Üldözik a külföldi szerencsejátékokat

2005.06.25. 10:30
Eddig is tilos volt, de mostantól ellenőrzik is. A szerencsejáték törvény módosításával a Pénzügyminisztérium érvényt szerezhet a külföldön szervezett, és így Magyarországon illegális játékok, egyebek között a Sportingbet és a Bet&Win által kínált fogadások vagy az online pókerjátszmák hazai tilalmának. A hirdetések közzétevőit is megbírságolják, a játékosoknak pedig nem utalhatják át a bankok a nyereményüket. A Sportingbet Brüsszelhez fordult, és a magyar Alkotmánybíróság előtt is megtámadja szabályozást.
Jelentősen szigorítaná a jelenleg is tiltottnak minősülő külföldi (gyakorlatilag az online) szerencsejátékokra vonatkozó előírásokat a szerencsejáték törvény parlament előtt fekvő módosítása. Az elfogadás előtt álló jogszabálytervezet úgy hoz újdonságot, hogy az eddig is élő tilalmakat kibontja. Egyes esetekben pedig például büntetést szab az eddig "csak úgy", mindenki lelkiismeretére apellálva tiltott cselekeményekre. A törvényjavaslatot előterjesztő Pénzügyminisztérium szerint a szabályozás mindenben megfelel az uniós előírásoknak, a Sportingbet jogászai szerint azonban ez ellentétes a szolgáltatások szabadságával. Ezt már egy hasonló ügyben az Európai Bíróság is megállapította.

Tilos lesz az utalás

A törvénymódosítás új tiltást a bankok, pénzügyi szervezetek felé fogalmaz meg: semmilyen módon nem működhetnek közre, nem segíthetik az illegális játékokban való részvételt, azaz egyebek között nem teljesíthetnek például ilyen célú átutalásokat. Oravecz László, az Szerencsejátékfelügyelet főosztályvezetője az Index kérdésére elmondta: azt, hogy ez a tiltás hogyan működik majd a gyakorlatban, egyelőre kérdéses, további részletszabályokat kell majd kidolgozni. A főosztályvezető szerint van olyan európai ország, ahol például az ismert - és ugyancsak illegálisnak minősülő - online szervezett játékok esetében a pénzügyi felügyeletek (a magyar PSZÁF-nak megfelelő hatóságok) meghatározzák azokat a számlaszámokat, ahova nem teljesítenek utalást. Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy a pénzintézetek a számlaszerződés keretében nyilatkoztatják ügyfeleiket arról, hogy azok nem adnak tiltott szerencsejátékkal összefüggő megbízást. Azt azonban, hogy például a bankkártyás fizetés esetében hogyan lehet érvényt szerezni a tiltásnak, még nem tudni.

Játszani eddig sem lett volna szabad

A külföldi játékokban részt venni eddig sem volt szabad, pontosabban bizonyos esetekben ez kifejezetten tilos. Máskor csak azzal kell számolni, hogy a játékos a magyar állam, így például a bíróságok részéről semmiféle segítségre nem számíthat, ha átverték vagy egyszerűen nem fizetik ki a nyereményét. Magyarországon elvileg csak a Szerencsejáték Felügyelet engedélyével működő játékok minősülnek szabályosnak. Minden, a felügyelet engedélye nélkül szervezett, vagy akár csak elérhető - például online játék -, illegális, tiltott. A tiltott szerencsejáték rendszeres szervezése mindenképpen bűn, a büntető-törvénykönyv szerint két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető - természetesen ez az országhatárokon belüli szervezésre vonatkozik. Az alkalmi szervezés, illetve a tiltott játékban részt venni azonban csak szabálysértés, feltéve egyebek között, hogy mindez nyilvánosan történik. Oravecz László szerint - bár vonatkozó joggyakorlat egyszerűen nincs - elképzelhető olyan jogértelmezés, mely szerint például egy internet kávézóban játszani már nyilvánosnak, azaz szabálysértésnek minősül.

A felfutás nem rengette meg a hazai piacot

Minket védenek?
A szabályozás célja kettős - mondta az Indexnek Oravecz László. Egyrészt - hasonlóan több európai államhoz - Magyarország is védeni kívánja a hazai szerencsejáték piacot, melynek csak egy része van állami kézben. A főosztályvezető szerint fontosabb ennél a játékosok védelme: az európai országok gyakorlata is eltér a tekintetben, milyen feltételekkel, milyen ellenőrzést követően kaphat engedélyt egy játékszervező, a törvény célja, hogy a magyar játékosok csak megfelelően ellenőrzött, átvilágított szervezőkkel kerüljenek kapcsolatba.
Bár az online játékok természetesen mindig is elérhetőek voltak Magyarországról, igazi felfutásuk - részben a széles sávú, átalánydíjas kapcsolatok terjedésével, részben pedig egyes szolgáltatók magyar oldalainak beindításával - az elmúlt egy-két évben zajlott. Az egyik legismertebb, egész Európában jelenlevő online fogadásszervező, a Sportingbet éppen egy évvel ezelőtt indította be magyar nyelvű lapját. Azóta a regisztrált felhasználók száma meghaladta a tízezret. A BetandWin, a másik európai óriás két hónapja indította el magyar nyelvű oldalát, de ők nem válaszoltak az Index megkeresésére.

