Rafael
17 °C
32 °C

Így adózunk jövőre

2008.09.11. 23:39
Felemelik a 18 százalékos szja-kulcs sávhatárát, de 11 százalékos elvonás sújtja az eddig adómentes juttatásokat; eltörlik a céges különadót, ám a nyereségadó alapja szélesebb, az adó maga nagyobb lesz – nagyjából ilyen kétszínűen néz ki a jövő évi adócsomag. Az adóhatóság átvállalhatja a magánszemélyek adóbevallásának elkészítését, ám a cégeket kötelezni fogják arra, hogy dolgozóik bevallását elkészítsék. Megfordul a bizonyítási teher a költségelszámolásoknál.

A kormányzat, közelebbről a Draskovics Tibor vezette igazságügyi és a Veres János irányította pénzügyi tárca közösen elkészítette a jövő évi adótörvények tervezetét, amely a cégek számára az eddig megismert elképzelésekhez képest bizony kellemetlen meglepetéssel szolgál - derül ki az Index birtokába jutott törvénytervezetből. Összességében úgy tűnik: néhány ötletet elvetett a kabinet a múlt heti és e heti ülésén megvitatotttak közül, az adócsomagban javarészt az eddig már napvilágott látott elképzeléseket öntötték jogszabályi formába a minisztériumok, bár vannak benne szép számmal újdonságok is.

A kormány a tervek szerint jövő heti ülésén vagy a rá következőn fogadhatja el a csomagot, amelyben nagy változásokra nem kell számítani. A tucatnyi törvényt kisebb-nagyobb mértékben átszabó javaslat szeptember végén az Országgyűlés elé kerülhet.

Havi 4500 forint plusz, máshol 11 százalékos mínusz

A magánszemélyeket közvetlenül érintő tervek nagy vonalakban már ismertek, ám egy-két korrekciót az előkészítés alatt itt is végrehajtott a kormányzat. Eddig is tudható volt, hogy jövőre a személyi jövedelemadótábla marad háromkulcsos (a harmadik kulcs lényegében a 4 százalékos különadó, ez valamivel évi 7 millió forint feletti jövedelem után lép be, voltaképpen 40 százalékos szja-kulcsként funkcionál), ám az alsó, 18 százalékos kulcsot a mostani évi 1,7 millió forint helyett már 2 millió forintig lehet alkalmazni. Ezzel a havi 150 ezer forint bruttót vagy annál többet keresők havi 4500 forinttal kapnak majd többet.

Ennek örülhetnek az alkalmazottak, nem úgy annak, hogy ezentúl a munkáltatójuk 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást lesz kénytelen fizetni azok után a juttatások után, amelyeket eddig mindenféle közterhektől mentesen adhatott a cég a dolgozóknak. Így az étkezési jegyek, az üdülési csekkek, az iskolakezdési támogatás, az utazási bérlet, az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás és az üzleti ajándék után is le kell majd perkálnia a munkahelynek a 11 százalékos elvonást. Amit persze a munkáltatók vélhetően át fognak hárítani a munkavállalókra, úgy, hogy kisebb összegeket fordítanak majd ezen jutattásokra.

Drágítják az önsorsrontást

A cigaretta és dohánytermékek, valamint az alkoholos italok jövedéki adóját átlagosan 10 százalékkal fogják emelni. Ennek nyomán egy doboz cigaretta 30-40 forinttal lesz drágább, egy üveg sör 5 forinttal, egy üveg pálinka pedig 60 forinttal fog többe kerülni.

Lényegében technikai módosítást hajtanak végre az szja-kedvezményeknél. Itt a féltucatnyi kedvezményt egységesítenek, mégpedig úgy, hogy minden jogcím (élet- és nyugdíjbiztosítás, tandíj, magánnyugdíjpénztári tagdíj, stb. kedvezmény) után 30 százalékot engednek levonni a fizetendő adóból, de úgy, hogy összesen 100 ezer forintnyi adókedvezményt lehet érvényesíteni. Évi 3,4 millió forintig teljesen, aztán évi 3,9 millió forintos jövedelemig pedig fokozatosan elfogyó mértékben.

