Dezső
15 °C
28 °C

Orbán pofonért utazott Brüsszelbe

2010.06.04. 13:00
Kódolva volt, hogy Brüsszel nem fog asszisztálni a Fidesz-kormány körvonalazódó azon tervéhez, hogy az eddig vállaltnál jóval magasabb hiányszámot mond be.

Úgy tűnik, feloldhatatlan ellentét feszül Brüsszel és Budapest, az Európai Bizottság és Magyarország, Barroso és Orbán Viktor között a költségvetési hiányszám és mozgástér kérdésében, erre utalnak a tegnap adott nyilatkozatok. Mint ismert, Barroso gyakorlatilag azt közölte Orbánnal, nem tűri el az EU, ha nagyobb költségvetési hiányt hoz ki a Fidesz a hivatalos, az EU felé is vállalt célnál, Orbánt azonban ez nem nagyon hatotta meg, ő ragaszkodott ahhoz, hogy a szerinte valós helyzetet fel kell tárni. De mégis mitől leküzdhetetlen ez a szembenállás?

Fotó: Burger Barna
Fotó: Burger Barna

Orbán politikai síkon is alulmaradt

Ha a politikai vetületét nézzük a dolognak, akkor Görögország uniós megmentéséig kell visszanyúlnunk. Már azt is nehezen vállalta be Angela Merkel német kancellár, hogy gigantikus mentőövvel tartsák a víz fölött a görögöket, a német lakosság nagy többsége ellenezte, hogy a tékozló helléneket az ő adójukból stafírozzák ki, és egy kulcsfontosságú tartományi választáson ezért meg is büntették a Merkel-féle kormányoldalt. Akkor eldőlt, hogy az EU működésének kulcsfigurája, Németország jó ideig egy árva vasat sem ad senki megmentésére, egyetlen uniós országnak sem, ha elszállna a költségvetési hiánya és ezért a befektetők nem finanszíroznák az adott államot.

Ráadásul mi azért is hendikeppel indulunk, mert 2008 őszén már kaptunk a 20 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomag részeként 6,5 milliárd eurót Brüsszeltől. És Magyarország lenne az első, aki az EU elé tartaná markát ismét, másodszor is.

Ezek a szempontok pedig a jelek szerint erősebbnek bizonyultak annál a szintén politikai tényezőnél, lobbierőnél, hogy Európában egyedül a Fidesz-kormány tud kétharmados parlamenti támogatást felmutatni, és Orbán Viktornak jó kapcsolatai vannak Európában.

Uniós táncrend

Ha az uniós eljárásrendet nézzük, az csak növelte az esélyét az ütközésnek. Az a szabály, hogy az Európai Bizottság csak akkor tekinthet el a konvergenciaprogramban lefektetett hiánypálya tartásának megkövetelésétől, ha külső körülmények teszik lehetetlenné annak betartását. Márpedig Magyarország 2011-re vállalta az államháztartási deficit 3 százalék alá szorítását a GDP arányában, és amikor ezt vállaltuk, 2009 vége felé, akkor még rosszabb makropálya látszott, mint ami most néz ki. (Tavaly év vége felé még a gazdasági visszaesés folytatódásával számolt a kormány, most már 1 százalék körüli bővülésre lehet számítani, vagyis a makrofeltételek jobb költségvetési egyenleget vonnak maguk után.)

A kirajzolódó Fidesz-tervből ennél lényegesen magasabb hiány jön ki. (Az új kormány kommunikációjából fiskális lazítás körvonalazódik, az MNB pedig úgy hozta ki 2011-re a közel 4 százalékos deficitprognózisát, hogy költségvetési lazítással nem számolt.) Vagyis jogi lehetőség nincs arra, hogy Brüsszel elfogadja a hiánycsökkentési pálya felpuhítását, ha annak igénye csupán a magyar kormány saját akaratából állna elő.

Az euró jövőjét félti Brüsszel

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy most mindent megtesznek az EU vezetői az euróért, azért, hogy fennmaradhasson a közös pénz. A görög példából okulva ezért a korábbinál is nagyobb figyelmet szentelnek a költségvetési fegyelemre, az államadósság finanszírozhatóságára, a költségvetési adatok megbízhatóságára. Ha a Fidesz-kormánynak elnézné Brüsszel, hogy a korábbi vállalást negligálva magasabb deficitet produkál, akkor azzal egy lavinát indítana el, egy sor ország jöhetne, hogy kialkudjon egy kis költségvetési lazítást, ez pedig egy újabb csapás lenne az euróra.

Végül, az EU-ban újabb fórumokon kapott támogatást az a terv, hogy a túlzott (értsd: a bűvös 3 százalékos határ feletti) hiányt felmutató és ezért deficitcsökkentésre kötelezett országokat valóban megbüntessék, ha nem tartják magukat ígéretükhöz, az uniós ajánlásokhoz. Eddig csupán csak elvi lehetőség volt arra, hogy uniós forrást vegyenek el a túlzottdeficit-eljárás alatt levő, de szavát megszegő uniós államokból, most azonban egyre nagyobb az esély, hogy ezt az eszközt be is fogják vetni a renitensekkel szemben. Mi már eljátszottuk kétszer, hogy a konvergenciaprogramunkat feladtuk (a 2004-es és a 2006-os dokumentumot szegtük meg önhatalmúlag), most lenne a harmadik „feketepontunk”, az uniós, egyre magasabb szintre kerülő javaslat pedig azoknál vetné be a pénzcsapok elzárásának fegyverét, akik harmadszor szegik meg ígéretüket.

És most akkor mi lesz?

A jelek szerint a Fidesz-kormányt nem tántorítják el a brüsszeli világos üzenetek, azokra fittyet hányva bevállalják a 3,8 százalékos érvényes célnál jóval magasabb deficit bemondását. Az biztos, hogy az EU-nak ez nagyon nem fog tetszeni, az azonban még nyitott kérdés, hogy szankciók elé nézünk-e. Még nem hívtunk le az EU által biztosított 6,5-ből 1 milliárd eurót a hitelcsomagból, ahhoz csak akkor férhetünk hozzá, ha a negyedéves felülvizsgálatok után Brüsszel elfogadja a beszámolónkat. Mivel egy-két héten belül kezdődik ez a negyedéves felülvizsgálat, és az a múltban megtett intézkedésekre, a múltbéli folyamatokra vonatkozik, technikailag nem lenne akadálya ahhoz, hogy hozzájussunk a pénzhez. (A hitel tényleges lehívására egyébként elvileg nem is lenne szükség: az elmúlt hónapokban Magyarország már visszatért a piaci finanszírozáshoz, azaz a befektetők elfogadható kamatteher mellett veszik a magyar állampapírokat. A hitel jelentősége most a rendelkezésére állásban van: a piac, a befektők tudják, hogy Magyarország számíthat az összegre szükség esetén.)

Azonban nem zárható ki, hogy Brüsszel kicsit rugalmasabban áll a dologhoz és azt mondja:bár a múltbeli teljesítményünk alapján járna a pénz, mivel az új kormány magasabb hiányszámot akar, mint amennyit vállaltunk, ezt az 1 milliárd eurót mégsem adja oda.