh konzorciumnál örülhetnek.

Harmadikból első

Az Index több vállalati forrásból megerősített információi szerint kettejük kizárásával ugyanis a harmadik helyezett, a Strabag-érdekeltségű Szentesi Vasútépítő Kft. vezette konzorcium nyert a maga 54,9 milliárd (egészen pontosan 54 897 945 848) forintos, tehát a legolcsóbb ajánlatot 6 milliárddal meghaladó árral (a konzorcium tagja a MÁVÉPCELL Kft., a Kelet-út Kft., és a szakmai berkekben az ellenzéki pártokhoz közel állónak mondott Közgép Zrt.). A versenyből egyébként a náluk bő tízmilliárddal többet kínáló, így valamivel 54,9 milliárd fölé lépő, Hídépítő-érdekeltségű konzorciumot is kizárták.

A döntés különösen annak fényében érdekes, hogy osztrák lapok az elmúlt években többször magyarországi pártfinanszírozási botrányról írtak a Strabag kapcsán. Annyi ki is derült, hogy az osztrák cég valóban támogatta a közlekedési tárcát sokáig irányító magyar liberálisokat, de eseti támogatást adott más politikusoknak is; osztrák lapok szerint minden parlamenti pártnak. A Strabag emellett már évek óta a magyar közbeszerzési piac legjelentősebb szereplője, 2003 és 2007 között minden évben ők nyerték a legtöbb tendert, összesen mintegy 360 milliárd forint értékben.

Furcsa elvárások

A mostani tender a szakmabeliek szerint több szempontból is nagyon különös volt. Az eljárás során a más tenderekről már ismert forgatókönyv szerint, elsősorban formai hibákra koncentrálva, sorozatosan szólították fel hiánypótlásra a pályázókat.

Az ezzel kapcsolatos elvárások, a pályázók tapasztalatai szerint ezzel az alacsony árat kínálókat különösen sújtva, sokszor a teljesíthetőség határát súrolták. Előfordult például, hogy egy hiánypótlásra úgy adtak ötnapos – nem munka-, hanem naptári napos – határidőt, hogy abból három ünnepnap volt. Mivel a hiánypótláshoz külföldről kellett az anyagot beszerezni, a jelentkező a határidőt nem tudta tartani, ezért a dokumentumot nem fogadták el, majd erre a hiányosságra hivatkozva a jelentkezőt kizárták a tenderről.

Nem épít, felújít!

Ennél is megdöbbentőbb volt, hogy a pályázati kiíráskor felsorolt referenciákat – amelyek a szakemberek szerint úgy voltak megírva, hogy a közbeszerzésben a vasútépítésben kisebb tapasztalatokkal rendelkezők is részt vehessenek – az értékelés során szó szerint vizsgálták. Ez azt jelentette, hogy a vasúti pálya felújítására kiírt közbeszerzésben csak a felújítási munkákat fogadták el referenciaként, az új pályák építését nem, holott a szakmabeliek szerint magától értetődő, hogy aki újat tud építeni, annak a meglévő korszerűsítése semmilyen gondot nem jelent.

A közbeszerzési eljárásról a tendert lefolytató Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő szűkszavú közleményt adott ki, amelyből csak a nyertes konzorcium tagjainak neve és a nettó ajánlati ár szerepel, valamint az az információ, hogy a győztessel várhatóan január 30-án írják alá a szerződést. Feltéve, hogy a vesztesek nem fordulnak jogorvoslatért a Közbeszerzési Döntőbizottság – márpedig az Index hivatalosan egyetlen fél részéről sem megerősített információi szerint a kizárt cégek közül több is erre készül, az eljárástól a szerződéskötés felfüggesztését, és új tender kiírását remélik.

Ismerős a séma

Az eddigi tapasztalatok szerint nem is esélytelenül. Korántsem ez az első eset egyébként, hogy – főként formai hibák miatt – valódi verseny nélkül hirdetnek egy tenderen győztest, miután egy kivételével minden pályázót kizárnak. A szintén uniós pénzből, még a 2004 és 2006 közötti Kiopból támogatott gönyüi kikötő építésére az első tendert 2006 februárjában írták ki. Aztán 2007 nyaráig még hármat, az összesen négyből az első hármat ugyanis érvénytelenítették, mindháromszor ugyanazon séma szerint. A jelentkezések többségét érvénytelennek nyilvánították, majd a versenyben maradt egy pályázót győztesnek mondták ki, de a tenderből főként formai okok miatt kizárt pályázók mindig meg tudták semmisíttetni az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

A pályázók kizárása a NIF történetében sem most fordult elő először. Ez történt 2006-ban az M7-es Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakaszánál. Ott az első körben még legdrágább ajánlatot tevő Viadom útjából takarították el a pályázat kétszeri felfüggesztése és miniszteri beavatkozás után az összes vetélytársat. A vesztesek számára csekély vigasz, de a cég később mégis csődbe ment.