Jaj lesz a magas költségvetési hiányt produkáló országoknak
Kemény uniós szankciókat helyeztek kilátásba az EU-országok pénzügyminiszterei és az Európa Tanács elnöke a túlzott költségvetési hiányú tagországokkal szemben. Ez a fejlemény gyengíti a magyar kormány azon törekvését is, hogy ha már nem ment az idei hiánycéllal, akkor a jövő évit hadd emelhesse meg.
Kemény szankciókkal kell sújtani azokat az uniós tagországokat, amelyek túlzott költségvetési hiányt halmoznak fel - állapodtak meg az EU-tagállamok pénzügyminiszterei Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével Brüsszelben.
A találkozóról kiadott közlemény szerint abban is egyetértésre jutottak, hogy a jövő évtől az unió megkezdi a tagországok költségvetési tervezeteinek előzetes véleményezését, valamint kiválasztott jelzőszámok alapján a versenyképességi szint figyelemmel kísérését.
A túlzott mértékű hiány esetén bizonyos támogatásokat is meg lehet majd vonni a tagállamoktól.
"A pénzügyi és nem pénzügyi jellegű szankciók körét ki kell szélesíteni, abba be kell vonni a közösségi költségvetést is" - fogalmazott Van Rompuy. Mint hozzátette, a szankcióknak lépcsőzetesnek kell lenniük, és a megbeszélésen arról folytattak eszmecserét, miként biztosítsák a szükségessé váló szankcionáló intézkedések automatizmusát.
Herman Van Rompuy és a tagállami pénzügyminiszterek tanácskozásához a vitaalapot az Európai Bizottságnak, az EU legfőbb végrehajtó testületének a javaslatai képezték. E javaslatok közt szerepel, hogy függesszék fel a mezőgazdasági, halászati, illetve regionális fejlesztési támogatásokat azon országok esetében, amelyek megsértik az unió stabilitási és növekedési paktumának előírását, miszerint a költségvetési hiány nem lehet több az évi nemzeti össztermék (GDP) három százalékánál.
Jelenleg az uniós tagállamok nagy részében a deficit jelentősen meghaladja ezt a határértéket.
A magyar kormány veszélyes játékot folytat
Az uniós döntésre lehetett számítani, lapunk már két hónapja beszámolt arról, hogy a görög válság nyomán az EU vezetői mindent megtesznek a költségvetési szigor kikényszerítése, a hiteles adatok publikálása érdekében. Akkor írtuk, hogy ez a folyamat elindult, és az új kormánynak meggyűlik a baja az EU-val, ha önként költségvetési lazításba szeretne fogni.
A kabinet első próbálkozása balul sült el, fittyet hányva a tapintható átalakuló táncrendre az idei költségvetésihiány-cél jelentős emelésének elfogadtatására összpontosította energiáit, azonban Brüsszel világossá tette, ezt ő nem engedi. A kormány így kitartott az eddigi 3,8 százalékos GDP-arányos terv mellett, de bő másfél hete a nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György újra előhúzta a korábban kudarcot vallott kártyát: ezúttal a jövő évi hiánycél esetleges emelését vetette fel meg nem nevezett szerkezeti reformokért cserébe a Reutersnek adott nyilatkozatában.
Az uniós tegnapi döntés alapján azonban egyre kisebb az esélye annak, hogy Brüsszel hajlandó lenne belemenni a magyar deficitnövelésbe.
