Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Hazánk nyitott az adóalap-egységesítésre

2006.05.22. 13:40
Több mint egy hónappal azután, hogy Kovács László uniós adóügyi biztos bejelentette, egységesítené az EU-ban a társasági adó alapját, a pénzügyi kormányzat közölte: hazánk nyitott arra, hogy megvizsgálja az erről szóló javaslatot. A szakértők szerint jó az ötlet, de sok gyakorlati kérdés megválaszolatlan.

Magyarország nyitott arra, hogy megvizsgálja a társasági adóalap harmonizációjára vonatkozó uniós javaslatot - mondta Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára hétfőn. A javaslatot Kovács László uniós adóügyi biztos fogalmazta meg még márciusban.

Költséges és összehasonlíthatatlan

Kovács szerint az, hogy a társasági adóalapot különböző módokon számítják ki az Európai Unióban, jelentősen növeli a több tagállamban is jelen lévő vállalatok ügyviteli költségeit. A nagyobb cégeknél mintegy kétszázalékos költségnövekedést jelent ez, a kisebbek helyzete még rosszabb. A különböző adóalap-számítási módszerek emellett összehasonlíthatatlanná teszik az adóterheket is. Az uniós biztos arra is figyelmeztetett, hogy az adószabályok átláthatóbbá tételét, az adócsalások megakadályozását is szolgálná a kezdeményezése.

Brüsszelben már 2004 szeptembere óta munkacsoport foglalkozik a kérdéskörrel, amelyben nemcsak az EU, illetve a tagállamok szakértői vesznek részt, hanem vállalati és egyetemi szakemberek is. A javaslatról április 7-én tárgyalt először az Európai Bizottság (EB), amely akkor támogatta az elképzelést, mondván: a közös konszolidált társasági adóalap létrehozása számos akadályt megszüntetne az EU belső piacán.

Az EB ugyanakkor csak 2008-ban akarja hivatalosan előterjeszteni erre vonatkozó törvényjavaslatát, ami az elemzők szerint arra utal: a testület is tisztában van azzal, hogy az egységesítés bonyolult és sok technikai kérdést felvető folyamat. Azzal a szakértők is egyetértenek, hogy az egységesítés jelentősen növelné az Európai Unió versenyképességét az észak-amerikai és a távol-keleti térséggel szemben - persze úgy, hogy a ma még a többieknél jobb feltételeket kínáló tagállamok versenyképessége romlana.

Az adókulcshoz nem nyúlnak

A javaslat szerint csak az adóalapot akarják harmonizálni, arról nincs szó, hogy az adókulcsokat is az EU szabná meg. Ez mindenütt továbbra is nemzeti hatáskör maradna. Ennek ellenére elismerik, egyelőre mind a bizottságon belül, mind a tagállamok között vannak ellenzői az elképzelésnek (ez utóbbiak közé tartozik Írország és Nagy-Britannia).

Az uniós biztos április elején azt mondta, szerinte nagyjából tíz tagország határozottan támogatja, körülbelül ugyanennyi habozik, kivár, a többiek ellenzik a javaslatot. A mostani magyar álláspont enyhe igenként fogható fel. A szakértők korábban több kifogást fogalmaztak meg a tervezett változtatásokkal kapcsolatban.

Beér Gábor, a KPMG tanácsadó cég adómenedzsere azt mondta: ha egységes adóalapról beszélünk, egységes adó előtti eredménynek kell lennie, vagyis az érintett cégeknek nemzetközi számviteli sztenderdet kell alkalmazniuk, ami szintén pluszköltségeket jelentene. Az igazi megoldást a szakértő az egységes számviteli szabályozás megteremtésében látná, ez azonban - a kontinentális és brit hagyományok különbsége miatt - "nagyon nagy falat" lenne az unió jelenlegi állapotában.

A Deloitte adótanácsadója, Oszkó Péter is szkeptikus, szerinte a megvalósításban is rejlenek buktatók, mivel különböző adóztatási módok alakultak ki az egyes tagállamokban. A kérdés azért is érinti érzékenyen egyes országok kormányait, mert szemben a hazai gyakorlattal, ahol viszonylag alacsony a társasági adóból származó költségvetési bevétel - a forgalmi típusú adók jelentik a nagyobb arányt a büdzsében -, a nyugat-európai országokban ez akár jelentős bevételkiesést is jelenthet. Arról nem is beszélve, hogy az alacsonyabb kelet-európai adókulcsok miatt a nyugati országok elveszíthetik a cégeik egy részét.