További Magyar cikkek
A vasúti reformhoz nemcsak az elkötelezettség, de a költségvetési forrás is rendelkezésre áll. A MÁV tőkéjének emelésére 111,6 milliárd forintot biztosít a költségvetés, ehhez jön még 102,9 milliárd forint a személyszállításra és a pályahasználatra, továbbá 8,4 milliárd forint a fővárosi északi összekötő vasúti híd felújítására - mondta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.
Fél éve tart a verbális reform
A reform iránti elkötelezettségről már a nyáron beszélt a miniszter, ám azóta érdemi lépések alig történtek. A Volán társaságok ugyan a nyár közepén bejelentettek szerint mostanra átkerültek az ÁPV-től a közlekedési tárca kezelésébe, ám a beharangozott intézkedések megvalósításáról mit sem tudni. Kóka azt vállalta: megszüntetik a vasúti és közúti személyszállítás közötti párhuzamosságokat - egyebek mellett 28 vasútvonal felszámolásával, azaz a személyszállítás felfüggesztésével -, valamint októberre megteremtik a 2007-től érvényes egységes személyszállítási tarifarendszert.
Kattintson a nagyításhoz!
Októberre azonban még ennek tervezete sem készült el, nemhogy kormánydöntés született volna. A problémát az jelenti, hogy a vasútnál és a közúti közlekedésnél eltérő kilométerenkénti jegyárak biztosítják a gazdaságos működést, ráadásul a két tarifatáblázat jelenleg ennél is nagyobb mértékben tér el egymástól.
A számok nyelvére lefordítva: a jelenlegi működési költségekkel számolva a MÁV nagyjából 19, míg a Volán társaságok 16 forintos kilométerenkénti jegyárakkal működhetnének nullszaldósan. A Volánoknál nagyjából ezt az üzemi nullszaldót biztosító jegyárrendszert alkalmazzák, a MÁV-nál azonban nem: a teljes árú belföldi vonatjegyek mindössze 11 forintba kerülnek kilométerenként. (A tarifa nem egészen lineáris, a rövidebb, de legalább 20 kilométeres jegyek még olcsóbbak.)
A hó végéig döntenek
Az Index információi szerint három terv készült az új tarifarendszerre, ám egyiket sem fogadták el. Az egyik tervezet szerint jövőre mégsem lenne egységes tarifarendszer, a vonatjegyeket két év alatt emelnék a buszjegyek árának szintjére, a kilométerenkénti 19 forintra. Egyszerre ekkora ugrás túl nagy lenne, de két év alatt sem kevés a több mint 60 százalékos drágítás a mostani tarifákhoz képest. Egy 200 kilométeres, egyszeri utazásra szóló teljes árú vonatjegy így a mostani 2204 forint helyett körülbelül 3800 forintba kerülne.
A másik, az ezzel foglalkozó minisztériumi bizottságban leginkább támogatott tervezet a vonat- és a buszjegyek árát is a kilométerenkénti 16 forintos szint, vagyis a mai buszjegyárak közelében határozná meg. A vonatozást ez vagy 45 százalékkal drágítaná. (A példában szereplő vonatjegy ebben az esetben nagyjából 3200 forintba kerülne). A harmadik variáció azzal számolt, hogy a vonat- és a buszjegyek árát egységesen kilométerenként 11 forintban állapítják meg, magyarán a kétfajta közlekedési eszköz tarifáját lényegében úgy egységesítik, hogy a Volánok árait leviszik a vasút szintjére. (Kisebb korrekció elképzelhető a MÁV-nál is, például teljesen lineáris lenne a az árrendszer, lenne 15 kilométeres jegy is.) Ennek azonban több mint százmilliárdos állami kiadásnövekedés lenne a következménye.
Úgy tudjuk, a gazdasági minisztériumban egyik tervezetet sem tartották elfogadhatónak, vagy gazdaságossági, vagy politikai okokból. Kóka János az Index kérdésére azt mondta: november végére születik döntés a 2007-es tarifákról. Annak várható mértékéről jóslatokba nem bocsátkozott, csak annyit mondott: a vonatjegyek árát mesterségesen tartják alacsonyan, ami tovább nem vállalható. "Az utasok átlagosan mindössze 18 forintot fizetnek 100 forintnyi vasúti utazás költségéből, a további 82 forintot az állam adja. A költségekhez képest alacsony úgynevezett teljes árat is csak nagyon kevesen fizetik ugyanis meg. Ez a rendszer nem tartható fenn" - fogalmazott a miniszter.
A kedvezményeket lefaragják
Az új tarifarendszer éppen ezért nemcsak a jegyárakat szabályozza majd, hanem a kedvezmények rendszerét is. Kóka korábban arról beszélt, hogy januártól terveik szerint nem kilométerre, hanem településtől településig lehetne megváltani a jegyeket. Ez forgalomszámlálási okokat szolgálna - a túlzott kapacitások későbbi leépítése érdekében -, ugyanakkor kizárná a valóban ingyenes utazás lehetőségét: az arra jogosultaknak is váltaniuk kellene ugyanis jegyet, és a jegykiállításnak az utazás hosszától független fix díját ki kellene fizetni.
Ami biztos: a kormány jövőre már kevesebbet költene a közúti és vasúti tömegközlekedés fogyasztói árkiegészítésére, vagyis a tárca a kedvezmények lefaragásával számol. Idén a költségvetésből 126 milliárd forintot meghaladó összeget fordítottak erre a célra, a 2007-es büdzsé tervezete azonban már csak 120 milliárddal számol. A csökkentés nominálisan is 4,76 százalék, ami az inflációs hatással együtt reálértéken 10 százalék körüli mínuszt jelent.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
