Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Megalapozatlan a járulékcsökkentés ötlete?

2006.01.23. 13:10
A tb-járulékok tíz százalékos csökkentését ígérte a napokban a Fidesz, amely azóta már felvetette a 14. havi nyugdíj ötletét is. A nagyobbik ellenzéki párt szerint a foglalkoztatást nagyban javítaná, ha a tb-járulékok 29-ről 19 százalékra csökkennének, az elemzők szerint ez igencsak kétséges. Még a mostani kormánnyal igencsak kritikus jegybank is inkább növelné, mintsem csökkentené a nyugdíjrendszerbe áramló pénz mennyiségét.
A társadalombiztosítási járulék 10 százalékpontos csökkentését ígéri a Fidesz, ha hatalomra kerül. A párt vezetői szerint ez a lépés egy újabb tőkejuttatási programmal együtt képes lesz a magyar gazdaság problémáit orvosolni. A párt különböző politikusai eltérően vélekednek arról, hány munkahelyet jelentene ez, a prognózisok egy éven belül 120-200 ezer új munkahelyről és a gazdasági növekedés 2-3 százalékpontos élénkítéséről szólnak.

Már most is fenntarthatatlan a rendszer

Mekkora realitása van a 10 százalékpontos járulékcsökkentésnek? A jelenlegi szerkezetben a munkavállalók által fizetett összesen 29 százaléknyi járulékból 18 megy a nyugdíjbiztosítóhoz, 11 az egészségbiztosítási járulék. A Fidesz egyelőre nem utalt pontosan arra, hogy a nyugdíjkasszából és az egészségügyi kasszából mennyit vennének el. A nyugdíjrendszer mostani szerkezetében fenntarthatatlan állapotban van, melynek egyik legfontosabb oka a járulékkulcsok nem megfelelő nagysága, valamint a befizetett nyugdíjjárulékon (mint vagyonkezelésen) elért alacsony hozam.

Egy nemrég készült jegybanki tanulmány szerint a jelenleg érvényes szabályok szerint a GDP 2,4-szeresét kellene a nyugdíjrendszerbe beleönteni annak érdekében, hogy a rendszer hosszabb távon működőképes legyen. A szocialisták által vezetett koalíciós kormány bevezette a 13. havi nyugdíjat, ami a rendszert a GDP közel felével terhelte meg hosszú távon. A TB járulék 4,5 százalékpontos csökkentése (az 1997-98-as reformnál a kulcsok csökkentése nem szerepelt) a GDP nagyságrendjével hasonló mértékű többletterhet okozott.

A fentiek alapján nem nehéz elképzelni azt, hogy egy 10 százalékpontos csökkentés a kulcsoknál és a 14. havi nyugdíj a rendszert milyen mértékben lehetetleníti el. Az alacsonyabb közterheknek csak egy következménye lehet a foglalkoztatottak számának növelése, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy később több nyugdíjat is kell fizetni (többen válnak jogosulttá a nyugdíjakra).

Úgy tűnik, hogy a hosszú távú koncepció, a stratégiai gondolkodás hiányzik a javaslat mögül. Akkor, amikor az Európai Bizottság, de még inkább a magyar gazdaság saját érdeke a nagy elosztórendszerek ésszerű reformját követeli, akkor egy ilyen determináció komoly problémákat okozhat.

Kisebb járulékkal sem lesz több munka

Nehéz becslést adni arra, hogy a járulékkulcsok mérséklésével a foglalkoztatottság milyen mértékben nőne. Feltételezhető, hogy az alacsonyabb közterhek mellett az eddigi rendszer bizonyos módon fehéredhet, másrészt bekövetkezhet egy tényleges foglalkoztatás-növekedési hatás. Az aktivitási ráta Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is alacsony, így a foglalkoztatás növekedése nem csak a munkanélkülieket érinthetné, de az eddig inaktívnak számított részből is táplálkozhat.

A jelenleg körülbelül 350-400 ezer munkanélküli mintegy fele tartósan állástalan, aminek a közterhek mellett egyéb strukturális okai is vannak. Feltételezhető, hogy az újonnan foglalkoztatottak része képzettségét tekintve inkább átlag alatti, ehhez kapcsolódóan olyan ágazatokban, területen helyezkedhetne el, ahol a versenyhelyzet egyébként is éles (Kína, Románia, Ukrajna). Amikor egy román munkás feleannyi bérért dolgozik, és egy kínai munkás bére negyedakkora, mint nálunk, akkor ilyen radikalizmus mellett is csak korlátozott eredmény érhető el.

Előremenekülés

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a versenyképesség növelésének fontos eleme kell hogy legyen az adórendszer áramvonalasabbá tétele, a munkaerő közterheinek ésszerűbb elosztása, ugyanakkor rövid távú szemléletre utal az, ha csak néhány részletet változtatunk ezek közül. Az államháztartás hiánya jelenleg is az egyik legmagasabb a régióban.

Lényegesen erősebb pozícióra lenne szükség ahhoz, hogy a bevételek radikális csökkenésének kockázatát fel lehessen vállalni (TB járulék csökkentése), emellett a kiadások növelése mögé (gázkompenzáció, tőkejuttatási program, jelentősebb gyógyszertámogatás) forrást lehessen állítani. A javaslatok inkább egyfajta előre menekülésnek tűnnek, de mintha nem reális helyzetértékelésen alapulnának.

Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy 120 ezer vagy esetleg 200 ezer új munkás önmagában képes lenne megoldani a rendszer problémáit. Különösebb részletes indoklás nélkül úgy gondoljuk, hogy egy év alatt a mostani feltételek mellett nem elképzelhető, hogy a hazai gazdaság szerkezete olyan mértékben alakuljon át egy elem megváltoztatásától, hogy a növekedési ütem 2-3 százalékponttal gyorsuljon, a járulékcsökkentés az ígért tőkejuttatási rendszerrel együtt nem ad választ a nagy elosztórendszerek reformjának kérdésére (hosszú távon fenntartható pozíció).

Az MSZP államcsődöt lát

Az elemzők mellett természetesen a legfőbb politikai ellenfél sem hagyta szó nélkül az ellenzéki párt javaslatát. Az MSZP szerint ha a Fidesz javaslatai teljesülnének, az a társadalombiztosítás illetve az államháztartás csődjét jelentené. A 10 százalékpontos járulékcsökkentés miatt körülbelül 650 milliárd forintnyi bevételtől esne el a nyugdíjkassza.

A kieső bevételek pótlására Gyurcsány egy korábbi kijelentése szerint körülbelül 900 ezer új foglalkoztatott kellene, Lendvai Ildikó szerint ha csak 200 ezer fős bővülés lenne, akkor egy új foglalkoztatottnak havonta legalább 500 ezer forintot kellene keresni. Az MSZP szintén gondolkodik a tb-járulék csökkentésében, de a Fidesznél lényegesen mérsékeltebb mértékben. Az elfogadott adótörvény szerint jövőre 2, míg 2009-ben 3 százalékponttal lesz kisebb a tb-járulék.