Erzsébet
1 °C
4 °C

Majd minden miniszter szívni fogja a fogát

2008.09.15. 11:16
A kancelláriát vezető Kiss Péteren és a külügyi tárcát irányító Göncz Kingán kívül minden miniszternek nemcsak reálértelemben, hanem nominálisan is kevesebbel kell beérnie jövőre a 2009. évi költségvetési tervezet szerint. Ráadásul gyakorlatilag keresztet vethetnek 80 milliárd forintnyi tartalékra is. Vasútra sokkal több, közútra kevesebb jut. Az olimpiát követő évben megugrik a sportteljesítmények elismerésére szolgáló keret. A kormány a metróépítést az ideinél 60 százalékkal kevesebb forrással támogatja meg. A cégeknek hiába ígértek könnyítést, bőven az infláció felett nőnek terheik, a kormány az idei 700-720 milliárd után jövőre 800 milliárd feletti összeget vár tőlük. Célegyenesben a jövő évi költségvetés.

Igen komoly spórolásra szorítja rá a jövő évi költségvetés a minisztériumokat - derül ki a 2009. évi büdzsének az Index birtokába került tervezetéből. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat még formálódik, a kormány még egy vagy két ülésén tárgyalja az állam 2009-es gazdálkodását meghatározó pénzügyi tervret, mielőtt szeptember 30-ig benyújtja az Országgyűléshez, de nagyobb változtatások vélhetően nem lesznek rajta.

Kiss Péter, a különc

No de mennyi a hiány?

Hogy nem teljesen kész még a büdzsé, mi sem mutatja jobban, hogy a Pénzügyminisztériumban még nem számolták ki forintra, mekkora is lesz jövőre a hiány az államháztartás négy alrendszerében. Ha hihetünk a még az idei költségvetési törvényhez mellékelt korábbi kimutatásoknak, a konvergenciaprogramban vállalt 3,2 százalékos GDP-arányos célhoz 978 milliárdos deficit tartozna.

A tárcákat érintő kemény nadrágszíjhúzást jól szemlélteti, hogy szinte minden minisztérium kevesebb pénzhez – úgynevezett támogatási előirányzathoz – jut jövőre az adókból, járulékokból, illetétekből és egyéb díjakból, mint idén. Két kivétel van ez alól: a külügyi tárca ugyanannyit kap a közösből, mint 2008-ban, a Kiss Péter vezette Miniszterelnöki Hivatal pedig 1 százalékos plusszal (forintban mérve csaknem 2 milliárd forintos emelkedéssel) büszkélkedhet. Összességében a minisztériumok az alkuk eredményeként nominálisan durván 250 milliárd forinttal kevesebbre számíthatnak a befolyó közterhekből az idei apanázsokhoz képest. Ez már önmagában is azt jelenti, hogy 10 százalékkal kevesebb jut a tárcáknak csak a számokat alapul véve. Ám ha figyelembe vesszük az inflációt is, úgy reálértelemben már közel 15 százalékos fogyókúrán kell átesniük. A reálértelemben vett csökkenés már igaz a két említett tárcára, a kancelláriára és a külügyminisztériumra is.

A 120 milliárd innen jön

Érdekesség, hogy a kormányzati szigor jól tetten érhető akkor is, ha egy másik kiindulóponthoz mérjük a 2009-es tervezetet. Fél évvel ezelőtt a kabinet elfogadott egy kormányhatározatot, az rögzítette a jövő évi támogatási előirányzatokat a tárcák számára. Nos, ahhoz képest is bő 120 milliárddal tovább faragta a kormány a minisztériumi kereteket - ez a szám pedig ismerősen cseng, hiszen Gyurcsány Ferenc kormányfő néhány hete a jövő évi adócsökkentés részbeni fedezeteként jelentette be, hogy hozzávetőleg 120 milliárd forintot lecsípnek a minisztériumi pénzekből.

De nemcsak emiatt fogják szívni a fogukat a tárcavezetők, hanem azért is, mert a kormány létrehozat velük egy közel 80 milliárd forintnyi, úgynevezett fejezeti egyensúlyi tartalékot, amit zárolnak is nyomban, vagyis ezt a pénzt sem engedik elkölteni a minisztériumoknak. Ebből a tárcák csak akkor láthatnak viszont valamennyit – esetleg az egészet –, ha minden rendben megy az államháztartásban, ők is fegyelmezetten költenek, és szépen beszedik a tervezett saját bevételeiket, plusz, ha a gazdaság fehéredéséből sok-sok tízmilliárd forintnyi pluszpénzhez jut az államkassza. Vagyis lapunk megítélése szerint nem is kicsi a sansz arra, hogy erre a summára keresztet is vethetnek a tárcák.

A tárcák közül egyértelműen a szétszabdalt gazdasági és közlekedési minisztérium, illetve az önkormányzati tárca utódai a legnagyobb vesztesek. Bár kicsit megnehezíti az összevetést a kormány szerkezetében a nyár elején végrehajtott átrendezés, aminek eredményeként az egykori Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium feladatait most négy helyen látják el, mégis jól látható, ez a négy gazda nominálisan az idei apanázs kétharmadát kapja meg jövőre. Durván 150 milliárd forinttal kevesebb pénzből kell tehát megoldani a szóban forgó négy feladatgazdának, hogy minden rendben menjen 2009-ben a területükön.

Székely Tamás egészségügyi és Szabó Imre környezetvédelmi- és vízügyi miniszter sem fog kicsattanni az örömtől, az idei támogatás egyhatodáról lesznek kénytelen lemondani jövőre.