3,5 + 1,5 százalékpontos járulékcsökkentés

Ezek a magánszemélyeket közvetlenül érintő lényegesebb változtatások a mai helyzethez képest. A cégekkel azonban nem bánik ilyen kesztyűs kézzel a kormány, hiába is hangoztatja, hogy az évi nettó 150-160 milliárdos adócsökkentés kétharmada nekik jut. Ami a vállalkozók fülének kedves volt, azt már eddig bejelentette a kabinet, ám a törvénytervezetet bogarászva bizony több olyan korrekcióra is bukkanhatunk, ami szigorítást jelent a mai szabályokban.

A sokat emlegetett tehercsökkentés döntő részben abból származik, hogy leviszik a munkaadó által fizetendő járulékot. Van azonban egy lényeges változás az eddig ismertetettekhez képest, ugyanis bár összességében 5 százalékponttal fognak könnyíteni április 1-jétől a cégek számára, ám ezt nem csak a tb-járulékból csípik le. Úgy fog megoszlani ez az öt százalékpontos járulékmérséklés, hogy a 29 százalékos tb-járulékból 25,5 százalékosat csinálnak az egészségügyi rész lefaragásával (figyelve a súlyosan deficites nyugdíjkasszára), és megfelezik a ma 3 százalékos munkaadói járulékot.

Tripla járulék

A rehabilitációs hozzájárulás a háromszorosára emelkedik a mai 177 600 forintos évi mértékről.

Mindkét esetre igaz, hogy a havi minimálbér duplája erejéig lehet ezt a kedvezményes kulcsot alkalmazni, az afeletti jövedelemrész után a normál, vagyis 29 százalékos tb- és 3 százalékos munkaadói járulékkulcsot kellene leróni. Mivel nem lehet tudni, mennyi lesz a minimálbér jövőre, ezért azt sem lehet tudni, mennyi lesz a csökkentett járulékmérték összeghatára, a mai minimálbért alapul véve 138 ezer forint lehet ez a legkisebb határ. (Gyurcsány Ferenc kormányfő eddig 140 ezer forintot említett.)

A társasági adóalap-módosító tételeket rendesen megrostálják

Kemény érvágás lesz az üzleti szféra számára, hogy a társasági adóalapot a mainál lényegesen szélesebbre veszi a kormány, és erre veti ki a mainál nagyobb, 16 helyett 18 százalékos társasági nyereségadót; cserébe azért, hogy eltörli a 4 százalékos, szolidaritási adóként becézett különadót. Noha a kabinet úgy véli, pár tízmilliárd forinttal így is jobban járnak a cégek, lapunk számításai szerint a teljes szektornak akár rosszabb is lehet az újítás.

A társasági adóalapot módosító tételeket nagyon megrostálja a kabinet. Kikerül az adóalap-módosító tételek köréből a céltartalékképzés (ez a bankoknak rossz hír, tavaly még visszaverték a kormány próbálkozását, most a kabinet ismét nekifut), a kapott jogdíj felével nem lehet csökkenteni az adóalapot, nem lehet élni a munkanélküli foglalkoztatásakor érvényesíthető könnyítéssel és a szakképzéssel kapcsolatos kedvezménnyel, a mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezménye sem lesz többé, ahogyan a szabadalom költsége sem lesz érvényesíthető az adóalapnál. Fájó pont a cégek számára, hogy a helyi iparűzési adót sem lesznek képesek ezentúl a társasági adó alapjából levonni, márpedig ez azt jelenti számukra, hogy míg eddig az árbevételük 2 százalékát kitevő adót ezzel a kedvezménnyel 1,68 százalékra redukálhatták, most már a teher felkúszik 2 százalékra.

A mai különadó alapjához nagyon közeli új adóalapban megmarad viszont néhány mai módosító tétel. Így az elhatárolt veszteség, a két éves értékcsökkenési leírás gép, berendezés, szellemi termék és kísérleti fejlesztés esetén (a többi értékcsökkenés megszűnik), a kkv-k beruházási kedvezménye, a fejlesztési tartalék, a kutatás-fejlesztés közvetlen költségéhez köthető kedvezmény, a kapott osztalék kedvezménye - mind olyan könnyítések, amelyek továbbélnek.

A helyi iparűzési adó alapja is változik, két ponton. Le lehet majd vonni az alap- és alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés költségét, ám a jogdíjbevétellel nem lehet mérsékelni az adóalapot.

