Mária
18 °C
28 °C

Újrahasznosít a kormány

2008.09.11. 13:55
Egyszámlás befizetés, a kifizetések bankon keresztüli intézése, pozitív adóslista, adóhatósági adómegállapítás, az alkalmazott megbüntetése a nyugta- és számlaadás elmulasztása esetén - sorjáznak a jövő évi adócsomagban azok a lépések, amelyeket a kormány egyszer már nemcsak bevezetett, de el is törölt, esetleg így-úgy, de ma is élnek.

Minden jel arra utal, teljesen kifogyott a munícióból a kormány, amikor az e hónap második felében a parlament elé beterjesztendő jövő évi adócsomagot állította össze. Valamivel mégiscsak meg kell tölteni a 2009-es adópakkot - gondolhatta a kabinet, amikor olyan lépéseket tüntetett fel szép számmal újdonságként a jövő évi adócsomag tervében, amelyeket vagy már törvénybe iktatott néhány éve, de nem sokkal később szépen vissza is vonta azokat, vagy pedig ma is létező - haldokló, be nem tartott vagy éppen alkalmazott - adószabályokat kíván ismét eladni.

Minapi cikkünkben rámutattunk arra, hogy kísérteties hasonlóság fedezhető fel a 2005-ben törvénybe iktatott, ám 2006 közepén visszavont ötéves adócsomag és a bő három héttel ezelőtt beharangozott legújabb Gyurcsány-adócsomag között. A konkrét adóváltoztatások között is bőven találunk olyanokat, amelyeket akkor is és most is el kíván játszani a kabinet, elég csak az szja-sávhatár sok lépcsőben való felemelésére, a fokozatos járulékcsökkentésre vagy a jövedéki adóemelésre gondolni. Az idő közben kiszivárgott, az Indexen elsőként ismertetett, az egyszerűsítési és a feketegazdaság elleni harc jegyében megszületett akciótervekben is sorjáznak azok az intézkedések, amelyek már megvalósultak - és ma is az adótörvények részét képezik, vagy képezték, de eltörölték azokat.

Újratöltve

"Egyszámlás" befizetés

Az egyszámlásként elhíresült, valójában kötelezettségcsoportonkénti befizetés a következő takarja. A magánszemélyeknek teljesített kifizetéseket terhelő adókat, járulékokat (szja, eho, társadalombiztosítási járulék) egy számlára, az áfát egy másik számlára, a többi adót (társasági adót, kulturális járulékot, szakképzési hozzájárulást) egy harmadik számlára, a magánnyudíjpénztári járulékot egy negyedikre, az illetékeket pedig egy ötödikre kellene befizetnie a vállalkozásoknak, gazdálkodó szervezeteknek, állami intézményeknek, non-profit szervezetnek. Sőt, a bírságokat és a végrehajtás során beszedett tételeket egy hatodik vagy hetedik számlán gyűjtené az APEH.

A jogszabályi formát öltött, ám még hatálybalépése előtt visszavont nagyszabású intézkedésre a legjobb példa talán az egyszámlás befizetésként elhíresült szabályváltoztatás. Ennek lényege, hogy a cégeknek a mainál jóval kevesebb számú, összesen hat- vagy hétfajta, kötelezettségcsoportonként képzett számlára kellene befizetniük az adókat, járulékokat, illetékeket, bírságokat (ma lényegében minden kötelezettséget külön számlára kell teljesíteni). A mostani elképzelésben felbukkanó kötelezettségcsoportonkénti befizetést azonban már 2005 júniusában maga Veres János pénzügyminiszterként terjesztette be az Országgyűléshez egy törvénycsomag keretében, a honatyák pedig 2005. júliusában áldásukat adták az újításra. Ugyanazzal indokolták akkor, mint amivel most érvel mellette a kabinet. Ám a kormány még indulás előtt, 2006. áprilisát megelőzően szépen visszavonulót fújt és kiiktatta az általa néhány hónappal korábban kezdeményezett adószabály-módosítást.

Egyszer már életben volt az a passzus is, igaz, a gazdasági társaságokról szóló törvényben, hogy a cég fizetésképtelenségét követő három évig nem lehetett más társaságnak vezető tisztségviselője az, aki a felszámolás elrendelését megelőző két évben legalább egy évig a szóban forgó cég vezető tisztségviselője volt. Ezt a szabályt is újra előhúzná a kalapból a kormány.

Az adóamnesztia azon formáját, hogy a külföldre menekített vagyont egy kedvezményes adókulcs mellett haza lehessen hozni, bő két éve kívánta bevezetni a kabinet. Azóta időről időre felbukkant az ötlet, most újra előhozakodtak vele. Ugyanez igaz arra az elképzelésre is, hogy a vevőnek a számlát, nyugtát bizonyos ideig vagy a bolt közelében meg kellene őriznie, máskülönben az adóellenőr megbünteti a vevőt a bizonylat hiányában. Ezt az elképzelést azonban kiszivárgása utáni napon már látványosan elvetette a kabinet a kormányszóvivő nyilatkozata szerint.

