Máté, Mirella
14 °C
30 °C

Majd minden miniszter szívni fogja a fogát

2008.09.15. 11:16
A kancelláriát vezető Kiss Péteren és a külügyi tárcát irányító Göncz Kingán kívül minden miniszternek nemcsak reálértelemben, hanem nominálisan is kevesebbel kell beérnie jövőre a 2009. évi költségvetési tervezet szerint. Ráadásul gyakorlatilag keresztet vethetnek 80 milliárd forintnyi tartalékra is. Vasútra sokkal több, közútra kevesebb jut. Az olimpiát követő évben megugrik a sportteljesítmények elismerésére szolgáló keret. A kormány a metróépítést az ideinél 60 százalékkal kevesebb forrással támogatja meg. A cégeknek hiába ígértek könnyítést, bőven az infláció felett nőnek terheik, a kormány az idei 700-720 milliárd után jövőre 800 milliárd feletti összeget vár tőlük. Célegyenesben a jövő évi költségvetés.

Igen komoly spórolásra szorítja rá a jövő évi költségvetés a minisztériumokat - derül ki a 2009. évi büdzsének az Index birtokába került tervezetéből. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat még formálódik, a kormány még egy vagy két ülésén tárgyalja az állam 2009-es gazdálkodását meghatározó pénzügyi tervret, mielőtt szeptember 30-ig benyújtja az Országgyűléshez, de nagyobb változtatások vélhetően nem lesznek rajta.

Kiss Péter, a különc

No de mennyi a hiány?

Hogy nem teljesen kész még a büdzsé, mi sem mutatja jobban, hogy a Pénzügyminisztériumban még nem számolták ki forintra, mekkora is lesz jövőre a hiány az államháztartás négy alrendszerében. Ha hihetünk a még az idei költségvetési törvényhez mellékelt korábbi kimutatásoknak, a konvergenciaprogramban vállalt 3,2 százalékos GDP-arányos célhoz 978 milliárdos deficit tartozna.

A tárcákat érintő kemény nadrágszíjhúzást jól szemlélteti, hogy szinte minden minisztérium kevesebb pénzhez – úgynevezett támogatási előirányzathoz – jut jövőre az adókból, járulékokból, illetétekből és egyéb díjakból, mint idén. Két kivétel van ez alól: a külügyi tárca ugyanannyit kap a közösből, mint 2008-ban, a Kiss Péter vezette Miniszterelnöki Hivatal pedig 1 százalékos plusszal (forintban mérve csaknem 2 milliárd forintos emelkedéssel) büszkélkedhet. Összességében a minisztériumok az alkuk eredményeként nominálisan durván 250 milliárd forinttal kevesebbre számíthatnak a befolyó közterhekből az idei apanázsokhoz képest. Ez már önmagában is azt jelenti, hogy 10 százalékkal kevesebb jut a tárcáknak csak a számokat alapul véve. Ám ha figyelembe vesszük az inflációt is, úgy reálértelemben már közel 15 százalékos fogyókúrán kell átesniük. A reálértelemben vett csökkenés már igaz a két említett tárcára, a kancelláriára és a külügyminisztériumra is.

A 120 milliárd innen jön

Érdekesség, hogy a kormányzati szigor jól tetten érhető akkor is, ha egy másik kiindulóponthoz mérjük a 2009-es tervezetet. Fél évvel ezelőtt a kabinet elfogadott egy kormányhatározatot, az rögzítette a jövő évi támogatási előirányzatokat a tárcák számára. Nos, ahhoz képest is bő 120 milliárddal tovább faragta a kormány a minisztériumi kereteket - ez a szám pedig ismerősen cseng, hiszen Gyurcsány Ferenc kormányfő néhány hete a jövő évi adócsökkentés részbeni fedezeteként jelentette be, hogy hozzávetőleg 120 milliárd forintot lecsípnek a minisztériumi pénzekből.

De nemcsak emiatt fogják szívni a fogukat a tárcavezetők, hanem azért is, mert a kormány létrehozat velük egy közel 80 milliárd forintnyi, úgynevezett fejezeti egyensúlyi tartalékot, amit zárolnak is nyomban, vagyis ezt a pénzt sem engedik elkölteni a minisztériumoknak. Ebből a tárcák csak akkor láthatnak viszont valamennyit – esetleg az egészet –, ha minden rendben megy az államháztartásban, ők is fegyelmezetten költenek, és szépen beszedik a tervezett saját bevételeiket, plusz, ha a gazdaság fehéredéséből sok-sok tízmilliárd forintnyi pluszpénzhez jut az államkassza. Vagyis lapunk megítélése szerint nem is kicsi a sansz arra, hogy erre a summára keresztet is vethetnek a tárcák.

A tárcák közül egyértelműen a szétszabdalt gazdasági és közlekedési minisztérium, illetve az önkormányzati tárca utódai a legnagyobb vesztesek. Bár kicsit megnehezíti az összevetést a kormány szerkezetében a nyár elején végrehajtott átrendezés, aminek eredményeként az egykori Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium feladatait most négy helyen látják el, mégis jól látható, ez a négy gazda nominálisan az idei apanázs kétharmadát kapja meg jövőre. Durván 150 milliárd forinttal kevesebb pénzből kell tehát megoldani a szóban forgó négy feladatgazdának, hogy minden rendben menjen 2009-ben a területükön.

Székely Tamás egészségügyi és Szabó Imre környezetvédelmi- és vízügyi miniszter sem fog kicsattanni az örömtől, az idei támogatás egyhatodáról lesznek kénytelen lemondani jövőre.