Cégautóadó megszűnik, és keletkezik

Nagy dobra verte a kormány, hogy megszűnik a cégautóadó, ám a törvénytervezetből kiderül, hogy mégsem. A mai szabályokat újak váltják fel, de az elnevezés marad. A cégek tulajdonában levő, illetve azon autók után kell majd fizetni, amelyek után egy magánszemély költséget számol el. Az érték alapú teher kiszámítása úgy történik, hogy a gyártás évét követő első és második évben az autó értékét 10-10, az utána következő években 5-5 százalékkal lehet csökkenteni, és ezen bekerülési érték után is le kell leróni a 6 százalékos terhet.

Házipénztáradó - újratöltve

Főként a cégek életét befolyásolják a feketegazdaság elleni harc jegyében megfogalmazódott intézkedések, de a magánszemélyeket is több ponton érinti a lépéshalmaz.

Előzmények

Az ebben a cikkben felsoroltakon kívül még több tucatnyi, az egyszerűsítés és a feketegazdaság elleni harc jegyében fogant intézkedést is magában foglal a jövő évi adócsomag tervezete. Ezekről két korábbi cikkünkben olvashattak kedves olvasóink, itt és itt. Az azokan leírtak néhány korrekcióval a kormány véglegesnek szánt tervezetében is benne vannak, de vegyék figyelembe a mostani cikkben említetteket is.

Lényegében visszahozzák azt a házipénztáradót, amelyet az Alkotmánybíróság tavaly az alaptörvénybe ütközőnek ítélt. Eszerint a készpénz záró állománya nem haladhatja meg az előző év összes bevételének 0,8 százalékát, illetve a 300 ezer forintot. Máskülönben bírság jár érte.

A készpénzforgalom visszaszorítását célozza az is, hogy a cégek közötti fizetéseknél 100 ezer forint felett már csak bankátutalással lehessen kiegyenlíteni a számlát. Ha ezt az előírást megszegik, úgy jönne a 20 százalékos mulasztási bírság. Kérdés persze, hogy ezt a passzust az Alkotmánybíróság életben hagyja-e, tekintve, hogy a kilencvenes években egy erre hasonlító előírást megsemmisített a taláros testület.

Bérünket – legyünk alkalmazottak magánvállalkozásnál vagy állami intézménynél – bankszámlára fogjuk kapni, ugyanígy a 20 ezer forint feletti, nem bérnek minősülő díjakat is – kivéve, ha nincs bankautomata a lakóhelyünkön, mert ekkor a készpénzes fizetés is megengedett lesz. A törvénytervezet deklarálja, hogy a bankautomatából való havi egyszeri pénzfelvétel és a bankszámlavezetés nem jelenthet terhet a magánszemélyeknek.

Könnyítenek a magánszemélyeknek, nehezítenek a cégeknek

Azt nem fogják kitörő lelkesedéssel fogadni a cégek, hogy az adóhatósági adóbevallás könnyítésének leple alatt a törvény ismét kötelezővé tenné számukra, hogy ha dolgozójuk úgy kívánja, a munkaadójuk készítse el helyettük adóbevallásukat. Most ezt a kérést a munkahely megtagadhatja és vagy az APEH-hez irányít minket, vagy pedig magunknak kell kitöltenünk a nyomtatványokat.

A már ma is, sőt, négy éve létező, ám valójában haldokló adóhatósági adómegállapítást (adam) átnevezik és egyszerűsített bevallásnak keresztelik el, de ugyanúgy fog működni lényegében, mint az adam. Ezt az a kör kérheti, aki lényegében csak munkabért kap. A magánszemély és az adóhatóság levelezni fog egymással, az APEH megcsinálja a rendlekezésére álló adatok alapján az illető szja-bevallását, elpostázza neki, az aláírja és befizeti a befizetendő adót vagy visszakapja a visszajárót.

Mindent vizsgál és becsül az APEH

Kis puhulás

Nemcsak az számít, mi van a csomagban, hanem az is információval bír, mi került ki belőle, mi puhult fel az eredeti tervekhez képest. Nos, most már nincs szó arról, hogy a számlát, nyugtát meg kellene őriznünk, ha a boltban vásárolunk, mert ha egy revizor rajtakap minket és nem tudjuk felmutatni a cetlit, akkor bizony az áfának megfelelő mértékű, 20 százalékos bírságot szabhatna ki ránk. Nem visszakozott teljesen a kormányzat, van utalás arra az anyagban ugyanis, hogy ahol a vevőnek számlatartási kötelezettsége van, ott bizony a bizonylat hiánya nyomban 20 százalékos bírságot von maga után.