Az Szerencsejáték Felügyelettől kapott válasz szerint "mivel az ilyen tevékenység a Magyar Köztársaság területén a felügyelet engedélye nélkül a teljes illegalitás talaján van, ezért az érintett tevékenységek nagyságrendjéről nem rendelkezünk hiteltérdemlő adatokkal". Ugyanakkor a felügyeletnél úgy látják: a szerencsejátékok forgalmi adatai alapján ezen illegális tevékenységek hatására nem mutatható ki olyan szignifikáns csökkenés, amely kizárólag ennek köszönhetően állt volna elő. Ezt erősítette meg Somorai László, a Szerencsejáték Rt. kommunikációs igazgatója is: az Rt. árbevétele alapvetően az ötös lottó halmozódásának alakulásával mutat összefüggést, ha hosszú ideig nincs ötös és milliárdos nagyságrendű lesz a nyeremény, többen játszanak. A 2003-ban (ekkor volt az öt milliárdos halmozódás) 125 milliárd, 2002-ben 103 milliárd, tavaly 120 milliárd volt a bevétel. Az összegnek mindössze 0,2 százaléka érkezik internetes és telefonos fogadásokból.

Most már tényleg tilos lesz hirdetni

Bár a tiltott szerencsejátékok hirdetése az szerencsejáték törvény 1991-es elfogadása óta tilos Magyarországon, a még hatályos jog semmiféle szankcióval nem fenyegeti a tiltást megszegőket. Oravecz László nem tudott adatokkal szolgálni arról, vajon hány ilyen hirdetés jelenhetett meg az utóbbi időben (több újság és számos internetes portál folyamatosan közöl reklámokat), az viszont biztos, hogy eddig az SZF jogerősen nem szabott ki büntetést ilyen ügyben. Nem volt ugyanis egyértelmű, egyáltalán ki terhel felelősség az ügyben: a hirdetőt, a hirdetés szervezőt vagy a reklámot közzé tevőt. Az új szabályozás biztosra megy: mindenki büntethető, az ellenőrzés átkerül a fogyasztóvédelemhez, a tilalmat megszegők pedig bírságra számíthatnak. Az új szabályok szerint ennek összege 500 ezer és 10 millió forint között lehet (a jelenlegi törvény alapján 200 ezer 4 millió forint között lehetne a büntetés).

Nem hagyják

A Sportingbet hivatalos panaszt nyújtott be Brüsszelben a magyar szabályozással kapcsolatban, ha a törvénymódosítás hatályba lép, a magyar Alkotmánybíróság előtt is megtámadják azt - írta az Indexnek Matt Jellicoe, a cég marketing vezetője. Hangsúlyozta: kétségtelen, hogy az unió lehetőséget ad más tagországban bejegyzett vállalkozás szolgáltatásnyújtásának korlátozására közrendi vagy közbiztonsági okokból, azonban az ilyen fajta korlátozás csak akkor jogszerű, ha azok minden piaci résztvevőre egyformán érvényesek. Az Európai Bíróság egy 2003-as ítéletében egyértelműen kimondta, hogy a közrendi záradékra hivatkozással nem lehet más tagállamból induló szolgáltatás nyújtását korlátozni abban az esetben, ha a tagország monopóliuma is aktívan reklámozza a szolgáltatását.

A Sportingbet oldalain 110 országból játszanak, köztük valamennyi EU országból is. Matt Jellicoe szerint számos európai országban próbálják védeni a szerencsejátékot, mint állami monopóliumot különböző korlátozásokkal, de mivel a Sportingbet minden szükséges engedéllyel rendelkező szerencsejáték szervező cég egy uniós tagállamban, bármely korlátozás a reklám tevékenységünkre jogszerűtlen.

Oravecz László szerint nincs gond a tervezett szabályozással: a kontinentális európai országok többségében a magyarhoz hasonló szabályozás létezik ezen a téren, vagyis az egyes európai országok többsége igyekszik a hazai szerencsejátékok védelmében a külföldi szerencsejátékok megjelenését, az abban történő legális részvételt korlátozni, illetve tiltani.A főoszályvezető szerint az Európai Bíróság eddigi ítélkezési gyakorlata a hazai szabályozást nem kifogásolta, illetve az eddigi ítélkezési gyakorlattal nem is ellentétes a tervezett szabályozásunk. Nem tudnak arról sem, hogy Brüsszel befogadott volna olyan panaszt, amely a hazai szabályozást kifogásolná, márpedig, ha az Európai Bizottság eljárást indítana, arról azonnal értesítené a tagállamokat.