Öntik a pénzt a lyukas zsákba

Ha közelebbről is szemügyre vesszük az egyes minisztériumi kereteket, több érdekességre bukkanhatunk. A sor elejére kívánkozik, hogy az általános nadrágszíjhúzásból a MÁV és annak állami leányai kimaradnak. Olyannyira, hogy a helyközi személyszállítási közszolgáltatásra és a pályahálózat működtetésére az idei dotációnál kétharmaddal nagyobb összeget, 135 helyett közel 230 milliárd forintot szánnak az adóforintjainkból (ennek döntő része a vasútnál landol, kisebb része a Volán-társaságoknál).

A felemás olimpiai szereplés is a hátterében állhat annak, hogy sportra érezhetően több jut jövőre. Így utánpótlás-nevelésre, iskolai, diák- és felsőoktatási sportra és a szabadidősport támogatására is többet szán a kormány, ahogyan a versenysport is az ideinél magasabb apanázshoz jut. Felettébb érdekes persze, hogy az olimpiát követő évben miért szán többet a kabinet a sportteljesítmények elismerésére, mint ahogyan tette azt idén.

A pénzügyi hatóságoknál vegyes a kép. A vámosok és pénzügyőrök infláció feletti emelést harcoltak ki maguknak, aminek magyarázata lehet, hogy jövőre több feladattal gazdagodnak. Az Államkincstár is valamivel többhöz jut az ideinél, ám az az APEH, amelytől a kormány elsősorban reméli az irdatlan mértékű gazdasági kifehérítési terv megvalósulását, kevesebb támogatásból lesz kénytelen működni, a dologi kiadásoknál (iroda, közüzemi díj, papír, stb.) a lefaragást megérezheti az adóhivatal.

A sztrádapénz ötödére, a metrópénz 60százalékkal esik vissza

Legalább ekkora érdeklődésre tarthat számot, hogy a sztrádaépítést jövőre állami forrásokból gyakorlatilag parkolópályára teszi a kormány. Tavaly még 200 milliárdnál is többet fordítottak a büdzséből autópálya-építére, amellett, hogy magáncégek bevonásával, ppp-konstrukcióban is épültek sztrádák, idén már csak 100 milliárdot emészt fel a büdzséből az autópálya-építés, jövőre pedig alig 20 milliárdot. A 20 milliárdon túl van még egy tétel, amely az állam sztrádakiadásait takarja, mégpedig a korábbi ppp-konstrukcióban épült szakaszok után a magáncégeknek fizetendő úgynevezett rendelkezére állási díj. Ez az idei 54 milliárdról 56 milliárdra kúszik fel.

A közúthálózatra szánt forrásoknál is tetten érhető az állami szűkmarkúság. Az útpénztárból végzik a közutak felújítását, a tavalyinál közel 15 milliárddal kevesebb jut erre adóforintjainkból. Bár az útpénztár saját bevételei (díjak) ezt valamelyest ellensúlyozzák, de azért összességében az utak javítására az ideinél kevesebb pénz jut jövőre.

A fejlesztési és gazdasági tárca beruházásösztönzési kerete megfeleződik és 18 milliárdra apad, emellett pedig a kis- és középvállalkozások támogatására létrehozott célelőirányzatból is egyhatodnyi részt lecsípnek.

A fővárosi négyes metró költségeihez az idei 16,2 milliárdos előirányzat helyett alig 10 milliárdot tervez a kormány a saját zsebéből hozzátenni.

A lakossági tájékoztatási keretből is kicsit visszavesz a kormány, igaz, az idei 1 milliárd helyett körvonalazódó 900 milliós tétel nem jelent nagy megtakarítást.

A kettősség jellemzi Gyenesei István minisztériumát: a sportra többet tudott kialkudni, ám a számok arról tanúskodnak, hiába hangoztatta, hogy a lakásfelújításra (javarészt a panelprogramra) több jut jövőre, a költségvetési terv az idei 10 helyett 9 milliárddal számol. Ezen a tényen az sem változtat, hogy más típusú lakástámogatásra néhány milliárddal többet fordít a kabinet az idei 190 milliárdnál, mert ez főként az államilag támogatott lakáshitelek utáni kamattámogatást takarja.

Cégek: nem mínusz 25 milliárd, hanem plusz sok tízmilliárd

Kamatkiadások

Az államadósság után fizetendő kamatokra az idei, eredetileg 1110 milliárdra tervezett, a legfrissebb kormányzati előrejelzés alapján 1148 milliárd forintra becsült összegnél nominálisan valamivel többet, 1160-1170 milliárdot kell fizetni.

Gyöngyszemre bukkanhatunk a főbb költségvetési bevételeket böngészve is. Gyurcsány Ferenc kormányfő állításával és a kormány minap nyilvánosságra hozott adócsomagjának háttéranyagával szemben a cégek nemhogy nem járnak jól a szolidaritási adónak becézett céges különadó eltörlésével és ezzel párhuzamosan a társasági adó új alapra helyezése mellett végrehajtandó megemelésével, hanem súlyos csapást kell elszenvedniük. Emlékeztetőül: a kormányzat számításaiban 25 milliárd forintos teherkönnyítést állít be ezen három lépés eredőjeként az üzleti szféra számára. Lapunk felhívta a figyelmet, hogy kalkulációink szerint azonban sok tízmilliárddal is rosszabbul járhatnak a cégek. A vállalkozások idén 700-720 milliárd forintot róhatnak le társasági adóként és különadóként, jövőre pedig a hármas intézkedés után már 805 milliárdra számít tőlük az állam a költségvetési terv tanúsága szerint.

A nyugdíjakat jövőre 5,5-6 százalék közötti mértékben tervezi emelni a kormány. Ennek nyomán az öregségi, rokkantsági, özvegyi, 13. havi és más nyugdíjakat is magába foglaló nyugellátások 3100 milliárdnál is többet emésztenek fel 2009-ben.