Szerkezetváltás
Ugyanakkor változás megy végbe a belső felhasználás szerkezetében. Míg tavaly a fogyasztás hét, a beruházások három százalék körül bővültek, idén fordított dinamika, a beruházások nyolc, a fogyasztás két százalékos emelkedése valószínű. Ezzel is összefügg, hogy az építőipar a 2003. évinél jóval gyorsabban, a kereskedelem viszont lassabban fejlődik.
A foglalkoztatottak száma éves átlagban a költségvetési szektorban érezhetően, az üzleti szférában minimálisan emelkedett. Az év végén azonban a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben már csökkent a foglalkoztatottak száma 2002 decemberéhez képest. A versenyszférában kilenc, a költségvetésiben csaknem 18 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek.
A költségvetésben az év első nyolc hónapjában még húsz, az utolsó négy hónapban már csak hét százalék körüli volt a növekedés. A reálkeresetek 9,2 százalékkal voltak magasabbak a 2002. évinél. Idén viszont a bérek vásárlóereje csak egy százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál.
Csökkenő hiány
A külső egyensúly 2003-ban sokat romlott, azonban trendváltásra utal, hogy a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiánya az utolsó negyedévben már kisebb volt, mint egy évvel korábban. Idén - főleg a beruházási fellendüléshez kapcsolódóan - a külkereskedelmi hiány még emelkedni fog, ezt azonban részben ellentételezi az idegenforgalmi aktívum bővülése. A GDP 5,6-5,8 százalékát kitevő tavalyi hiány idén várhatóan 5,5 százalék alá csökken.
A kormány szerint az államháztartás EU módszertana szerint számított hiánya 2004-ben a GDP 4,6 százalék lesz, míg a pénzforgalmi szemléletű, vagyis a tényleges havi pénzmozgásokat összegző deficit 5,8 százalék körül várható. A kormány feltehetőleg valóban mindent el fog követni, hogy a hiány ne legyen magasabb ennél, a hitelessége szempontjából immár kulcsfontosságú szintnél.
A következő hónapokban az áremelkedés még átmenetileg gyorsul, hét százalék fölé kerül, az év végére azonban ismét 5,5-6 százalék között várható.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