Némiképp puhult az az elképzelés, hogy a nyugtát, számlát nem adó alkalmazotton kívül a felettesét is megbüntethesse a revizor. A törvénytervezetben az van, hogy akár 100 ezer forintnyi büntetést is kaphat az a felettes, vezető, akinek az irányítása alatt dolgozik a nyugtát, számlát nem adó alkalmazott, illetve az alkalmazottat be nem jelentőkre is ugyanez lenne érvényben. Ha a felettesek kimentik magukat azzal, hogy ők úgy jártak el, ahogy általában elvárható az ügyben, akkor megúszhatják a büntetést.

A feketefoglalkoztatást gátló eszközként vetnék be azt is, hogy az alkalmazottnak írásbeli tájékoztatást kellene kapnia a munkaadótól arról, hogy őt bejelentve foglalkoztatja, a bérjegyzékből pedig meg is bizonyosodhatna erről a munkavállaló.

Keményebben lépne fel az APEH a törvényszegő vállalkozásokkal szemben. Vélhetően éles vitát fog kiváltani szakértők körében, hogy mennyire szerencsés megfordítani a bizonyítási terhet a költségelszámolások esetén. Ha az APEH nem hiszi el egy vállalkozásnál, hogy a papíron feltüntetett költségek valósak, akkor az adóellenőrnek kell bizonyítania vélelmét. Ez jövőre megfordul és a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a gazdasági események valósak és a költségek ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel.

Ehhez kapcsolódik egy másik eszköz is, amelyet a hatóság kezébe adnak. Az adóbecslés lehetőségét általánossá teszik, tehát gyakorlatilag minden tevékenység esetén az APEH vizsgálhat és megbecsülheti, mennyi anyagot kellett felhasználni mondjuk egy irodaház felhúzásához, mennyi munkás és hány munkaórában végezhette el a munkát, és ez alapján állapít meg adó- és járulékfizetési kötelezettséget, enged elszámolni ráfordításokat. Ha a cég ezzel nem ért egyet, az ő dolga lesz alátámasztania igazát.

Szigorítanak a nyugtát vagy számlát nem adókkal szemben alkalmazható szankciókon is. Ha igazolatlan árut értékesít a cég, akkor a bírság a mai maximum 1 millió forintnál lényegesen nagyobb is lehet, az áru 20 százalékára is rúghat.

Egyszerűsítünk, de néhol bonyolítunk egy kicsit

Bár a csomag nagy hangsúlyt kíván fektetni az adórendszer egyszerűsítésére, azért akad példa a bonyolításra is. Így például az, hogy a csomag javarésze januártól lépne életbe, de néhány intézkedés november 15-én és december 1-jén is hatályba lépne.

Utóbbi halmazba tartozik a pozitív adóslistaként elhíresült konstrukció: azok a cégek kerülhetnek fel az APEH dicsőségfalára, amelyek nem rendelkeznek köztartozással, nem állak csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, és a listán tartózkodás a nullás igazolást váltaná ki. (Ez a lista ma is létezik papíron, azzal a különbséggel, hogy a nullás igazolást nem helyettesíti, csak nem igazán működik.) Erre a listára december 1-jével lehet felkerülni, ám ha az adott vállalkozás valótlanul állítja magáról, hogy nincs tartozása az állam felé, mégis kéri felvételét a listára, akkor 2-500 ezer forint bírsággal nézhet szembe.

E törvénycsomag kihirdetésének napján, vagyis november 15-én lép majd hatályba a közbeszerzésekkel kapcsolatos nullás igazolás beszerzésére vonatkozó megkötés. Ez márciusban lépett volna életbe, aztán eltolták jövő január 1-jére a bevezetést, most pedig előrehoznák, de úgy, hogy egyrészt felemelnék az összeghatárt 100-ról 200 ezer forintra, amely kifizetés felett nullás igazolást kell produkálni közbeszerzéssel megvalósuló projektben résztvevő vállalkozásnak, másrészt elég lesz 30, és nem 15 napnál nem régebbi igazolást hozni.