A kormány tudja, de titkolja
További Magyar cikkek
Noha a kormány hivatalos kommunikációjában görcsösen ragaszkodik a néhány hónapja kissé leszállított 2008-as költségvetési hiánycélhoz, az valójában már tisztában van vele, hogy minden bizonnyal a hangoztatottnál is jóval kisebb lesz az idei államháztartási deficit. Úgy tudjuk, a Pénzügyminisztériumban úgy kalkulálnak, hogy lényegében a kisujjukat sem kell megmozdítaniuk ahhoz, hogy a hiány a GDP 3,5 százalékát tegye ki. Információink szerint maga Veres János tárcavezető is elismerte néhány helyen, hogy különösebb erőfeszítés nélkül meglesz a 3,5 százalékos deficit – ami persze azt is jelenti, hogy durva költekezés nélkül ennél szebb is lehet a 2008-as büdzséegyenleg.
A kabinet pár hónappal ezelőtt vitte le a konvergenciaprogramban vállalt 4 százalékról 3,8 százalékra az idei hiánytervet, ám már akkor is látni lehetett, hogy az új célt is óvatosan fogalmazta meg a pénzügyi kormányzat. Egyébként a 4 és a 3,5 százalék közötti differencia forintban kifejezve durván 140 milliárd forintot takar. A titkolózás egyebek között éppen arra lehet jó, hogy ezért a 140 milliárdért ne induljon harc a költségvetés vitájában, ne is érkezhessenek olyan kiadási javaslatok, amelyek erre az összegre alapoznak. A kománynak ugyanakkor, ha akar, mégis van hova nyúlnia.
Jelek
Azóta egyre-másra jelentek meg a különféle statisztikák, adatok, amelyek a 3,8 százaléknál kisebb idei deficitet valószínűsítettek. Tegnapelőtt a KSH vizsgálta felül a tavalyi államháztartási szaldó előzetes számát, és a revízió lényegesen szebb egyenleget eredményezett – a kisebb bázishiány pedig az idei költségvetési hiánycél könnyebb teljesítésére utal. (Egyszerűsítve: mivel az idei gazdálkodás, a bevételek és a kiadások várt alakulása döntően az előző évi számokra épül, a nem egyszeri tételeknek köszönhető egyenlegjavulás várhatóan ismétlődik.)
A Fidesz szerint spájzol a kormány
A Fidesz szerint felvetődik a gyanúja annak, hogy a szocialisták az előre hozott választásokra "spájzolták" azt a 450 milliárd forintot, amelyre az államháztartási hiányadatok korrigálása után derült fény - mondta Répássy Róbert, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Fidesz - egy nappal ezelőtti bejelentésüknek megfelelően - a házbizottság csütörtöki ülésén kezdeményezte, hogy a parlament függessze fel a 2007-es zárszámadás tárgyalását, mert a kormány által beterjesztett 2007-es zárszámadásban 5,5 százalékos hiány szerepel, azonban kiderült, hogy a Pénzügyminisztérium 450 milliárd forinttal tévedett, és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint csak 5 százalékos lett a hiány. Emiatt Varga Mihály, a költségvetési bizottság fideszes elnöke azt is javasolta, hogy a testület hallgassa meg a Pénzügyminisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal és az Állami Számvevőszék illetékeseit.
Répássy Róbert értékelése szerint a KSH leleplezte a kisebbségi kormányt, amely nem tud elszámolni a 2007-es költségvetésből 450 milliárd forinttal. "Felmerül a gyanúja, hogy ezt a pénzt az MSZP az előre hozott választásokra spájzolta" - fogalmazott a politikus, aki szerint a bizottsági ülésen tisztázható, hogy megalapozott-e ez a gyanú.
Ezt fejelte meg tegnap két friss statisztika. Az MNB által nyilvánosságra hozott publikáció szerint az idei második negyedévvel záruló négy negyedévben a GDP 3,5 százalékára rúgott az államháztartás finanszírozási igénye. (A finanszírozási igény bár nem teljesen egyezik meg a költségvetési hiánnyal, illetve egyenleggel, de a tapasztalatok alapján nagyon jól közelíti.) Sőt mi több, ha csak a második negyedévet nézzük, abban a három hónapos periódusban az államháztartás finanszírozási igénye a három hónapos intervallumban létrehozott GDP mindösszesen 2,7 százalékát tette ki. Ez a szám azt mutatja, hogy ha minden negyedévben úgy gazdálkodna az állam, és akkora lenne a bruttó hazai termék, mint a második negyedévben, akkor a 2008-ban 2,7 százalékos államháztartási deficit képződne.
Hasonlóan kedvező képet festő számokat közölt tegnap a KSH is. A statisztikai hivatal nem az államháztartás finanszírozási igényét, hanem a kormányzati szektor hiányát mérte, és arra jutott, a második negyedévvel záruló négy negyedévben 3,8 százalékos volt a kormányzati szektor GDP-arányos deficitje, de úgy, hogy az idei első félévben 2,2 százalék volt mindösszesen a hiány.
Akár a jegybank, akár a KSH adataiból indulunk ki, azok egyaránt arra mutatnak, a kormány által most még tartott célnál kisebb hiányadattal örvendeztethet meg minket majd az éves adatok ismeretében jövő év elején a pénzügyi tárca, illetve a kabinet. Ennek magyarázata, hogy akár a 3,5, akár a 3,8 százalékos, a tavalyi év harmadik és negyedik, valamint az idei első és második negyedévet felölelő időszakra vonatkozó finanszírozási igényt, illetve kormányzati szektor hiányát vesszük alapul, a tavalyi második felévben történt - ezért ezekben a számokban még egyenlegrontó tényezőként szereplő - tranzakciók idén nem ismétlődnek meg, így automatikusan javulni fog az idei négy negyedévből álló intervallumra kimutatott államháztartási egyenleg.
Ezért lesz jobb a szaldó
A költségvetési célnál kisebb idei hiányra utalnak egyebek mellett a historikus mélypontra eső kormányzati beruházási kiadások, és az, hogy a kamatkiadások a korábban gondoltnál kevésbé romlanak, véli Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője. A szakértő szerint bár a közszféra bérkiadásai és a jóléti, szociális kiadások is emelkednek, és a csökkenő foglalkoztatottság miatt a nemzetgazdasági bértömeg sem indokol a korábban számított mértékű jövedelemadó- és járuléknövekményt, mégis a fent említett két kiadási tényező ezeket ellensúlyozza, és elérhető a 3,3 százalékos idei költségvetési hiány.
Konkrétan: tavaly ősszel a MÁV egy 60 milliárd forint körüli transzfert kapott, valamint öt Gripen vadászgép érkezett, növelve a költségvetési kiadásokat, ezek a GDP 0,5 százalékát kitevő ügyletek idén nem ismétlődnek meg.
Nagyon maastrichtiek leszünk
Ha pedig idén a költségvetés hiánya legfeljebb a GDP 3,5 százalékát éri el, az azt is jelenti egyben, hogy egy korrekciós tényező miatt már idén teljesítenénk az euróbevezetés költségvetési - maastrichti - kritériumát. Ha netalán a deficitszám kettessel kezdődne, akkor még korrekciós tényező nélkül is kipipálhatnánk a szóban forgó feltételt.