Öntik a pénzt a lyukas zsákba

Ha közelebbről is szemügyre vesszük az egyes minisztériumi kereteket, több érdekességre bukkanhatunk. A sor elejére kívánkozik, hogy az általános nadrágszíjhúzásból a MÁV és annak állami leányai kimaradnak. Olyannyira, hogy a helyközi személyszállítási közszolgáltatásra és a pályahálózat működtetésére az idei dotációnál kétharmaddal nagyobb összeget, 135 helyett közel 230 milliárd forintot szánnak az adóforintjainkból (ennek döntő része a vasútnál landol, kisebb része a Volán-társaságoknál).

A felemás olimpiai szereplés is a hátterében állhat annak, hogy sportra érezhetően több jut jövőre. Így utánpótlás-nevelésre, iskolai, diák- és felsőoktatási sportra és a szabadidősport támogatására is többet szán a kormány, ahogyan a versenysport is az ideinél magasabb apanázshoz jut. Felettébb érdekes persze, hogy az olimpiát követő évben miért szán többet a kabinet a sportteljesítmények elismerésére, mint ahogyan tette azt idén.

A pénzügyi hatóságoknál vegyes a kép. A vámosok és pénzügyőrök infláció feletti emelést harcoltak ki maguknak, aminek magyarázata lehet, hogy jövőre több feladattal gazdagodnak. Az Államkincstár is valamivel többhöz jut az ideinél, ám az az APEH, amelytől a kormány elsősorban reméli az irdatlan mértékű gazdasági kifehérítési terv megvalósulását, kevesebb támogatásból lesz kénytelen működni, a dologi kiadásoknál (iroda, közüzemi díj, papír, stb.) a lefaragást megérezheti az adóhivatal.

A sztrádapénz ötödére, a metrópénz 60százalékkal esik vissza

Legalább ekkora érdeklődésre tarthat számot, hogy a sztrádaépítést jövőre állami forrásokból gyakorlatilag parkolópályára teszi a kormány. Tavaly még 200 milliárdnál is többet fordítottak a büdzséből autópálya-építére, amellett, hogy magáncégek bevonásával, ppp-konstrukcióban is épültek sztrádák, idén már csak 100 milliárdot emészt fel a büdzséből az autópálya-építés, jövőre pedig alig 20 milliárdot. A 20 milliárdon túl van még egy tétel, amely az állam sztrádakiadásait takarja, mégpedig a korábbi ppp-konstrukcióban épült szakaszok után a magáncégeknek fizetendő úgynevezett rendelkezére állási díj. Ez az idei 54 milliárdról 56 milliárdra kúszik fel.

A közúthálózatra szánt forrásoknál is tetten érhető az állami szűkmarkúság. Az útpénztárból végzik a közutak felújítását, a tavalyinál közel 15 milliárddal kevesebb jut erre adóforintjainkból. Bár az útpénztár saját bevételei (díjak) ezt valamelyest ellensúlyozzák, de azért összességében az utak javítására az ideinél kevesebb pénz jut jövőre.

A fejlesztési és gazdasági tárca beruházásösztönzési kerete megfeleződik és 18 milliárdra apad, emellett pedig a kis- és középvállalkozások támogatására létrehozott célelőirányzatból is egyhatodnyi részt lecsípnek.

A fővárosi négyes metró költségeihez az idei 16,2 milliárdos előirányzat helyett alig 10 milliárdot tervez a kormány a saját zsebéből hozzátenni.

A lakossági tájékoztatási keretből is kicsit visszavesz a kormány, igaz, az idei 1 milliárd helyett körvonalazódó 900 milliós tétel nem jelent nagy megtakarítást.

A kettősség jellemzi Gyenesei István minisztériumát: a sportra többet tudott kialkudni, ám a számok arról tanúskodnak, hiába hangoztatta, hogy a lakásfelújításra (javarészt a panelprogramra) több jut jövőre, a költségvetési terv az idei 10 helyett 9 milliárddal számol. Ezen a tényen az sem változtat, hogy más típusú lakástámogatásra néhány milliárddal többet fordít a kabinet az idei 190 milliárdnál, mert ez főként az államilag támogatott lakáshitelek utáni kamattámogatást takarja.

Cégek: nem mínusz 25 milliárd, hanem plusz sok tízmilliárd

Kamatkiadások

Az államadósság után fizetendő kamatokra az idei, eredetileg 1110 milliárdra tervezett, a legfrissebb kormányzati előrejelzés alapján 1148 milliárd forintra becsült összegnél nominálisan valamivel többet, 1160-1170 milliárdot kell fizetni.

Gyöngyszemre bukkanhatunk a főbb költségvetési bevételeket böngészve is. Gyurcsány Ferenc kormányfő állításával és a kormány minap nyilvánosságra hozott adócsomagjának háttéranyagával szemben a cégek nemhogy nem járnak jól a szolidaritási adónak becézett céges különadó eltörlésével és ezzel párhuzamosan a társasági adó új alapra helyezése mellett végrehajtandó megemelésével, hanem súlyos csapást kell elszenvedniük. Emlékeztetőül: a kormányzat számításaiban 25 milliárd forintos teherkönnyítést állít be ezen három lépés eredőjeként az üzleti szféra számára. Lapunk felhívta a figyelmet, hogy kalkulációink szerint azonban sok tízmilliárddal is rosszabbul járhatnak a cégek. A vállalkozások idén 700-720 milliárd forintot róhatnak le társasági adóként és különadóként, jövőre pedig a hármas intézkedés után már 805 milliárdra számít tőlük az állam a költségvetési terv tanúsága szerint.

A nyugdíjakat jövőre 5,5-6 százalék közötti mértékben tervezi emelni a kormány. Ennek nyomán az öregségi, rokkantsági, özvegyi, 13. havi és más nyugdíjakat is magába foglaló nyugellátások 3100 milliárdnál is többet emésztenek fel 2009-ben.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?