Kedden lesz nyilvános az új adóterv

A társasági adó alapjának harmonizációjára az EU versenyképességének javítása miatt van szükség - fejtette ki lapunknak Kovács László, az Európai Bizottság adóügyi biztosa. Az elmúlt években az unió versenyképességi lemaradása tovább nőtt az USA-val és néhány ázsiai országgal szemben. Ennek egyik oka, hogy a közösség egységes belső piaca nem működik megfelelően, ez részben arra vezethető vissza, hogy a vállalatok a 25 tagállamban 25 eltérő adórendszerrel szembesülnek. Ez jelentős többletköltséget és adminisztratív pluszterheket okoz.

Ha egységes lenne a társasági adó kiszámításának módja, akkor a cégeknek elég lenne egy szabályrendszert alkalmazniuk, számottevően csökkennének működési költségeik és adminisztratív terheik - húzta alá Kovács László. A kezdeményezés azonban komoly nehézségekbe ütközik. A tagállamok egy része ugyanis az adózási kérdésekben meglévő szuverenitásába ütközőnek tartja a harmonizáció tervét. A bizottság tavaly mégis szakértői csoportot hozott létre a tagállamok képviselőinek részvételével, ennek feladata meghatározni, mi számítson bele az adóalapba.

Az adóügyi biztos kedden terjeszti az Európai Bizottság elé egy állásfoglalás-tervezet formájában a szakértői csoport eddigi munkájának összefoglalóját, illetve a további munka időrendjét. Ha a biztosi kollégium rábólint, akkor legkésőbb júniusban a tagállamok pénzügyminiszteri tanácsa elé kerülhet a tervezet.

Úgy tűnik, most a tagállamok több mint egyharmada határozottan támogatja azt (közéjük tartozik Magyarország is). Van azonban hét olyan ország is, amely erősen ellenzi (Nagy-Britannia, Írország, Szlovákia, Málta és a három balti állam), a többiek kivárnak. A kérdésben egyhangú döntésre lenne szükség. Valószínű, hogy emiatt a harmonizációt végül az úgynevezett megerősített együttműködés keretében csak az ezt támogató tagországok hajtják végre.

Már negyven éve is volt ilyen ötlet

Az Európai Közösség már a hatvanas években is megpróbálkozott a társasági adó alapjának harmonizációjával - helyezte perspektívába a mostani törekvéseket Erdős Gabriella, a PwC vezető cégtársa. Szerinte az alapkonfliktust a közösségi alapszerződés alapelvei között feszülő ellentmondás okozza. Miközben ugyanis a négy szabadság elvéből egységes társasági adó következne, addig a szubszidiaritás elve a közvetlen adók szabályozását tagállami hatáskörbe utalja.

Egy 2001-es brüsszeli tanulmány a társasági adó harmonizálásának négy lehetséges módszerét fogalmazta meg: 1. lehetne egyetlen, a vállalatcsoport központja országának törvényei szerint készített konszolidált adóbevallás benyújtására kötelezni a több tagállamban jelen lévő cégeket; 2. harmonizálni lehetne az adó alapját, fenntartva az eltérő kulcsok rendszerét; 3. uniós szintű társasági adótörvényt lehetne készíteni, hatályon kívül helyezve a nemzetieket; 4. apró lépéseken keresztül lehetne fokozatosan egyre több szabályt kötelezővé tenni. Kovács László készülő javaslata a 2. módszer radikális verziója - emelte ki Erdős Gabriella. Azért radikális, mert a cégcsoportok konszolidált eredményét nem a leányvállalatok által elkészített adóbevallásából állítanák össze (kiszűrve a csoporton belüli ügyletek adóhatását), hanem a cég központjában, egy helyen számítanák ki.

Az egységesítés elve sok előnyt tartogat, például egyszerűsíti a behajtást, ezért önmagában támogatandó, de a részleteket illetően nagyon sok a kérdőjel. Nem tudni például még, mi lesz a kompromisszum alapja. Ha az adóalapot nem a lehető legszűkebben határozzák meg, akkor azokban az országokban, ahol szűkebb a (nemzeti) adóalap, a közösségi adóalap alá tartozó cégek hátrányba kerülnek a nemzeti adóalap alá tartozó társaságokkal szemben.

Az egyetlen lehetséges megoldásnak látszó megerősített együttműködés is sok gond forrása lehet. Nem világos például, mi lesz azokkal a cégekkel, amelyek olyan országokban is jelen vannak, ahol megmarad a nemzeti adóalap-számítás. A gyakorlatban az ehhez hasonló problémák tömkelege miatt nem tűnik gyorsan megvalósíthatónak a terv - véli Erdős Gabriella.