Azt viszont továbbra is tartja a kormány, hogy a vállalkozások egymás közötti ügyleteiket, és főszabályként a cégek az alkalmazottaik bérét is csak utalással teljesíthessék. Az Alkotmánybíróság a kilencvenes években egy erre az elképzelésre nagyban hasonlító előírást hatályon kívül helyezett – szakértők szerint erősen kérdéses, hogy ma, hiába a fejlettebb bankrendszer, átcsúszna-e egy alkotmányossági vizsgálaton. A teljes tiltás azt jelenti, hogy ha egy bt. egy műszaki áruházban néhány ezer forintért irodafelszerelést vásárol, nem fizethetne készpénzben.

Nem működik, talán valami változni fog

Találunk néhány olyan intézkedéseket is a tervben, amelyek már ma is élnek, igaz, csupán papíron, mert vagy nem tartják be őket, vagy életképtelennek bizonyultak. De ez, úgy tűnik, nem szegi a kormány kedvét.

A PM béna kacsa

Annak a hátterében, hogy a kormányzat már létező szabályokat kíván újdonságként eladni, az is állhat, hogy az adótörvények kidolgozása, a fő irányvonal megalkotása lényegében kikerült a Pénzügyminisztérium fennhatósága alól. Mint beszámoltunk róla, az adócsomag fő csapásirányának meghatározásából Gyurcsány kihagyta Verest és a pénzügyi tárca apparátusát és a volt pénzügyminiszterre, Draskovics Tibor mostani igazság- és rendészeti miniszterre és Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterre támaszkodott.

A pozitív adóslistaként elhíresült konstrukciót a 2005 végén elfogadott törvénycsomag hozta be és 2006. január 1-jétől létezik. Eszerint az APEH honlapján közzéteszi a minősített adózók listáját, azokat a vállalkozásokat, amelyek a megelőző öt évben rendben fizették az adókat, járulékokat, nem kértek könnyítést. A lista azonban nem tölti be funkcióját, alig iratkozott fel rá cég. (Annyi pluszt hozna be a mostani csomag, hogy a dicsőséglista sok esetben kiváltaná az adóhivataltól beszerezhető adóigazolásokat.)

A reményeket be nem váltó szabályra azonban keresve sem talál jobb példát az ember, mint az adóhatósági adómegállapítás rendszere. Az adamot 2004. január 1-jével vezették be, ám hiába remélt a törvényalkotó egymillió embert, aki él a lehetőséggel és az adóhatóságra bízza az szja-bevallásának elkészítését, évente mindössze 10-15 ezren választják csak ezt az módot a túlzottan szigorú feltételek miatt. Most az adamot átneveznék, ám a lényeg ugyanaz lenne, ugyanúgy működne – és vélhetően a végeredmény is ugyanaz lesz, bár az, hogy a mostani szigorú feltételeken kívánnak-e érdemben enyhíteni, egyelőre nem ismert.

Nem tud róla a kormány, pedig az ő akaratára vezették be

Vannak az adócsomagban olyan elemek is, amelyek ma is működnek, de valamiért újra be akarja vezetni a kormány, mintha nem tudna róluk. Újdonságként tálalja az adócsomag terve, hogy ezentúl az alkalmazottat is meg lehet büntetni, ha nem ad nyugtát, számlát a vásárláskor. Ezt a szabályt azonban idén év elején vezette be a kormány kezdeményezésre a parlament, az alkalmazott a szabálysértésért 10-50 ezer forintos bírsággal sújtható.

A feketézők elleni harc új eszközét látja a kormányzat abban, hogy az állami támogatással, kedvezménnyel lakást építő vállalkozásoktól, magánszemélyektől megkövetelné a számlákat az állam. Kár, hogy ez az előírást már ma is létezik.

Viccbe illő a közbeszerzésekhez szükséges nullás igazolások története is. Idén márciusban lépett hatályba az az előírás, hogy csak akkor lehet kifizetni egy közbeszerzésben közreműködő vállalkozás részére 100 ezer forintnál nagyobb tételt, ha az hoz egy nullás igazolást, bizonyítva, hogy nincs köztartozása. Felkészülni azonban nem tudott sem az APEH, sem a vállalkozások, ezért jövő januárra tolták el a passzus életbe lépését. Most úgy módosítanák, immáron második ízben a még a hatályban sem lépett szabályt, hogy csak 200 ezer forint feletti kifizetésnél kellene ilyen nullás igazolást produkálni.